Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-281
300 A nemzetgyűlés 281. ülése 1922. évi január hó 3-án, kedden. Szabó József (budapesti): Én ilyet nem ismerek. Azonban tudom, hogy van a szociáldemokrata-pártnak egy programmja és ma is ezen programm alapján áll. Nézzük meg, t. Nemzetgyűlés, mit mond ez a programm. En jói tudom, hogy a képviselő urak legnagyobb része tisztában van vele, de mégis felolvasom, mert tudom, hogy künn sokan vannak, akik nincsenek vele tisztában. (Halljak! Halljuk!) Első pontjában azt mondja (olvassa) : »A termelési eszközükben való magántulajdont megdönti, azokat közös tulajdonná teszi és igy a tőkés termelési rendszert szociális termelési rendszerré alakitja«. (Mozgás.) Haller József: Amiből fakad a jólét! Szabó József (budapesti) : [így van, amiből fakad a jólét. Mi ez? Nem azonos-e ez a Kun Béla programm jávai, nem ezt csinálták-e meg a kommunisták, nem ennek a programúinak megvalósítása hozta reánk azt a nagy szerencsétlenséget? Hát most elölről akarják kezdeni, hogy még egyszer megvalósítsák és még egyszer hozzák ennek a szerencsétlen országnak azt a jólétet, amely annak idején gerstliben és tökkáposztában nyilvánult meg. A második pont a következőképen szól (olvassa) : »Az osztályuralom fentartása létérdeke az uralkodó osztálynak, azért uj rendet csak annak akarata ellen és ellenállásának leküzdésével lehet előkészíteni ós megvalósítani. A. munkásosztály felszabadítása ennélfogva magának a munkásosztálynak történelmi hivatása.« Mit jelent ez más szóval? »Forradalmi állásponton állunk, és igenis az uralkodó osztálynak ellenállása mellett és ellenállásának leküzdésével fogjuk programmunkat keresztülvinni.« Ez nem egyéb, mint az, amit már kétszer megvalósítottak, vagyis az, amit ők mindig nyíltan és bátran hirdettek a múltban, amit ma még nem mondanak, de amit a kibékülés után egy hónap múlva ismét fogunk tőlük hallani, az a jelszó : »A világot megváltó szociáldemokrácia «. (Ugy van! a középen és jobbfelöl.) A harmadik pont szerint a munkásosztály »történelmi feladatának csak tervszerű és céltudatos osztályharceal felelhet meg«, — ezt nem részletezem — »és ennek keresztülvitelére minden eszközt, amely a proletárság jogérzetével megegyezik, igény bevesz «. Hogy mit jelent a proletár jogérzete : ehhez már volt szerencsénk, találkoztunk ezzel a jogérzettel akker, amikor mindenki »burzsuj« volt, akinek vasalt nadrágja és kemény gallérja volt. (Ugy van! Ugy van ! jobb felől és középen.) Szabó István ( soJcorópáthai) : Nekem pőre gatyám volt és mégis túszként vittek. el ! (Derültség. Ugy van ! jobbfelöl.) Szabó József (budapesti) : Negyedik pontja következőképen szól (olvassa): »Osztályharcunk nemzetközi küzdelemmé válik. A magyarországi szociáldemokrata-párt ennélfogva kijelenti, hogy nemzetközi párt és minden ország elnyomottaival együtt érez és együtt küzd.« Tehát nyíltan kimondja, hogy nemzetközi párt. Nem azt mondja, hogy azokkal összeköttetést tart fenn, nem azt mondja, hogy a szocializmus eddigi fejlődését értékesíteni fogja stb. ; hanem azt mondja, hogy nemzetközi párt. Hol van akkor a nemzeti alap, hol van az a bekapcsolódás a nemzetet felépítő munkába? Az ötödik pont azt mondja (olvassa) : » A termelő eszközökben való magántulajdont, mely az egyenlőtlenséget okozza, meg fogja semmisíteni.« Tehát a magántulajdont meg fogja semmisíteni és ezzel az ezen alapuló törvényeket, erkölcsöket és szokásokat megváltoztatva, a termelési eszközöknek közös tulajdonná tételével az emberi életnek uj tartalmat fog adni.« T. Nemzetgyűlés! Ez tehát a szociáldemokrata hivatalos álláspontja. Azért ne méltóztassanak sokat beszélni a nemzeti alapról, ne méltóztassanak beszélni a »többi osztályokkal való együttműködésről«, ne méltóztassanak beszélni a fokozatos fejlődésről, mert itt igenis, megvan nyíltan a nemzetköziség, megvan az osztálygyülölet, az osztályharc, megvan a többi társadalmi osztályokkal szemben »jogainknak forradalmi állásponton is érvényesítésére való törekvés«. Kerekes Mihály : A tőke ellen harcolnak ! Szabó József (budapesti) : Ezért én, t. Nemzetgyűlés, azt hiszem, hogy ez a kibékülés, amit a kormány itt játszik néhány pártvezetővel, — mert nem a munkásokról van szó — (Ugy van! a szélsőbálóldálon.) csak pillanatnyi szükséglet a szociáldemokraták részéről . . . Giesswein Sándor : A kormány részérői ! Szabó József (budapesti) : . . . csak taktika, amelyet ők maguk Mars szerint — ha kell — minden 24 órában megváltoztathatnak. (Ugy van ! bal felöl.) A taktika most azt kívánja, hogy együtt munkálkodjanak a kormányzati rendszerrel ; de ha 24 órán belül vagy 24 óra múlva a taktika egyebet fog kívánni, akkor hajlandók minden egyezséget felborítani és hajlandók a kormánnyal szembeszállani. ( Ugy van ! bal felöl) De nem nekem kell ezt állítanom ós nem kell jóslásokba bocsátkoznom ; itt van a kibékülés alkalmával hozott párthatározat. A pártgyülésükön a vezetőség álláspontja szépen precizirozva van. A Népszava 1921. évi december 24-iki számában irja (olvassa): »A magyarországi szociáldemokratapárt vezetőségének jelentése a pártválasztmány ülésén.« Itt Farkas István párttitkár részletes és beható jelentést tett a tárgyalásokról és többek közt a következőket mondta (olvassa) : »Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ezt a megállapodást nem tekinti szerződésnek, azaz a függő kérdések végleges megoldásának, hanem csak egy áthidalásnak az egészséges múlt és az ismeretlen jövő között.« Haller József: Egészséges múlt! (Mozgás.) Szabó József (budapesti) : »A pártvezetőség szónoka kijelentette, hogy semmi sem örök L és
