Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-281

312 Â nemzetgyűlés 281, ülése 192; volt az, amely vezetett, amely a szabadságok te­rén is mii) dig vezetett, ugy a mai élet fejlődésében, a nagyvárosi élet kialakulásában lényeges elem a munkáselem, és nekünk csak azon kell lennünk, hogy ennek a munkáselemnek követelményei, élet­feladatai is minden tekintetben ki legyenek elé­gítve , En teljesen egyetértek azzal, amit egy hires svájci tudós pedagógus és szociológus mond. Azt mondja : »Ma a szcciáldemokratikus mozgalom ab­ban különbözik az igazi keresztény szociális moz­galomtól, hogy az előbbi — a szociáldemokráciáról mondja ezt — előfeltételeiben, indítékaiban és ér­veiben öntudatlanul át- meg át van szőve keresz­tény elvekkel, de azokat etikai következményeiben nem fejti ki és szavaiban és tetteiben nem követi. A keresztényszociális mozgalom a nagy vallás­erkölcsi alapgondolatokat, melyek követeléseinek alapul szolgának, tényleg és propagandája takti­kájának minden részleteiben következetesen ér­vényesiti.« , Igen, én a szociáldemokrácia és a keresztény­szociális félfogás között nem látok olyan nagy ürt, csahhogy nem értettük meg egymást kellőképen. Eki látom azt, hogy egy félszázad előtt egy Las­sale és egy Ketteler makinzi püspök közt meg­volt a kölcsönös megértés és valamint Ketteler püspök elismeréssel beszél Lassale törekvéseiről, hogy ő a munkásosztály életviszonyait javítsa, viszont Lassale még utolsó beszédében is, melyet a munkásokhoz tartott, elismeréssel beszélt erről a nagy szociális érzékkel biró egyházi férfiúról. T. Nemzetgyűlés ! Arra kellene törekedni, hogy megértsük egymást. Mi a szociális kérdés elsősorban gazdasági kérdésnek tartjuk, — ebben megegyezünk — de nem csupán gazdaságilag, — ebben, talán különbözünk — mert a mi néze­tünk szerint a gazdasági élet szoros összefüggés­ben van az erkölcsi élettel. Én elismerem azt, hogy Marxnak éles szeme volt, Marx sokat meglátott, amit előtte nem láttak meg, és az ő "megállapításai befolyással voltak nemcsak a munkásokra, nem­csak a gazdasági életre, hanem a tudományos élet kutatására is. Megtanultuk ismerni azt, hogy a gazdasági viszonyok nagyjelentőségű tényezője a politikai, társadalmi, sőt erkölcsi életnek is. De azért én azt mondom : Marx egy szemmel látott, ő maga előtt — hogy ugy fejezzem ki magamat — a kockának csak egyik lapját látta, azt nagyon jól látta. Ott az ő éles tekintetével minden zeget­zugot keresztül kutatott. Az a nagy különbség van azonban a két szemmel és az egy szemmel való látás között, hogy aid két szemmel néz, az annak a kockának másik oldalára is rá tud tekin­teni. De én azt mondom, nemcsak Marxrak volt ez a hibája, Marx elleneseinek is megvolt ez a hibája, (Ugy van ! a baloldalon.) azok közül igen sokan megint csak ennek a kockának a másik ol­dalát, mondjuk, a vallásos vagy erkölcsi oldalát látták és ők is ugyanolyan egyoldalúságban vol­tak. Pedig a főfeladat az, hogy a kétféle néző­2. 'évi január hó 8-án, 'kedden. pontot össze tudjuk egyeztetni, hogy aki ennek a kockának csak az innenső oldalát látja, beszélje meg azzal, aki a másik oldalát is látta ; Te mit láttál ott, egyeztessük össze ezeket a különféle ta­pasztalatokat és ismereteket. Azt mondom, hogy akkor nem fog megtörténni az, hogy Marx hívei vallásellenes, vallásgunyoló és gyűlölő térre men­nek át ; akkor nem fog megtörténni az, hogy a másik oldalról a szociáldemokráciát mint vallás­talan, mint vallás-, nemzet-, hazaellenes szektát vagy pártot állítsák oda. Hiszen ha jól vizsgáljuk a dolgokat, meg kell vallanunk, hogy nekünk bizo­nyos tekintetben, mint minden kulturembernek, nemcsak nemzetinek, hanem nemzetközinek is kell lennünk. A mi egész kultúránk nemzeti is, de nagyobbrészben, mondhatnám 90 százaléká­ban nemzetközi, más kultúrák összetételéből fej­lődött ki és aki csakis nemzeti akarna lenni, az nemzete számára sem vivhatna ki semmit sem. De nem ilyen foltozgatásokkal kell javítani, amint azt a kormánynak egyes próbálgatásaiban látjuk, — ahol azonban szintén kételkedem, hogy meg­van-e az őszinteség — hanem egy tervszerű, az egész törvényhozást átható alapgondolat után szociálissá kell tenni az egész életet. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha a szociáldemo­krácia materialista irányúvá lett, azt nem ő kezdte meg, hanem megkezdte az a nemzetgazdasági rendszer, melyet nagyon helytelenül liberálisnak is neveztek, meg klasszikusnak is és amely, mint Carlyle nagyon jól megjegyezte, az egész munka beosztásában, fejlődésében, a nagyipar fejleszté­sében megfeledkezett egy tényezőről, az ember­ről. Pedig a nemzetgazdaságnak az ember kell hogy a központja legyen. (Ugy van ! Ugy van 1 a szélsőbaloldalon.) s nem a vagyon öregbedése, nem a részvények emelkedése a nemzetgazdaság lényege, hanem az, hogy a munkát szabad önren­delkezésü emberek végzik, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) akiknek joguk van az élet szük­ségleteihez, akiknek joguk van ahhoz, hogy sza­badon rendelkezzenek a társadalmi és politikai életben önmaguk felett. Ez nagy hibája volt az elmúlt kornak és ezen a hibán nekünk együttesen kell segítenünk. Ez nem egy pártnak a kérdése, az igazi nemzeti, igazi társadalmi kérdés. Nagy hiba azonban, hogy sokan nem ismerik a gyári munkás életét és életviszonyait ;, Ítélete­ket mondanak róla s nem tudják, hogy milyen körülmények között nevelkedik és él. A gyári munka nehéz munka. Megmondom, hogy miért nehezebb munka más munkánál. Azért, mert a gyári munka megosztott munka. A munkás egy kicsinyesnek látszó dolgot végez, de egész nap azt végzi, a legnagyobb pentossággal tudja elkészíteni, mig más dolgok titkok maradnak előtte. Ebben különbözik a gyáripar, a nagyipar, a kézműves­ipartól. A kézmávesiparnál, ahái^an csak dolgoznak egy műhelyben, mind átlátja az egész tervet és a segédek együtt dolgoznak a mesterrel. Ez ma­gyarázza int g :\ekii:iv azt is, hogy miért van az a

Next

/
Thumbnails
Contents