Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-257

A Nemzetgyűlés 257. ülése 1921 ezeket az igazságtalanságokat. Most előterjesztem interpellációmat az igen t. belügyminister úrhoz : (Olvassa) ; »Van-e tudomása az igen t. mi­nister urnák arról, hogy Győrött a rendőrség a falusi termelők által piacra vitt saját termei­vényeiket maximálja ? Tudja-e azt az igen t. minister ur, hogy ezen igazságtalan eljárás az őstermelőket elkeseríti, a piactól visszatartja és módot nyújt a viszont­elárusitók, a batyuzók árdrágító üzemiéire ? Hajlandó-e az igen t, minister ur ezen eljárást megvizsgálni, a törvénytelen intézkedést meg­torolni és elrendelni, hogy a termelőket saját ter­mésfölöslegük értékesítésénél senki háborgatni ne merészelje, amint nem háborgatja senki az ipari termelőket munkájuk eredményeinek értékesíté­sénél ?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügy­minister urnák. A belügyminister ur kivan szólni. Gr. Ráday Gedeon belügyminister: T. Nem­zetgyűlés ! Az interpelláció második részéről nem volt tudomásom, kizárólag csak arról tudtam, hogy az igent, nemzetgyűlési képviselő ur a győri piac dolgában óhajt interpellálni. Az interpelláció­nak erre a részére vonatkozólag sürgősen felhív­tam. — az utolsó 24 órában tudtam meg a dolgot — a kerületi főkapitányt, hogy jelentését azonnal tegye meg. Ez a jelentés beérkezett és azt a nem­zetgyűlési képviselő ur rendelkezésére is bocsátot­tam.. A t. képviselő ur meggyőződhetett ebből a jelentésből, hogy itt nem ármegállapításról, vagy maximálásról van szó. A rendőrség semmiféle olyan rendeletet, amely az árakat maximálja, vagy leszállítja, ki nem adott. Ehhez nincs is joga. Azonban a rendőrségnek fennáll az a kötelessége, hogy az 1920 :XV. te. 1. §-a értelmében preventiv intézkedéseket tegyen, nehogy az árak felszökjenek és uzsoraárak alakuljanak ki a piacokon. Kuna P. András : A boltokban is ezt kellene tenni ! Gr. Ráday Gedeon belügyminister: A rend­őrségnek mindenütt kötelessége ellenőrizni, hogy uzsoraárak ne fejlődjenek. Amennyiben ilyet észre­venne, akkor kötelessége ezt lehetőleg minden erejével megakadályozni. Az adott esetben a rendőrség beavatkozása a jelentés szerint annyiból állt, hogy mikor vidék­ről bejönnek különösen a gyümölcsöt és szőlőt árusítók, igen gyakran tájékozatlanok az árak tekintetében és igen gyakran megtörténik, hogy egyenesen a szolgálattevő rendőr közeghez fordul­nak és tőle kérnek információt, hogyan áll a piac, milyen a kialakult ár. Hogy a rendőrség Győrött az áruuzsorát megakadályozni iparkodik, erre azért is nagy szükség van, mert Győrött mind a mai napig még nem alakították meg az árvizsgáló bizottságot. Inkább hézagpótló intézkedés tehát az, hogy a rendőrség a piaci árakat állandóan figyelemmel kiséri. Ami már most az interpelláló képviselő urnák az iparosokra vonatkozó kérdését illeti, méltóz­tassék türelemmel lenni, hogy ebben a tekintet­ei szept. hó 24-én, szombaton. ti ben magamat kellőképen informa Itassam. Épen ezért válaszomat, különösen interpellációjának második része tekintetében, kérném ideiglenes válasznak minősíteni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szabó István (sokorópátkai) : T. Nemzetgyű­lés ! Azt hiszem, ideiglenes válasznál felesleges is már újra felállanom. Ha az igen t. belügyminister ur végleges választ adott volna, tudomásul ven­ném azt is, mert bizom abban az ígéretében, hogy az ügyet meg fogja vizsgálni és intézkedni fog. De ismételve kérem, hogy szíveskedjék ezt a vizsgá­latot elrendelni, mert az a jelentés, amelyet volt szives nekem átadni, nem mindenben fedi a való­ságot. A győri piacon tudomásom szerint való­ságos maximálás folyt. Azzal én nem foglalkozom, ha valaki odamegy a rendőrhöz és a büntetéstől való félelmében tőle kérdi meg, milyen az ár. Erre nincs okom. De hogy rajtaütnek az árusokon, hogy razziát tartanak és le maximálják a szőlőt, amikor annak úgyis csak 28 korona volt az ára akkor, amikor Budapesten 40 koronáért árulták, hogy 20 koronára leszállítják a szőlő árát és elzá­rással fenyegetik meg az árusokat : ez már nincs rendjén. Természetes dolog, hogy ha ilyesmi tör­ténik, akkor az illető asszony, ha még egyszer be­megy a piacra, vagy a rendőrtől kédezi meg, hogy mennyiért adja, hogy ne csukják be, vagy pedig nem megy el, azt mondja, ő bizony nem viszi ki. Kimegy a bátyus, a kofa, attól aztán megveszik 40—50 koronáért, mert ott már nem olyan kemény legény ám a rendőrség, mint a falusiaknál. Az ipa­rosok dolgát csak példának hoztam fel. Milyen furcsa az, ha a nagybaráti gazda a csemegeszőlőjé­ből szed néhány füleset és beviszi Győrbe a piacra, ott lerakják s akkor aztán odamegy a rendőr azzal, hogy nem szabad adni 28 koronáért, hanem 20 koronáért köteles a termelő adni, mert külön­ben lezáratja. Erre oda adja kilóját 20 koronáért. Amikor visszafelé megy, észreveszi, hogy lováról leesett egy patkó, megáll a kovács előtt, hogy meg­vasalt nehogy a másik is leessék, mert a kö­ves országúton nem mehet a ló mezítláb, elromlik a körme. Megvasalják a lovat és elkérnek érte 5—600 koronát. Ott már nincs rendőr. Itt kérek védelmet, belügyminister ur ! Vagy mindenkinél egyformán legyen megszabva az ár, hogy munkáját egyformán értékesíthesse, vagy senkinél sem. Az államnak kötelessége gondoskodni a tisztviselőkről, hadiözvegyekről és árvákról, akik pedig uzsorás­kodni akarnak, azokkal szemben élünk azzal a jogunkkal, hogy áthárítjuk rájuk, amennyire tud­juk, azokat az iszonyatos nagy árakat, melyeket tőlünk követelnek a nekünk szükséges dolgokért. A felvilágosítást is köszönettel tudomásul veszem. Elnök : Minthogy a belügyminister ur válasza nem volt végleges, annak tárgyában határozat sem hozható. Következik ? Kontra Aladár jegyző : Kassay Károly !

Next

/
Thumbnails
Contents