Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-257

"Ä Nemzetgyűlés 257. ülése 1921. évi. szepi. hó 24.-én, szombaton. (Szünet tdán.) i Elnök : Az ülést újból megnyitom. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az imént elkövetett merénylet tettese elfogatott s ellene, az eljárás folyamatban van. Szilágyi Lajos képviselő urat illeti a szó. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Nyugodt a lelkiismeretem, hogy sem beszédem tárgya, sem beszédem hangja, sem azok, akiknek érdekében felszólaltam, ezzel az aljas merénylettel még csak a legtávolabbi vonatkozásba sem hozhatók. Ezek után folytatom beszédemet. Azt mondottam, hogy az első feladat mindenesetre az volna, hogy méltóztassanak minden egyes tisztviselőnek háborús adatait összeírni és rangsorukat aszerint helyesbíteni, hogy senki sem mondhassa többé azt, hogy háborús szolgálata következtében a rangsorban visszaesett. Azután pedig mindenesetre kérném a Gerencsér István t. képviselőtársam javaslatára hozott nemzetgyűlési határozat végrehajtását. Megköveteli ezt az emberi osztó igazság, megköveteli a nemzeti hála, megköveteli a honvédelem nagy érdeke is. A honvédelem érdeke szempontjából is gondoskodnunk kell a hadviselt tisztviselőkről, mert máskor is lehet még háború, mindenre el kell készülve lennünk és az előkészületeknél az első lépés okvetlenül az kell hogy legyen, hogy a múlt háborút likvidáljuk. Már pedig a múlt háború likvidálása nem történhetik másképen, mint hogy a rokkantakról, hadiözvegyekről, hadiárvákról gondoskodunk, a frontkatonákat földhöz juttatjuk, kártalanítjuk, előtérbe állítjuk, jutalmazzuk s a vitézséget minden tekintetben honoráljuk. Amig nem megy át a köztudatba az, hogy érdemes volt a fronton künn harcolni és nem volt érdemes ugyanazon idő alatt itthon maradni, addig a háború likvidálva nincs. Interpellációm szövege a következő (olvassa) : »Hajlandó-e a t. kormány elrendelni, hogy a közszolgálati alkalmazottak hadiszolgálataira vonatkozó adatok sürgősen összeirassanak, hogy ezen adatok alapján a háború okozta rangveszteségek helyrehozassanak, és hogy a Nemzetgyűlésnek a hadviselt állami tisztviselők előléptetésére hozott határozata végrehajtassék.« Elnök; Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák. A ministerelnök ur kíván szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Kétségen felül áll, hogy a háborúban résztvett tisztviselőknek egy része bizonyos hátrányt szenvedett azért, mert hosszabb ideig távol volt. Ennek reparálása kedvéért hozatott az a határozat itt a Házban, hogy egy osztálylyal előléptessenek azok a tisztviselők, akik a fronton voltak. A kormányt eddig sok mindenféle körülmény megakadályozta abban, hogy ezt a házhatározatot betű szerint keresztülvihesse, nevezetesen az 1920 : XI. t.-c. hosszú időn keresztül lehetetlenné tette az előléptetéseket. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XIII. KÖTET. Amikor ezek lehetővé váltak, akkor is csak csekélyszámu tisztviselő előléptetése vált lehetővé, úgyhogy csak részben lehetett, már ezen számnál fogva is, azon házhatározatot honorálni, mely a frontviselt tisztviselőkre vonatkozik. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a kormány ezt a házhatározatot nem akarná végrehajtani, sőt ellenkezőleg, fokozatosan végre is fogja hajtani. Igaz, hogy a tisztviselők előléptetésénél nem ez az egyedüli mérvadó szempont. A ministertanács a házhatározat folyomány aképen olyan határozatot hozott, hogy az eddigi szempontok mellett, nevezetesen a rangsor és az érdemesség mellett, a frontviseltség^is figyelembe vétessék, mint egyik főszempont. Én a magam részéről hajlandó vagyok az interpelláló képviselő ur kérését annyiban is honorálni, mivel Hegedüs volt pénzügyminister ur annak idején kilátásba helyezte, hogy az 1921/22. évi költségvetés letárgyalása után ujabb nagyobb előléptetések lehetővé fognak válni, hogy ezen előléptetéseknél ezt a szempontot fokozottabb mértékben vegyük figyelembe, mert hiszen tényleg becsületbeli kötelessége a nemzetnek, hogy a frontviselt tisztviselők semmiféle hátrányt ne szenvedjenek és amint azt a lehetőségek megengedik, kiköszörültessék az a csorba, ami azáltal esik, hogy távollétük miatt egyik vagy másik tekintetében hátrányt szenvedtek és hogy ők ebben a tekintetben hamarosan legalább is ugyanabba a t helyzetbe juthassanak, melyben azok a kollégáik voltak és vannak, akik nem voltak a fronton. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Mivel a kormányelnök ur nyilatkozatában határozottan kijelentette, hogy a Gerencsér t. képviselőtársam által annak idején javasolt és a Nemzetgyűlés által elfogadott határozatot ma is állja és annak érvényt szerez, a ministerelnök ur válaszát köszönettel tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: Tudomásul veszi-e a nemzetgyűlés a miniszterelnök urnák Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő ur interpellációjára adott válaszát : igen vagy nem ? (Igen !) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik ? Gerencsér István jegyző: Tasnádi Kovács József ! (Felkiáltások : Nines Ut !) Elnök: Az interpelláció töröltetik. Következik? , Gerencsér István jegyző: Nagy Pál! Nagy Pál: T. Nemzetgyűlés ! Interpellációm tárgya a felszabadult bajai háromszögben a kormány által kinevezett kormánybiztosnak egy rendelete következtében Bácsalmás községben mintegy ezerötszáz kisbérlőt ért sérelem. Mivel ebben az ügyben a ministerelnök úrhoz teg-