Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-272
A nemzetgyűlés 272. ülése 1921. évi december hő 19-én, hétfőn. 11 irányban, hogy a bankóprés működését beállítsák. De amikor az állam intézkedésével tönkretette Magyarországon az épitkezés lehetőségét, mikor az állam megakadályozta azt, hogy Magyarországon házak épülhessenek, (Ugy van/ half elöl.) hát akkor kitől várjunk segítséget arra, hogy megindíthassuk ismét az építkezést, ha nem az államtól ? Tisztán és kizárólag az i'llam, végeredményben tehát a kormány az oka annak, hogy Magyarországon ma építeni nem lehet, mert hiszen azokat a háborús intézkedéseket, amelyeket a kivételes hatalom alapján a lakbérek megszorítása terén elrendelt, ma is fentartja és a feszültséget semmi irányban megszüntetni nem akarja ; holott lehetne ezen a téren rendkívül sok intézkedést tenni. Én nem akarok most ezekre kitérni, mert most tisztán és kizárólag az 1. §-ról van szá. Csupán a pénzügyminister ur figyelmébe kívánom ajánlani, hogy ebben a kérdésben feltétlenül ellentétes állásponton vagyunk nagyon sokan a pénzügyminister úrral szemben, mert igenis a kormánynak kötelessége tavasszal az építkezést megindítani. (Ugy va?i ! half elől.) Méltóztassék elképzelni, itt % r an egy pár százezer épitőmunkás és itt van a lakosság lakásigénye és akkor arról 'beszélünk, hogy nem lehet adminisztratív okokból épiteni. Itt van a sok munkás, a sok igénylő, tessék tehát megoldani ezt a kérdést, hogy bármiféleképen is építsünk ; azért vannak az országnak ministerei, hogy ezt megindítsák, ha pedig nem tudják megcsinálni, akkor menjenek el a helyükről. (Mozgás.) A kormány ezekben a kérdésekben még azt sem teszi meg soha, hogy ankéteket tartson. Elmondok egy nagyon érdekes esetés. Filadelfiát, egy hatalmas nagy amerikai várost és a környékét összedöntötte egy földrengés és gyűjteni akartak az egész világon segélypénzeket az újjáépítésre, ép ugy, mint amikor Messina összedőlt. De az amerikaiak azt mondták ; »Nekünk akartok segélyt gyűjteni ? Itt vagyunk mi filadelfiaiak, akik megépítettük ezt a várost akkor, amikor nem volt itt még semmi ; itt van az építőanyag, itt vannak a munkások, meg fogjuk épiteni újra, mert a többi mind csak organizáció kérdése.« Ha a pénzügyminister ur nem méltóztatik elfogadni azt a propoziciót, hogy épitsünk a bankóprés segítségével, tessék másképen épiteni ; tessék gondoskodni a kormánynak arról, hogy ez a több százezer munkás, aki az építkezéssel foglalkozik, alkalmat kapjon munkára és azok, akik kinn vannak a szabad ég alatt és a vagonokban laknak, lakásokba mehessenek be. Ez organizáció kérdése és ismétlem, hogyha a kormány nem ért hozzá, menjen el a helyéről. Kováts J. István: Ma gyárul mondja ! Ereky Károly. Azt hallottam, hogy a pénzügyminister ur azok közé tartozik, akik rendkívüli módon takarékoskodnak ; azt hallottam, magyarul kifejezve, hogy rendkívül módon a fogához veri a garast. (Derültség.) Rendben van, nagyon igaza van, minden téren takarékoskodni kell. De new» ott kell takarékoskodni, ahol szerencsétlen a t akarékoskodá s. — Mélt ózt assék t akarékoskodni e költségvetés azon részében, amelyre már a múlt tárgyalás alkalmával rámutattunk, méltóztassék redukálni azt a 3—Í00 millió koronát, amit elutaznak a külföldi diplomatáink, ne méltóztassék utazó küldöttségeknek sok millió koronát adni. Balla Aladár: Diszköveteket tartanak. Ereky Károly: Majd rámutattunk ilyenformán a részletekben is, hogy hol méltóztassék takarékoskodni, ha megkapjuk a költségvetést. Az államnak azonban elsőrendű kötelessége, hogy az országban a munkát megindítsa. Ami tisztán pénzügyi szempontból azt illeti, hogy a pénzügyminister ur azt mondotta, hogy az állam pénzt csak ugy adhat, csak ugy támogathatja az építkezéseket, hogy ezt csak a bankóprés révén teheti, hát én nem ugy értem, nem ugy gondolom azt, hogy az állam épitsen ; hanem méltóztassék megszüntetni Magyarországon azt a rettenetes anomáliát, hogy ma itt csak. 30—40%-ra lehet pénzt kapni. Ha a pénzügyminister ur nem tudná, kijelentem, hogy Magyarországon olyan uzsoráskodás, amilyent a bankok a közönséggel és a termelőkkel szemben elkövetnek, sohasem volt. Arról beszélnek, hogy a kisgazdák otthon tartják a pénzt, mert thesaurálni szeretik a pénzt, nem adják ki a pénzt. Hát, kérem, lehetséges-e azt elképzelni, hogy valaki 2—3%-ért odaadja a pénzét akkor, amikor tudja, hogy az, aki a bankba betette a pénzét, 30—40%-ot keres ? Arra akarok csak rámutatni, hogy a pénz körforgalmának megindítása a pénzügyminister • urnák, illetve a kormány feladata, tehát arra kérem a pénzügyminister urat, indítsa meg a pénz normális körforgalmát és akkor majd megint megindul az épitkezés és elsősorban olyan terrénumokon, ahol az épitkezés kifizeti magát és talán elsősorban a lakásépítkezéseknél is. Rá akarok mutatni arra, hogy a közgazdasági bizottságban erről szó esett, és néhány kisgazdapárti képviselőtársam azt mondotta, hogy drága a deszka és a tégla. Kijelentem, hogy a deszka és a tégla aránylag olcsóbb mint békében volt, ha szembeállítjuk a mezőgazdasági termények árát. (ügy van! jóbbfelől.) Ma mindenki építene és kellene épiteniök a gazdáknál, és ha a pénz normális körforgalma megvolna, építenének is. Békében 1000 darab tégla 30 korona volt és a q búza 24 K, ma egy darab tégla 3 korona, 1000 darab tehá- 3000 korona, ugy, hogy ez az összeg egy métermázsa búza árát megközelíti, vagyis valamivel nagyobb összeggel, mint egv métermázsa búzával, meg lehet kapni 1000 téglát. Perlaki György : Békében kevesebbért lehetett megkapni ! Ereky Károly : Békében 30 korona volt 1000 darab ! Szabó István (sokorópátkai) : Tizenhat-tizenhét korona volt legieljebb ! Ereky Károly : Az vályog volt ! Engedelmet kérek, én, aki 100milliót beépíttettem, csak tudom hogv mennyibe került.
