Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-277

178 A nemzetgyűlés 277. ülése 1921 Kerekes Mihály : Mikor ennyire be van rögzítve az emberekbe, hogy egyik a másiknak ellensége, akkor ennek az állapotnak megszüntetésére kellene tenni valamit. Henzer István : Megint 500 koronáért adják a búzát, akkor jó lenne. Kerekes Wlihály.* Meg kellene magyarázni a városi embernek, bogy annak a gazdának nincsen semmi köze az árdrágítással, mert Magyarországon a kormány lehetetlent rossz gazdasági politikája csinálja az árdrágítást. Budaváry László : Nem egészen ! A zsidó kapitalisták és szabadkőművesek ! (Zaj. Elnök csenget.) Bárczy István : Az ostobaság csinálja. Kerekes Mihály: Tehát Budaváry t. képviselőtársam is elismerte, hogy »nem egészen« ; tehát a kormány is oka az árdrágításnak. Ezt kellene megmagyarázni a népnek. De hát nincsen szerv Magyarországon, amely felvilágosítsa a falu és a város lakosságát, hogy oktalanul haragszik egyik a másikra, holott a baj oka a kormány rossz gazdasági politikája. (Igaz/ Ugy van! a szélsőhaloldalon.) Drozdy Győző : Ugyanaz a szerv gyűlöli a falut, amely tavalv a bűnös Budapestet szidta. (Zaj.) Kerekes Mihály: Az árdrágítót nem az én kötelességem 25 botütésre ítélni és becsukni, hanem a kormány kötelessége volna. Tessék megszüntetni a monopóliumot is, mert ha ezt nem teszik, hiába hozunk akármilyen törvényt, az ország tönkremegy. A. szabadságot kell hozni az országba. A szabadság levegője szolgálja az ország érdekét. (Helyeslés. Felkiáltások : Éljen Qaal Gaszton !) Tudjuk, hogy a falu a felesleges búzáját eladta 500—1000 koronáért. Szabó István 1sókorópátkai) : És mert nem volt monopólium, felment az ára 3000 koronára ! Kerekes Mihály: Én a falun éltem, amikor & búza árát felhajtották. Láttam, mi történt. Reggel még a faluban 800 korona volt a búza ára, délben 1100 korona lett, másnap 1200 és felfelé. Mi történt ? A kormány szépen megkötötte a szerződést a malmokkal. A malmok azt mondták, le fogjuk szállítani, mert majd kapunk kiviteli engedélyt és biztosan drágábban fogjuk értékesiteni a búzát és lisztet. Igyekeztek a búzát összevásárolni, így hát ráfizettek, csak hogy a kormánynyal szemben eleget tegyenek a szerződésnek. Mert a kormány pl. 1000 vagon búzának kiviteli engedélyt adott. Megrohanták a falvakat a bankok, amelyek a szabad kereskedelem révén természetesen vásárolni akartak és vásároltak. így hajtották fel egyik napról a másikra 700—800 koronával a búza árát. Ki itt a hibás ? A termelő ? A termelőt én nem hibáztatom, ha 10.000 koronát kap a búzájáért, még akkor sem. A hiba az, hogy ilyen időpontban adtak kiviteli engedélyt ezer vagonra, mert evvel hajtották fel a búza árát, holott most, évi december hó 28-án, szerdán. amikor el kellene látni az ellátatlanokat, nincs elég lisztmennyiség. Arról is sokat lehetne beszélni, hogy mennyit vittek ki liszt alakjában. Mikor ezt látom, egyedül azt a kormányzati politikát teszem felelőssé a szerencsétlen helyzetért, amely ezt inaugurálta. Itt van egy másik cikk, a tojás. Mi történt Magyarországon ? A tojáskereskedők beraktározták a hűtőházakba a tojásokat. Közbe megszerezték a kiviteli engedélyt, hiszen a külföldön 150— 200 koronát is adnak egy tojásért. A budapesti népnek pedig adnak olyan olcsó tojást, amelynek a felét el kell hajítani, mert a hűtőházból szedik a 2 koronás tojásokat, amelyeket 6 koronáért adnak el. Itt is a kormányt kell felelőssé tenni, mert szándékosan adta ki ezt a rerdeletet. Drozdy GyŐZŐ : Hogy elrontsa a tojást ! Kerekes Mihály : Nem azért, mert rossz, hanem azért, mert kiviteli engedélyt adott a tojásra, amikor drágán kellett összeszedni és igy felhajtották a piacon az árát. Van egy árvizsgáló bizottság is az országban, (Mozgás balfelől.) amelyet szeretnék spirituszba tenni, hogy a késő utókor is lássa. Ez a bizottság maga csinálja a legrettenetesebb drágaságot az országban. Hiába akarja a kereskedő olcsóbban adni az áruját, nem engedi. Orbók Attila: Becsukják! Drozdy GyŐZŐ : Becsukják a péket, ha olcsóbban akar zsemlyét adni ! Kerekes Mihály : Ha valaki egy korona 50 fillérért volna hajlandó adni a zsemlyét, nem teheti, mert az Árvizsgáló bizottság 3—5 koronát vél helyesnek. Azt hiszem, mikor a kormány ministertanácsot tart, mégis csak beszélnek valamiről. Ez a kérdés sohasem vetődött fel ott ? Nem beszéltek arról, hogy Árvizsgáló bizottságra nincs szükség % Én nem sajnálom a fizetést, amelyet az Árvizsgáló bizottság felvesz, de legalább ne rontsa meg az én megélhetésemet, ne drágítsa mesterségesen az élelmet és ne rendelje el, hogy nem szabad azt olcsón adni. Mert beszélünk majd még arról, hogy Magyarországon van más hely is, ahol nem igy gondolkoznak az árvizsgáló bizottságok, hanem ugy, hogy a termelőnek mindenét el kell venni. Á következő határozati javaslatot nyújtom be (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az Árvizsgáló bizottságot haladéktalanul oszlassa fel és egy uj árvizsgáló bizottságot bizzon meg teljes intézkedési hatáskörrel, kereskedelmi és közgazdasági életünk kiválóságaiból.« Budaváry László : Sándor Pállal az élén ! Rassay Károly : Nem, Budaváryval ! Kerekes Mihály : Nem akarom Sándor Pált védeni, de ha épen őt biznák meg, van ő mindenesetre olyan közgazdasági tényező, mint Budaváry László. Budaváry László: Elismerem. Rassay Károly : Mire jó ez a személyeskedés ? Kerekes Mihály : Itt van egy másik kérdés, meyre a pénzügyminister ur is kitért beszédében.