Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-275

A nemzetgyűlés 275. ülése 1921. évi december hó 22-én, csütörtökön. 119 Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Ki az ? Sándor Pál : Alszeghy ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Az helyettes ! Sándor Pál : A minister ur nevezte ki sok száz hivatalnok mellőzéeével. Most tessék elképzelni, ott van a szénbizottságnál. . . MeskÓ Zoltán : Az a kérdés, megállja-e a helyét, vagy nem ! Sándor Pál : ... ott van a szénbizottságnál Szilágyi igazgató, aki az ügyeket voltaképen intézi. Szilágyi igazgató a Salgótarjáni részvénytársaság hivatalnoka, onnan kapja a fizetését. Ott volt a szegény megboldogult, tisztességes nevű és tisztességes ember : Rau Gottlob. Öt megvenni nem lehetett. Semmi következtetést nem vonok le, azonban egy országban, ahol a szénbizottság körül a minister, a vő és fia együtt dolgoznak, mindenki maga vonja le ebből az eszmei háromságból a következtetéseket ugy, ahogy akarja. König Jenő volt kormánybiztos-helyettes sokkal több szenet kap a szénbizottságtól, mint kaptak béke idején az összes kereskedők. Hegyeshalmi Lajos kereskedelemügyi minister : Bizonyítsa ezt be ! Sándor Pál : Én meggyőződtem arról, hogy ez igy van ! Hegyeshalmy: Lajos kereskedelemügyi minis ter : Tessék bebizonyítani ! Sándor Pál : Egy volt hivatalnok, aki a nevét nem irta alá, de nekem rendelkezésemre áll, két levelet irt ezekről a dolgokról. Az egyik igy szól (olvassa) : »Engedje meg, hogy a szénkormánybiztosság ügyére vonatkozólag egypár adattal segítségére lehessek. A szénbizottságnak egy volt tisztviselője vagyok és igy alkalmam volt a Hadviseltek és Vermes-cég kiutalásait is . . .« (Zaj. Egy hang : Miért hagyta ott állását ?) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak zavarni a tanácskozást ! Sándor Pál : ». . . figyelemmel kisérni. Tekintve, hogy a két kormánybiztos az ügyekhez mitsem ért, Szilágyi igazgató intézi a szén elosztását, aki a rábízott hatalommal a Hadviseltek fennállása óta visszaél, amennyiben nemcsak sógorának, a Vermes-cégnek csendes társa, hanem a Hadviseltek szénosztályának is. Ne gondolja képviselő ur, hogy ezek légből kapott rágalmak, hanem, egy tisztviselőnek, akinek legfeljebb 8—10 ezer korona havi jövedelme lehet, stb. . . .«, nem akarom folytatni, hanem leteszem a Ház asztalára mind a két levelet, méltóztassanak erről meggyőződni. (Zaj. Felkiáltások : Névtélen levél !) A másik levél talán még súlyosabb dolgokat tartalmaz, de most már igazán nincs időm felolvasni. Szabó József (budapesti) : Tessék az eredeti leveleket letenni ! Sándor Pál: Az eredetit nem adom ki, mert abból rájöhetnek, hogy ki irta. Szabó József (budapesti) : Névtelen levélnek nincs értéke ! Sándor Pál : Én elbíráltam, mert tudom, hogy kicsoda az illető. Bizalmi állásban . . . (Zaj.) Elnök : Kérem Drozdy képviselő urat, szíveskedjék a házszabályokhoz alkalmazkodni ! Sándor Pál : Megállapítást nyert, hogy Szilágyi igazgatónak a felesége részes a Hadröá-ban. Mi kell ma ahhoz, hogy valaki szénkereskedő legyen? Meg van állapítva neki 1500 korona vagononkint . . . (Zaj.) Kállay Tamás : Ne tessék itt senkinek a feleségéről beszélni ! Sándor Pál : Isten ments, hogy a feleségét akarnám sérteni. Csak azt mondtam, hogy társa a cégnek. Nem mondtam egyebet. Nem hiszem, hogy az sértés volna. Minthogy az idő már nagyon előrehaladt, az Árvizsgáló Bizottságról már nem beszélhetek, majd megteszem más alkalommal, ki kell azonban térnem a szénárak megállapítására. Nekünk két fő szénbányánk van Magyarországon ; az egyik a tatai bánya, amelyik a jobb, és a másik, az úgynevezett salgótarjáni, mely a rosszabb szenet adja, azután vannak még nógrádi és borsodi szenek, amelyek kisebb jelentőségűek. A szénbizottság megállapította a jó tatai szénnek árát . . . (Zaj.) Budaváry László : Nem a szénbizottság ! Elnök : Kérem a képviselő urat, szíveskedjék a tanácskozást nem zavarni.! Sándor Pál : ... Akkor az Árvizsgáló Bizottság állapította meg 120 koronában, a salgótarjáni rosszabb szén árát pedig 180 kosonában. Oláh Dániel : A termelési költség alapján ! Sándor Pál : Ennek a termelési költségnek a kutatása a legnehezebb dolog és ez az Árvizsgáló" Bizottságban egy apró emberre, egy fiatalemberre van bizva. Ez a legnehezebb kalkuláció, ami létezik. De t. urak, akik ezt most meg akarják védelmezni : valamikor csak meg fog szűnni a Szénbizottság és a salgótarjáni szén a békeidőben . . . (Zaj és közbeszólások a középen.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a tárgyalás menetét nem zavarni. A képviselő urnák joga van ezt elmondani, méltóztassék őt meghallgatni. Sándor Pál : Méltóztassanak tekintetbe venni, hogy békében a tatai szén mindig drágább volt, mint a Salgó. Magának a salgótarjáni kosz énbányának ott van az u.n. annabergi szene, amelyet mindenkor drágábban számított, mint a Salgószenet. Ennélfogva lehetetlen, hogy :— mivel a békében nem. volt drágább ennek a kutatása — most egyszerre drágább legyen ennek a kutatása. Perlaki György: Persze, hogy drágább! Sándor Pál : Tessék tekintetbe venni : a Szénbizottság valamikor megszűnik, mit fog akkor csinálni a Salgó ? Ha szabadverseny van, nem adhatja 60 koronával drágábban a rossz szenet, mint a jót. Egyszer csak meg fog szűnni ez a bizottság a minister ur felfogása szerint is, hát lehetaé-