Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-280

À 'nemzetgyűlés 280. ülése 1921. évi december hő 31-én, szombaton. 285 Ezek a nincstelen szegény emberek, akik tulajdonképen nyáron szerzik össze megélhetési szükségleteiket a télre, teljesen ellátatlanul men­tek neki a télnek ; ezek a szegény, ellátatlan embe­rek, akik a nyáron szerzett konvencióból szokták tengetni életüket télen, akik nem tudtak semmit sem szerezni, ennek dacára nincsenek az ellátat­lanok lajstromába felvéve. Méltóztassék elkép­zelni azt a kétségbeejtő helyzetet, amikor olyan emberek, akiknek részben semmi munkájuk nincs, részben pedig 22 koronától 32 koronáig terjedő napszámuk van, kénytelenek a 28—30 koronás lisztárakat megfizetni. Ne csodálkoz­zunk, ha az az ember, aki nem képes gyermeké­nek kenyeret adni, aki nem képes családját fel­ruházni, aki a tél hidegének ki van téve, nem józan ésszel és nem megfontolva követi el bár­mely cselekedetét. Nekünk itt már most, ide­jében gondoskodnunk kell arról, hogy ezeket a szegény nincsetlen embereket rendkivül szorult és borzasztó helyzetükből kisegitsük. Mert nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy csak a fővárosban van nyomor. Huszár Károly igen tisztelt képviselőtársam interpellált a nyomorról ; azonban azt kell mondanom, hogy semmivel sem kisebb a nyomor az én kerüle­temben. A vidéki földműves-szegénység nyomora, ha lehet, talán még ennél is nagyobb. A vidéki földműves-szegénység teljesen tanácstalanul és kilátástalanul áll a jelenlegi időben, még csak tanácsot sem lát. Sőt megtörténik például az, ami nemrég megtörtént, hogy mikor földmun­kások összeálltak, hogy szegény munkástestvó­reiken segítsenek s összeadakoztak pénzt, akkor a gyűjtőt, aki ezt a pénzt összegyűjtötte, letar­tóztatták azért, mert azt mondották, hogy biz­tosan sztrájk-alapot gyűjt. Miután nem várhat­juk azt, — ezt magam is belátom — hogy a kormány tényleg rendkivül nehéz helyzeténél és borzasztó pénzügyi helyzeténél fogva minden ember támaszára siessen, s nagyon jól tudjuk, hogy nem várhatjuk a kormánytól azt, hogy támasza legyen mindenkinek, azért súlyt helyezek arra, hogy tegyük lehetővé azoknak a jobbmódu földműves embereknek vagy kisgazdáknak, akik igenis gyűjteni akarnak szegény munkásaik érdeké­ben, hogy ezt megtehessék és a hatóságok őket ebben meg ne akadályozzák. Elnök (csenget) : Minthogy már negyed órá­val eltelt a tanácskozásra szánt idő, ezért má­sodszor figyelmeztetem a képviselő urat, hogy szíveskedjék beszédét most már rövidre fogni. Andaházy-Kasnya Béla : Miután nem akarom a Ház türelmét továbbra is igénybe venni (He­lyeslés jobbfelöl.) s azt hiszem, hogy a részle­teknél lesz alkalmam egyes pontokra nézve nyi­latkozni, általánosságban nem kívánok az indem­nitáshoz hozzászólni ; de miután ez idő szerint nem látok ebben az országban mást, mint egy konszolidált anarchiát, a költségvetést nem foga­dom el. (Helyeslés a baloldalon. Nagy mozgás és zaj jobbfelöl.) Budaváry László: Ostobaság! Elnök : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Hall­juk!) Minthogy a Ház határozata értelmében Vs3-kor az interpellációk meghallgatására térünk át, a vitát megszakítom. Egyúttal napirendi javaslatot kívánok tenni. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket ked­den, 1922. évi január hó 3-án délelőtt 10 órakor tartsuk, és annak napirendjére tűzessék ki : 1. a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése; 2. az indemnitási törvényjavaslat folytató­lagos tárgyalása és ezzel kapcsolatban a kor­mány programmja felett megindult vita. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzá­járulni? (Igen! Nem!) Szilágyi Lajos : Szót kérek a napirendhez. Elnök: Tessék! Szilágyi Lajos : Az elnöki napirendi indít­vánnyal szemben azt javaslom, méltóztassék a legközelebbi ülést hétfőre, január 2-ára kitűzni, hogy semmit se mulasszunk azon a napon sem. Drozdy Győző : Hiszen exlex van ! (Zaj.) Elnök : A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Vass József vallás- és közoktatásügyi minis­ter : T. Nemzetgyűlés ! En minden megokolás nélkül — mert azt hiszem, ez felesleges — (ügy van ! jobbfelöl.) tisztelettel kérem, méltóz­tassék az elnök ur napirendi javaslatát el­fogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Andaházy-Kasnya Béla : Nem mi obstruá­lunk! (Zaj.) Elnök: Az elnöki napirendi javaslattal szembenáll Szilágyi Lajos képviselő ur napi­rendi javaslata. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy : méltóztatnak-e az elnöki javaslatot el­fogadni, szemben Szilágyi Lajos képviselő ur ellenjavaslatával, igen vagy nem? Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhes hozzájárulni. (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést: méltóztat­nak-e az elnöki napirendi javaslatot, szemben Szilágyi Lajos képviselő ur elleninditványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az elnöki javaslatot el­fogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A határozatot tehát ekkép mondom ki. Következnek az interpellációk. Előbb azon­ban az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom, T. Nemzetgyűlés! A ministerelnök úrtól a következő átirat érkezett a nemzetgyűléshez : »Sopronnak és környékének az anyaországnál való megmaradása alkalmából újév napján dél­előtt 10 órakor a budavári koronázó-főtemplom­ban ünnepélyes szentmise lesz.« Van szerencsém ezt a t. Háznak tudomá­sára hozni azzal, hogy mivel ugy én, mint az alelnök urak akadályozva vagyunk abban, hogy megjelenhessünk, — az alelnök urak nincsenek

Next

/
Thumbnails
Contents