Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-284

À nemzetgyűlés 284. ülése 19k Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Kara« fiáth Jenő képviselő ur sürgős interpellációra kért tőlem engedélyt. Én az engedélyt megadtam és javaslom a nemzetgyűlésnek, hogy az interpelláció meghallgatására délután 3 órakor térjünk át. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, akkor ekként mondom ki a határozatot. T. Nemzetgyűlés ! Most még felhatalmazást kérek, hogy a Rubinek Gyula képviselőtársunk elhalálozásával megüresedett Kecskémét város I. választókerületében az uj választás elrendelése iránt a bel ügy minister urat megkereshessem. Méltóztatnak a felhatalmazást megadni ? (Igen !) Ha igen, akkor kimondom határozat kép, hogy a nemzetgyűlés a kért felhatalmazást megadja. Következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat (írom. 382, 391) folytatólagos tárgyalása. Cserti József : Kérem a tanácskozásképesség megállapítását. Elnök : Minthogy a tanácskozásképesség nyilvánvalóan nincs meg, az ülést Öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök ; Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző: Kiss Menyhért ! KiSS Menyhért ; T. Nemzetgyűlés ! A legutolsó ülésen a túlsó oldalról Méhely Kálmán t. képviselőtársam nagyszabású tudományos beszédet mondott, amelynek rezüméje és végső csattanója az volt, hogy a mostani rend után a legalkalmasabb volna egy köztársaság megalapítása és ezt a gondolatot a magyar történelemből vett több vonatkozással hozta összeköttetésbe. A köztársasági államformáknak (Halljuk ! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) történelmi szereplése legtökéletesebb alakban a görögöknél és rómaiaknál fordult elő, de már a görögöknél, akik legelsőnek csinálták meg a köztársasági államformát, Solon megjegyezte, hogy köztársasági államforma csak magas kultúrájú és tökéletes megbízhatóságú állampolgárok között lehetséges, olyan állampolgárok között, akiknek mindegyike kötelességét teljesiti és alkalmas arra, hogy bármikor őmaga is köztársasági elnökké megválasztható legyen. Szóval a köztársasági állameszme magas, az emberi fejlődés és az állam szempontjából nagyon magas szuperlativusz és csak olyan feltételek és körülmények között valósitható meg, amidőn az államhoz való hozzátartozás gondolata minden egyes állampolgárban tökéletesen ki van fejlődve. Ezt pedig még ma a XX. században is csak igazán nagyon kevés népről lehet megállapítani. A köztársasági államformának a rómaiaknál történt megvalósítására nézve érdekes, hogy a római állam színvonalának aranykorát tulaj donképen a császárság alatt érte el, nem a köztársasági államforma alatt és amikor a köztársasági államforma virágzott Rómában, ugyanakkor a legnagyobb visszaélések voltak, a legnagyobb belső ?. évi január hó 9-én, hétfőn. 391 villongások és háborúk folytak, úgyannyira, hogy a római j ót ulaj donságok, a római vitézség, harciasság, bátorság, a törvényalkotás mind Augustus idejében jutott tökéletes kifejezésre, aki a császárság intézményének volt megalapítója épen a köztársaság bukása után. A magyar nemzet militarista nép, katonai nép, harcias nép. A militarizmussal van összefüggésben az, hogy szeret parancsolni és amennyiben parancsot kap, azt szereti követni, annak szeret engedelmeskedni és mindig fölülről vár egy uralkodói, felsőbb parancsot, amelyet követ, amely után mindig igazodik. Benne van a magyar históriában, hogy a vérszerződés sem köztársasági szellemű megegyezés volt a hét vezér között, hanem akkor is Árpád volt a fejedelem, akihez igazodtak, és később, amikor ugyancsak fejedelmi ágon Szent Istvánt megválasztották királlyá, a királyság maga még teljesebben és európaibb értelemben nyilatkozott még abban a szellemben és abban a rendszerben, amelyet Szent István király hozott be Magyarországba. A királyság intézménye a magyar nép természetéhez, fizikumához, lelkületéhez, erkölcséhez annyira hozzá van tapadva, hogy nagyobb megrázkódtatás nélkül nem tudom elképzelni, hogy most szakítson ezzel a hagyományával — visszamenve Árpádig — ezer, sőt több mint ezeréves múltjával és hajóját most egy olyan államalakulat irányában állítsa be, amelyből kóstolót még csak két ízben kapott : 1918-ban és 1919-ben. Az elsőnek népköztársaság volt a neve és elnöke Károlyi Mihály volt, a második proletárdiktatúra vagy tanácsköztársaság volt. Ez a két emlékeztető kóstoló azonban annyira fájdalmas, annyira súlyos, annyira véres és gyilkos volt a magyarság fenmaradására, az ország pusztulására, romlására nézve, hogy ezt a magyar nép nem kívánhatja vissza. Érdekesnek tartom megemliteri, hogy ezt a szót »köztársaság« pl. lenn Erdélyben egészen szír.tiszta magyar falvakban ugy magyarázták, hegy közös társaság. Amikor megtörtéi t Budapesten a köztársaság kikiáltása, akkor teljes jogbiztonságu, egészen megbízható községekben, ahol évtizedeken át nem törtért ilyesmi, a rép maga nekiment az állam és az egyház erdeinek és kivágták a fákat. Mikor megkérdezték, miért tették ezt, azt felelték : most már közös társaság van, most már nekünk szabad az állam erdeje felett rendelkezni. A szó mpga annyira nincs benne a magyar nép fülében, hogy akkor is, mikor több népgyűlésen megkérdezték, — már szállóigévé is • lett azóta — hegy tulpjdonképen mi a rép véleménye' a köztársaságról, azt felelték : hiszen nagyon jó ez a köztársaság, csak miré

1 e

]

őbb meg kell választani a királyt. (Derültség jobbfelől.) Mikor Tarquinius Superbus után megbukott a római királyság, épen azért bukott meg, mert olyan király akadt, aki tejesen tirannus voH, a nép akaratával, szabadságával, meghozott törvényeivel nem törődött. Es valahányszor köztár-