Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-277
A nemzetgyűlés 277. ülése 1921. évi december hó 28-án, szerdán. 177 őszintén megmondom, hogy én megtalálnám az orientálódás útját a magam szempontjából. Én valakivel kibékülnék az ellenséges államok közül, ott kezdeném felépiteni a jövő Magyarországot és az nem lehet más, mint az a nemzet, amely vitézségével, becsületességével, demokráciájával is kellő garancia arra, hogy Magyarországot az ujjáépités útjára segitse. Ha szabad tárgyalnunk — hiszen ezt megcáfolták, ez a csodálatos dolog, mert nekem nagyon gyanús a dolog, ha cáfolnak olyasvalamit, amit sohasem állítottunk — hogy orientálódni akarunk Románia felé, én, ha a kormány elfogadhatónak tünteti fel előttem ezt az orientációt, én ebben a kormányt támogatom, de valahova kell orientálódni. Orbók Attila : Ha Erdélyt visszakapjuk, de addig nem alkuszunk. Kerekes Mihály : Sem politikailag, sení közgazdaságilag nem lesz erős Magyarország, ha valamerre nem fogunk orientálódni. Henzer István : Csak mondd meg. merre. Románia felé ? Kerekes Mihály : Én Szerbia felé orientálódnám ! Keresném az alkalmat, hogy ezt az országot, amelyet elvesztettünk, valahogy visszaszerezzük, (Helyeslés bal felől.) keresném az alkalmat, hogy nemzetemet megerősitsem közgazdaságilag. Már pedig egyedül ez a piac észszerű a mi iparunk és kereskedelmünk részére és ez az egyedüli ut, amelyen az Adriához is juthatunk. Ez az én felfogásom. Ha nekem kormányzati hatalmam volna, ezt megcsinálnám a nemzetem érdekében. Budaváry László : Igen jó utón haladunk az olaszok felé ! Drozdy Győző : Nem szomszéd ! Budaváry László : Majd lesz szomszéd ! Drozdy Győző : Ilyen világpolitikai tájékozódottságunk nekünk nincsen. (Derültség.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a szónokot csendben meghallgatni. Kérem a képviselő urat, tessék folytatni. Orbók Attila: Második D'Israeli. Kerekes Mihály : Csupán pár szót kivánok szólni a földreform kérdéséről. Pártunk szempontjából is fontos ez, mert mi magával a földreformról szóló törvénnyel is hadilábon állunk és ezt meg akarjuk változtatni. Mi sokkal radikálisabb földbirtokreformot akarunk. Én nem azt tartom ionosnak, hogy kié a föld, hanem elsősorban a,zt tartom fontosnak, hogy kinek van szüksége földre, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha ebből indulok ki, akkori az úgynevezett ősi birtok alapfogalma nem állhameg, mert ha olvasom a történelmet, azt látom, hogy a török hódoltság idején ugy cseréltek gazdát a nagybirtokok, hogy ki hová tartozott. Nem volt szive akkor a földbirtokosnak — hiába zavarták ki a harctéren elesettnek özvegyét meg árváját — azt mondani : Gyere vissza és vedd vissza a birtokot. Méltóztassanak csak arra emlékezni, bogy Károlyi Sándor 14 falut kért ráadásul annak idején arra az óriási birtokra, amelyet Rákóczi-birtokokból kapott, 14 falut 40.000 hold NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XIV. KÖTET. földdel ráadásul azért, mert azt mondta, bogy utódai igy lesznek majd erős támaszai a trónnak. Ez a kijelentés fatális helyzetbe került ugyan, de azért négis csak látjuk, hogyan adták oda a 14 falut. Miféle csorba eshetik az illetőn, aki, nem tudom, évszázadokon keresztül használta a birtokot, ha most eljött az ideje . nnak, hngy a megszaporodott magyar földmives-társadalom hozzájusson ahhoz a csekély kis földhöz, amellyel megtalálhatja a maga szerény exisztenciáját. Mondom, bennünket, független kisgazdákat ez a földbirtokreform nem elegit ki. Ha az Isten nekünk erőt ád és bekövetkezik az, hogy a parlamentben döntő tényezők leszünk, igenis, radikális földbirtokreformot fogunk csinálni, olyan törvényt, amelyet egyik oldalon az egyik, a másik oldalon a másik játszhat ki, nem felel meg a nép érdekeinek. Hiszen az én választókerületemben például egyetlen birtok az, amely felosztható, Frank Jenőnek birtoka. A legérdekesebb a dologban az, hogy nem képesek kihajtani, hegy ez a birtok a földbirtokrendező bíróság által felosztassék. Da ha ott is tartanak, hegy most már elkövetkezik a felosztás ideje, középbirtokot akarnak belőle csinálri, még p dig azért, hegy Tarnay Gyula őméltóságának, £ kinek Borsodban a bábái birtoka át lesz adva, Miskolchoz sokkal közelebb fekvő helyen adhassanak ötszáz holdat. (Mozgás.) Nem tudem, ezért csinálják-e a törvényt, begy a méltóságos ur kapjon földet. (Mozgás.) A r ép mindenesetre fél ettől. Felteszem, hegy ok nélkül, mert a földbirtokrendező bíróságról nem szabad feltételeznem azt, hegy igy itélkezr, ék, a n ép azonban fél, rettenetesen fél. Mir den esetre meg kellene a népet nyugtatni« Kapnak ugyan megnyugtatást, ha bemennek a földmiveléöügyi minister úrhoz vagy az államtitkár úrhoz, de a földbirtokreform végrehajtásáról tulajdonképen semmi szó nem esik. Nagy kérdés, hegy a városi lakosságot ki veszíti össze mesterségesen a faluval. Budaváry László : Azok, akikkel ön egy pártban van ! (Derültség és mozgás a szélsőbaloldalon.) Nem nevetség s ! Kerekes Mihály : Nem tudom, Budaváry t. képviselőtársam orientálódva van-e arról, hogy én milyen pártban vagyok. De ha nem volna, aki reki megmoi dja, megmondom, begy én a független kisgazda, földmives és polgári párthoz tartozom, 8hová Rassay, Drozdy és a többi t. barátaim. Talán t. képviselőtársam nagy belátásával meg fegja magyarázni, hegy mennyire veszítjük mi össze a falut a várossal ; én egyáltalában nem tudom megérteni. Ha városi emberekkel beszélek, t. Nemzetgyűlés, azok szentül meg vannak győződve, begy Mcgyarcrszágon az árdrágító a paraszt, a falu. Budaváry László : Ezt terjeszti a zsidóság ! Ereky Károly: Anyakkerdő ára 600 kenra. Ennek a kisgazda az oka % (Zaj és közbeszólások.) Henzer István : Eladta a búzát 800 koronáért és most 3000 koronáért adják. 23
