Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-257

A Nemzetgyűlés 257. ülése 1921. és negyedszer : vájjon politikai zaklatás esete nem forog-e fenn. Tehát, t. Nemzetgyűlés, amikor a mentelmi bizottságnak nemcsak joga, de kötelessége vizsgálat tárgyává tenni azt a körülményt, vájjon a fenforgó cselekmény tényleg bűncselekmény-e, akkor már többé-kevésbé birói funkciót is teljesít, mert hiszen kötelessége megvizsgálni elsősorban azt, hogy vájjon a vád tárgyává tett cselekmény bűncselekménye. Ennélfogva, amikor a mentelmi bizottság ezfc a határozatot hozta, amely felett ma vitatkozunk, akkor a saját hatáskörét semmi tekintetben túl nem lépte. De továbbmenve, t. Nemzetgyűlés, azt mondja Somogyi tisztelt képviselőtársam, hogy a mentelmi bizottság túllépte a hatáskörét akkor, amikor bizonyos kautélához kötve hozta meg határozatát, vagyis azzal a kantélával függesztette fel G-aál Endre t. képviselőtársam mentelmi jogát, miszerint abban az esetben, ha letartóztatása, vagy személyes szabadságának korlátozása válik szükségessé,. abban az esetben a bíróság újból köteles kérni mentelmi jogának a felfüggesztését. Ha itt semminemű jogkörtűllépésről szó nem lehet, eltekintve a precedensektől. A mentelmi bizottságnak a jogköre semminemű törvénnyel, semminemű jogszabállyal megállapítva, korlátozva nincs ; a mentelmi bizottság teljesen szabadon mondhatja ki azt, hogy felfüggeszti a mentelmi jogot minden korlátozás nélkül és mondhatja ki azt, hogy felfüggeszti a mentelmi jogot bizonyos korlátozással, ugy, amint azt a jelen esetben is tette. Nem akarok arról beszélni, t. Nemzetgyűlés, és nem akarok annak a megvitatásába bocsátkozni, hogy a szőnyegen forgó kérdés ós az a vád, amellyel Gaál t. képviselőtársamat illették, mennyiben állapítja meg a bűncselekménynek kritériumát. Nem akarok ezzel foglalkozni, nehogy olybá tűnjék fel a dolog, mintha a Nemzetgyűlés ebben a kérdésben állást foglalna ós mintha útmutatással szolgálna a bíróság részére. Ebben az ügyben megvan a magam véleménye. De nem akarok soha olyan álláspontot elfoglalni, mint amilyent Somogyi t. képviselőtársam itt hirdetett, amelynek eredménye az volna, hogy a mentelmi bizottságnak és a Nemzetgyűlésnek jogkörét megkötnék, a Nemzetgyűlés oly jogáról mondana le, amely jog minden körülmények között és mindig megillette a törvényhozás illetékes faktorait. Én tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslések jobbfelöl.) Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Hornyánszky Zoltán! Somogyi István: Félreértett szavaim megmagyarázása címén kérek szót! Elnök: A házszabályok 215. §-ának c. pontja értelmében a képviselő urat a szó megilleti. Méltóztassék ! évi sze.pt

. hé 24-én, szombaton. 51 Somogyi István : T. Nemzetgyűlés ! ügy Rubinek István, mint Dömötör Mihály t. képviselőtársaim a beszédem egyes részeit teljesen félreértették. Például azt mondja Dömötör t. képviselőtársam, hogy én azt mondottam itt beszédemben, hogy a mentelmi bizottság elkenési müveletet végzett. Tiltakozom még csak annak a gyanúja ellen is, hogy én a mentelmi bizottságról ilyen dolgot állítanék. Ha én erről volnék meggyőződve, vagy csak a gyanúja is volna meg bennem eziránt, már rég nem lennék a mentelmi bizottság tagja. Én azt mondtam, hogy ez az eljárás künn magában a népben, amely — szószerint ezt mondtam — ezzel a csemegével van traktálva, azt a gyanút ébresztheti, — méltóztassék megnézni a tegnapi lapokat — hogy itt valami elkenés történik. Rassay Károly: De a nép más kijárókra is kíváncsi ! Drozdy Győző : A kegyelmes kijárókra is kíváncsi ! Somogyi István : Mindegyikre, bis gromoboj, jöjjön mind! Tehát távol áll tőlem, hogy oly inszinuacióval illessem a mentelmi bizottságot, hogy elkenési müveletet végzett. A másik, amit félreértett Dömötör t. képviselőtársam, a Friedrich-ügyre vonatkozik. Én nem azt mondottam, hogy ez azért szolgál precedensül, mert a mentelmi bizottság ott azt mondotta, hogy nem látja a bűncselekményt bebizonyitottnak és ott enyhítő és súlyosbitó körülmények vannak. A mentelmi bizottságnál egy egész száraz tényen múlt az egész dolog. Méltóztassanak az egykori naplót megnézni : azt mondották azok, kik a kiadás ellen voltak, hogy nincsenek itt az iratok és semmit megállapítani nem lehet. Maga a mentelmi bizottság is koncedálta, hogy tényleg hiányosan vannak felszerelve az iratok. Ezen fordult meg az egész dolog. Rubinek István t. képviselőtársam nekem szintén olyan kijelentéseket imputai, r amelyeket én nem tettem. T. Nemzetgyűlés! Én nem azt mondom, hogy a mentelmi bizottságnak, vagy a Nemzetgyűlésnek nincs joga a kiadatás kérdésében igy vagy ugy határozni ; ez a joga feltétlenül megvan. De azt mondottam, hogy minden jognak megvannak a korlátai és nem lehet a dolgot ad absurdum vinni; én azt mondottam, hogy sem a mentelmi bizottságnak, sem a Nemzetgyűlésnek nincs meg a joga ahhoz, hogy egymásnak ellenmondó, főleg jogásziatlan és illogikus dolgokat mondjon ki. Drozdy Győző: Az én esetemben nem igy beszélt Somogyi képviselő ur! (Derültség a széls'őbalóldalon. ) Somogyi István: Az lehet. Ami az 1867: XII. te. 4=7. §-ára való hivatkozást illeti, elfelejti Rubinek képviselő ur, hogy akkor még nem volt bűnvádi perrendtar-