Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-281
312 Â nemzetgyűlés 281, ülése 192; volt az, amely vezetett, amely a szabadságok terén is mii) dig vezetett, ugy a mai élet fejlődésében, a nagyvárosi élet kialakulásában lényeges elem a munkáselem, és nekünk csak azon kell lennünk, hogy ennek a munkáselemnek követelményei, életfeladatai is minden tekintetben ki legyenek elégítve , En teljesen egyetértek azzal, amit egy hires svájci tudós pedagógus és szociológus mond. Azt mondja : »Ma a szcciáldemokratikus mozgalom abban különbözik az igazi keresztény szociális mozgalomtól, hogy az előbbi — a szociáldemokráciáról mondja ezt — előfeltételeiben, indítékaiban és érveiben öntudatlanul át- meg át van szőve keresztény elvekkel, de azokat etikai következményeiben nem fejti ki és szavaiban és tetteiben nem követi. A keresztényszociális mozgalom a nagy valláserkölcsi alapgondolatokat, melyek követeléseinek alapul szolgának, tényleg és propagandája taktikájának minden részleteiben következetesen érvényesiti.« , Igen, én a szociáldemokrácia és a keresztényszociális félfogás között nem látok olyan nagy ürt, csahhogy nem értettük meg egymást kellőképen. Eki látom azt, hogy egy félszázad előtt egy Lassale és egy Ketteler makinzi püspök közt megvolt a kölcsönös megértés és valamint Ketteler püspök elismeréssel beszél Lassale törekvéseiről, hogy ő a munkásosztály életviszonyait javítsa, viszont Lassale még utolsó beszédében is, melyet a munkásokhoz tartott, elismeréssel beszélt erről a nagy szociális érzékkel biró egyházi férfiúról. T. Nemzetgyűlés ! Arra kellene törekedni, hogy megértsük egymást. Mi a szociális kérdés elsősorban gazdasági kérdésnek tartjuk, — ebben megegyezünk — de nem csupán gazdaságilag, — ebben, talán különbözünk — mert a mi nézetünk szerint a gazdasági élet szoros összefüggésben van az erkölcsi élettel. Én elismerem azt, hogy Marxnak éles szeme volt, Marx sokat meglátott, amit előtte nem láttak meg, és az ő "megállapításai befolyással voltak nemcsak a munkásokra, nemcsak a gazdasági életre, hanem a tudományos élet kutatására is. Megtanultuk ismerni azt, hogy a gazdasági viszonyok nagyjelentőségű tényezője a politikai, társadalmi, sőt erkölcsi életnek is. De azért én azt mondom : Marx egy szemmel látott, ő maga előtt — hogy ugy fejezzem ki magamat — a kockának csak egyik lapját látta, azt nagyon jól látta. Ott az ő éles tekintetével minden zegetzugot keresztül kutatott. Az a nagy különbség van azonban a két szemmel és az egy szemmel való látás között, hogy aid két szemmel néz, az annak a kockának másik oldalára is rá tud tekinteni. De én azt mondom, nemcsak Marxrak volt ez a hibája, Marx elleneseinek is megvolt ez a hibája, (Ugy van ! a baloldalon.) azok közül igen sokan megint csak ennek a kockának a másik oldalát, mondjuk, a vallásos vagy erkölcsi oldalát látták és ők is ugyanolyan egyoldalúságban voltak. Pedig a főfeladat az, hogy a kétféle néző2. 'évi január hó 8-án, 'kedden. pontot össze tudjuk egyeztetni, hogy aki ennek a kockának csak az innenső oldalát látja, beszélje meg azzal, aki a másik oldalát is látta ; Te mit láttál ott, egyeztessük össze ezeket a különféle tapasztalatokat és ismereteket. Azt mondom, hogy akkor nem fog megtörténni az, hogy Marx hívei vallásellenes, vallásgunyoló és gyűlölő térre mennek át ; akkor nem fog megtörténni az, hogy a másik oldalról a szociáldemokráciát mint vallástalan, mint vallás-, nemzet-, hazaellenes szektát vagy pártot állítsák oda. Hiszen ha jól vizsgáljuk a dolgokat, meg kell vallanunk, hogy nekünk bizonyos tekintetben, mint minden kulturembernek, nemcsak nemzetinek, hanem nemzetközinek is kell lennünk. A mi egész kultúránk nemzeti is, de nagyobbrészben, mondhatnám 90 százalékában nemzetközi, más kultúrák összetételéből fejlődött ki és aki csakis nemzeti akarna lenni, az nemzete számára sem vivhatna ki semmit sem. De nem ilyen foltozgatásokkal kell javítani, amint azt a kormánynak egyes próbálgatásaiban látjuk, — ahol azonban szintén kételkedem, hogy megvan-e az őszinteség — hanem egy tervszerű, az egész törvényhozást átható alapgondolat után szociálissá kell tenni az egész életet. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha a szociáldemokrácia materialista irányúvá lett, azt nem ő kezdte meg, hanem megkezdte az a nemzetgazdasági rendszer, melyet nagyon helytelenül liberálisnak is neveztek, meg klasszikusnak is és amely, mint Carlyle nagyon jól megjegyezte, az egész munka beosztásában, fejlődésében, a nagyipar fejlesztésében megfeledkezett egy tényezőről, az emberről. Pedig a nemzetgazdaságnak az ember kell hogy a központja legyen. (Ugy van ! Ugy van 1 a szélsőbaloldalon.) s nem a vagyon öregbedése, nem a részvények emelkedése a nemzetgazdaság lényege, hanem az, hogy a munkát szabad önrendelkezésü emberek végzik, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) akiknek joguk van az élet szükségleteihez, akiknek joguk van ahhoz, hogy szabadon rendelkezzenek a társadalmi és politikai életben önmaguk felett. Ez nagy hibája volt az elmúlt kornak és ezen a hibán nekünk együttesen kell segítenünk. Ez nem egy pártnak a kérdése, az igazi nemzeti, igazi társadalmi kérdés. Nagy hiba azonban, hogy sokan nem ismerik a gyári munkás életét és életviszonyait ;, Ítéleteket mondanak róla s nem tudják, hogy milyen körülmények között nevelkedik és él. A gyári munka nehéz munka. Megmondom, hogy miért nehezebb munka más munkánál. Azért, mert a gyári munka megosztott munka. A munkás egy kicsinyesnek látszó dolgot végez, de egész nap azt végzi, a legnagyobb pentossággal tudja elkészíteni, mig más dolgok titkok maradnak előtte. Ebben különbözik a gyáripar, a nagyipar, a kézművesipartól. A kézmávesiparnál, ahái^an csak dolgoznak egy műhelyben, mind átlátja az egész tervet és a segédek együtt dolgoznak a mesterrel. Ez magyarázza int g :\ekii:iv azt is, hogy miért van az a