Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-277

A nemzetgyűlés 277. ütése 1921. évi december hó 28-án, szerdán. 157 irat és kérvény a házszabályok 142. §-a alapján előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. » Napirend szerint következik az indítvány ­és interpellációs-könyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy először az inditványkönyvet felolvasni szíveskedjék. Gerencsér István jegyző (olvassa)-. Rubinek István: Az 1920: XXXVI. te. 50. §-ának kiegészítése tárgyában. Elnök: Mivel az indítvány írásban be nem adatott, a bejegyzés tárgytalan. Következik az interpellációs-könyv felol­vasása. Gerencsér István jegyző (olvassa) : Kóródi Katona János : az iparigazolványoknak magyar faji szempontból való kezelése ügyében a keres­kedelemügyi ministerhez és a belügy min isterhez. Kerekes Mihály: A debreceni dohánygyári munkások elbocsátása tárgyában a pénzügy­ministerhez. Elnök : Mivel csak két interpelláció van bejegyezve, javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására napirendünk letárgyalása után, de legkésőbb fél kettőkor térünk át. Méltóztat­nak e javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Akkor ekként mondom ki a határozatot. A mentelmi bizottság előadója kivan jelen­tést tenni. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzet gyűlés! A nemzetgyűlés mentelmi bfzottsága 1921 december 15-én Ereky Károly, Korányi Fri­gyes báró, valamint Könyves Lajos, Kutka­falvy Miklós, Andaházy-Kasnya Béla, Kardos Noé és Windisch-Grraetz Lajos herceg men­telmi ügyében meghozta javaslatát, amelyet tisztelettel bemutatok a t. Nemzetgyűlésnek, azzal a kéréssel, hogy azt méltóztassék kinyo­matni, szótosztatni és annak idején napirendre tűzni. Elnök : A javaslatok ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni, és annak idején napirendre tűzetni. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Karaíiáth Jenő ur napirend előtti felszóla­lásra kért engedélyt. Én az engedélyt neki megadtam. Karaíiáth képviselő urat illeti a szó. s Karafiáth Jenő : Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! A legutóbbi költségvetési vita során abba a kiválóan szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a Ház az összes képviselőtársaim által benyújtott javaslatok közül csak az én két szerény javas­latomat fogadta el 1921 május hó 23-án. Egyik javaslatom a következő volt (olvassa): »Tekin­tettel arra, hogy területi integritásunk vissza­szerzésének egyik legjelentősebb és a jelenlegi súlyos körülmények közt kétszeres fontossággal bíró eszközét a céltudatos népesedési politikában látom, indítványozom, utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az anya-, csecsemő- és általá­ban a gyermekvédelemre vonatkozólag sürgősen terjesszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé.« Másik határozati javaslatom a következő volt (olvassa): »Tekintettel arra, hogy e kórnak egyik legfontosabb társadalmi kérdése az inten­zivebb gyermekvédelem ügye, a modern gyám­ügyi igazgatás szükségessé váló sürgős kiépíté­sével szorosan összefügg és a sok tekintetben elavult gyámügyi törvény az 1877. évi XX. törvénycikk amúgy is feltétlenül revízióra szorul, tisztelettel indítványozom, utasítsa a nemzet­gyűlés a kormányt, hogy a gyámügyi köz­igazgatás reformja tárgyában sürgősen terjesz­szen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé.« Ezzel a két javaslatommal nem szeretnék ugyanoda jutni, ahova egy másik javaslatommal a vadászati és fegyveradó tárgyalásánál jutot­tam, amikor t. i. a Ház szintén kimondotta, hogy ez a pénzügyi törvényjavaslat szoros össze­függésben van az alkotandó uj vadászati tör­vénnyel és csak akkor lép életbe, amikor már az uj vadászati törvény, — mely még azóta is előkészítés alatt áll — elfogadtatott. Tudatában vagyok ugyan annak, hogy a házszabályok 206. §-a értelmében napirend előtti felszólalásnál sem vitának, sem határozathoza­talnak helye nincs, mégis ebben a formában nyomatékosan kérem a kormányt arra, hogy ezen a nemzet újjászületése szempontjából rend­kívüli jelentőségű házhatározatoknak mielőbb ér­vényt szerezni szíveskedjék és mielőbb juttassa a Házat abba a helyzetbe, hogy a nagyfontos­ságú szociálpolitikai törvényjavaslatok még a nemzetgyűlés feloszlatása előtt tárgyalás alá kerüljenek. Elnök : A házszabályok értelmében napi­rend előtti felszólalásnál sem vitának, sem hatá­rozathozatalnak helye nincs. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Herr­mann Miksa képviselő ur egy indítványt adott be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indít­ványt felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa): »A ház­szabályok 203. §-a alapján indítványozom, hogy az 1921/22. költségvetési év augusztus hó 1-étől december hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1921. évi XXXIV. tcikk hatályának 1922. évi június hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavas­lat tárgyalásának tartamára az ülések ideje egy órával meghosszabbíttassák«. Elnök: Mivel az indítvány a házszabályok 203. §-a értelmében az elnöknek írásban beada­tott, az elnök azt a Ház elé terjeszti. Ez indít­vány felett a házszabályok 203. §-a szerint a holnapi ülés végén fog a Ház vita nélkül hatá­rozni. Napirend szerint következik Magyarország­nak az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult berni nemzetközi Unióba való belépésé­ről szóló törvényjavaslat (írom. 338) harmad­szori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvény­javaslatot felolvasni szíveskedjék.

Next

/
Thumbnails
Contents