Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-257

5ö À Nemzetgyűlés 257. ülése 1921. vonathatnak«, továbbá kimondja, hogy »a bizottságnak előleges jóváhagyása nélkül se le nem tartóztathatnak, se közkereset alá nem vétethetnek«. Igaza van Somogyi t. képviselőtársamnak, mikor azt mondja, hogy ez a törvény a delegációkra vonatkozik, azonban a képviselőház gyakorlata ezt a törvényt kiterjesztette a képviselőházra is. Ebből és a képviselőháznak e törvény alapján kifejlődött gyakorlatából kell tehát kiindulnia akkor, amikor a jelen ügyet bírálat tárgyává tesszük. Mit mond ki ez a törvény? Azt mondjaj hogy a képviselő se le nem tartóztatható, se közkereset alá nem vethető. Amikor a törvény és az ennek alapján kifejlődött joggyakorlat különbséget tesz letartóztatás és közkereset alá vétel között, akkor ennek egyedüli és kizárólagos jogi következménye csak az lehet, hogy ha a biróság annak a képviselőnek, akinek mentelmi jogát közkereset alá vétel alapján a képviselőház felfüggesztette, letartóztatását óhajtja indítványozni és foganatosítani, akkor újból kell kérnie az illető mentelmi jogának felfüggesztését az illető törvényhozótestülettől, amelynek az a képviselő tagja. Mert ha ez nem volna igy, akkor teljesen felesleges volna a megkülönböztetés a törvényben letartóztatás és a közkereset alá vétel között. Ha pedig valaki azt mondja, hogy á tettenérés esetére céloz ezzel a letartóztatással a törvény, akkor az illető nagy jogi tévedésben van, mert hiszen a törvény olyan kifejezést használ, a »letartóztás« szóval, amely kifejezés alatt ugy a vizsgálati fogság, mint az előzetes letartóztatás is benne értetik. Nem lehet tehát semmi körülmények között azzal . az indokkal előjönni, hogy ez alatt a letartóztatás alatt a törvény a tettenérés esetén való letartóztatást érti. Méltóztassék azonban megengedni, hogy itt ennek az elvi kérdésnek az eldöntésénél necsak a Priedrich-féle precedensre hivatkozzam. Menjünk visszafelé, menjünk tovább a képviselőház gyakorlatában. Itt van a Böszörményi-féle eset. A Böszörményi-féle esetben elv gyanánt mondotta ki ezt a mentelmi bizottság, amelynek pedig a határozata ma is elvi jelentőségű a mentelmi bizottság gyakorlatában. A Böszörményi-eset a következő volt. (Élénk felkiáltások balfelöl: Mi volt a vád?) Teljesen mellékes annak eldöntésénél . . . Rakovszky István: Az nem mellékes, hogy politikai, vagy pedig piszkos ügy. (Ugy van ! balfelöl.) Rubinek István : . . . vájjon a képviselő a mentelmi jog külön felfüggesztése nélkül letartóztatható-e vagy sem. Teljesen mindegy az, hogy a képviselő ellen milyen * vádat emeltek. (Élénk ellenmondások hal felöl) Itt elvi kérdésről van szó, és tisztán és kizárólag az esetnek jogi szempontból való bírálásáról. Itt teljesen ki' kell zárni a politikát, teljesen ki évi ssept. hó 24-én, szombaton. kell zárni a pártszempontokat. (Nagy zaj balfelol.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, tessék a higgadtságot és a tanácskozás rendjét megőrizni. Virter László: Ez panama, nem politika! (Zaj.) Rubinek István: T. Nemzetgyűlés! A mentelmi bizottság 1886. évi 236. számú jelentésében a következőket mondja (olvassa) : »Ha a jelentésben elfogadott kiindulópontnak vesszük a mentelmi bizottság jelentését, ugy két elv nyer határozott kifejezést : hogy az országgyűlés tagja a Ház engedelme nélkül nem vonható közkereset alá és hogy a Ház engedelme nélkül nem zárható el. Ha tehát a közkereset alá vonás már az elzáratás megengedésének tekinthető, az esetre annak külön kifejezése semmi értelemmel sem birna.« T. Nemzetgyűlés ! Ugyanezen a véleményen volt Irányi Dániel 1868. évi június 25-én tartott beszédében, amikor egy mentelmi üggyel kapcsolatban a következőket mondotta (olvassa) : »A kérdés már most az, miként kell a törvény ezen szakaszát — t. i. az 1867 : XII. te. 47. §-át — érteni. Akként-e, miként ezt a t. minister ur kívánja magyarázni, — aki t. i. azt az álláspontot foglalta el, amelyet Somogyi t. képviselőtársam — vagy pedig, amiként én gondolom, hogy magyarázandó. Itt, az igaz, nincs szorosan megkülönböztetve az, vájjon midőn a perbefogatásra az engedély megadatott, szükséges-e, hogy a bezáratásra az Ítélet meghozatala után hasonló felhatalmazások kéressenek. Ámbár én megvallom, hogy itt, midőn elkülönítve van felhozva a letartóztatás a közkereset alá vételtől, inkább hajlandó vagyok azon magyarázatot tulajdonítani ezen paragrafusnak is, amelyet én tartok helyesnek, alkotmányosnak és megfordítva.« (Zaj. Elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés ! Somogyi t. képviselőtársam azt mondja, hogy a mentelmi bizottság olyan jogokat arrogál magának

5 amelyek őt meg nem illetik. Nem tudom, hogy mit értett t. képviselőtársam olyan jog alatt, amelyet a mentelmi bizottság magának vindikált és amely állítólag őt meg nem illeti. Somogyi István : A birói allűröket ! Rubinek István : Semmiféle birói allűrt nem vindikál magának a mentelmi bizottság ós ebből a határozatából sem állapitható meg a mentelmi bizottságnak ilyetén akarata vagy szándéka. A mentelmi bizottság elsősorban négy kritériumot köteles megvizsgálni a felfüggesztés megtörténte előtt. Elsősorban : vájjon az illető képviselő személye és az illető bűncselekmények között van-e összefüggés ; másodsorban ; illetékes ható' ság kérte-e a mentelmi jog felfüggesztését; harmadsorban : — és itt cáfolódik meg Somogyi t. képviselőtársam teljes jogi érvelése — vájjon a vád tárgyává tett cselekmény bűncselekmény-e