Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-281

A nemzetgyűlés 281, ülése 1922, évi január hó 3-án, kedden, 299 meg maguk között a felekezeti izgatást, (Ugy van ! jobb felöl) Harmadik követelése a . szociáldemokratapártnak a külpolitika kérdését illeti. Itt azt mondja : »A párt az integer Magyarországot kivánja, jó viszonyt a szomszéd államokkal.« Nagyon érdekes, hogy a szociáldemokrata-párt feltételként állit ja a'kormány elé, hogy a szomszédokkal jó viszonyba lépjen, de hozzáteszi, hogy az integer Magyarországot kivánja. Hogy ezt a kettőt hogyan tudja összeegyeztetni és elképzelni, azt nem tudom. En is jő viszonyt akarok a szomszédokkal, de tudom jól, hogy a viszony hamar meg fog bomlani, ha én tényleg erélyesen és őszintén az integer Magyarországot akarom megvalósítani. A külpolitika kérdésében a szociáldemokraták érdekesen viselkedtek. Hiszen látjuk, hogy amikor ők követelik a szomszédokkal a jő viszonyt, akkor kívülről meg azt követelik tőlünk, hogy Károlyi Mihályt hozzuk vissza, hogy azt a regime-1 állítsuk vissza, amelyet ők képviseltek 1918-ban. A csehek, a románok és a szerbek valószinüleg nem azért kívánják Károlyi Mihály visszatérését, mert ők és vele együtt társ ai, a j szociáldemokraták, az integer Magyarországot követelik, hanem épen azért, mert ezek belenyugosznak ebbe az állapotba, csonka Magyarországba, és lemondanak egyszersmindenkorra a jó barátság kedvéért és hatalomra jutásukért az integer Magyarországról. Hogy az integer Magyarország elvesztésében a szociáldemokrata-pártnak milyen szerepe volt, erről azt hiszem, ma már beszélni nem kell. Nagyon érdekes ezen a téren az is ós megemlítem még, hogy a királykérdéssel kapcsolatban gyakran hallottuk azt, hogy itt ez a keresztény kurzus, a keresztény politika megerősödése Károly királynak bejövetelével kapcsolatban az európai békét veszélyezteti. Kérdezem, t. Nemzetgyűlés, hogy ami ma van, ez béke, ez az európai béke, amelyet nekünk magyaroknak akarnak biztosítani? Mi ebből a békéből, amely csak a végső pusztulást hozhatja : a nyakunkra, igazán nem kérünk; nekünk semmi okunk sincs arra, hogy ezt a bókét meleg szeretettel őrizzük, mert ez a béke nekünk csak pusztulást, lassú és biztos kimúlást jelenthet, (Ugy van! jobbfelöl.) De nézzük a további követeléseket, amelyek közt különösen nagyon érdekes az. a rész, amelyben a hadseregről van szó. Ez azt mondja (olvassa) : »A közbiztonság érdekében jói fegyelmezett, nem politizáló hadsereget . . .« Meskó Zoltán: Tapasztaltuk az övéknél! Szabó József (budapesti) : ». . . amely nem osztályhadsereg«, tartanak szükségesnek. T. Nemzetgyűlés ! Ki bontotta meg a hadseregben a fegyelmet, ki oszlatta fel azt a hadsereget, amely tényleg politikamentes hadsereg Meskó Zoltán: Megcsinálták az osztályhadsereget ! Szabó József (budapesti) : És ki vitte be a hadseregbe a politikát? Mi vittük be a politikát ? Vagy ki állított fel népőrséget, amely először a Marseillaise,, később az Internacionálé hangjai mellett vonult fel és minden polgári szabadságot és megnyilatkozást, minden más párt-állásfoglalást megakadályozott fegyveres erőszakkal? Mi, keresztényszocialisták voltunk-e ezek, vagy azok voltak-e, akik ma tőlünk követelik a. politikamentességet a hadseregben? Drozdy Győző: Tomcsányi barátai! Szabó József (budapesti): Vagy ki állította fel az osztályhadsereget ? Osztályhadsereg volt-e az, amely 1918 előtt állott fönn, vagy nem akkor kezdődött- e az az osztály hadser eg, amikor a szociáldemokraták kormányra léptek és felállították először a népőrséget és azután a többi őrségeket, hogy a haderő lassanként teljesen átvedlődjék osztályhadsereggé ? Szilágyi Lajos : Ennek a rezsimnek is van egy Napóleonja! (Derültség.) Meskó Zoltán: Mégis van egy kis különbség ! Csodálkozom, hogy egy munkapárti képviselő ilyet állit ! Szilágyi Lajos : Napóleonunk, az van ! Szabó József (budapesti): T. Nemzetgyűlés! Szerintem a szociáldemokrata-párt nagyon elkésett ezekkel a követelésekkel. Három évvel ezelőtt kellett volna neki jönnie, akkor kellett volna elöállania ezekkel a követelésekkel, amikor módja volt meg is valósítani ezeket. Ugy látszik, hogy amikor hatalmon volt, egészen más véleményen volt és más álláspontot képviselt, mint most, amikor mások vannak vele szemben a hatalmon. T. Nemzetgyűlés ! A negyedik kérdés, amiről itt nagyon sokszor beszélünk, — talán ez az egyetlen feltétele a kormánynak is, ha ugyan állított fel feltételt; ezt hallottuk sokszor másoktól — hogy nemzeti alapra helyezkedjenek a szociáldemokraták. Báró Szterényi Józsei képviselő ur azt mondotta, amikor valaki ezt közbeszólásként megjegyezte, hogy : »Kérem, mit beszélnek erről az urak ? Hát ilyen ortodox-marxista már kevés van Magyarországon; a szociáldemokrata-párt maga már régen eltért az ortodox-marxista iránytól«. Kérdezem báró Szterényi képviselő urat és a t. Nemzetgyűlést, hogy hol és mikor történt ez? (Ugy van! a középen és jobbfelöl:) Hol van ilyen határozat, amelyben a szociáldemokraták hivatalosan, bátran és férfiasan kimondották volna, hogy módosítják az eddigi programmjukat s igenis, nemzeti alapra helyezkednek? Hol van a pártprogrammnak ez a módosítása, hol van ez a határozat? (Élénk helyeslés jobbfelöl és a középen. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Kerekes Mihály : Olvasd el a jegyzőkönyvet, amelyet a kormány vett fel velük! 38*