Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-269
A Nemzetgyűlés 269, ülése 1921. évi dec. hó 15-én, csütörtökön. 427 Haller István : Sohasem volt a mienk S En csak jobban tudom, mint Csontos bátya ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Szilágyi Lajos : Ezt az érdekszövetkezetet szolgálta a magyar sajtóban az a Magyar Távirati Iroda, amelynek vezetője a Íőméltóságu kormányzó ur egyik szárnysegéde, Kozma Miklós százados ur lett, s ezt az érdekszövetkezetet szolgálta a Szózat, amelynek szerkesztőbizottsági elnöke Gömbös Gyula lett. Ezt az érdekszövetkezetet szolgálta ezenkívül néhány titkos társaság, amelyekről természetesen nem tudok részleteket, mert nem kaptam róluk ilyeneket. Ugyanezt az érdekszövetkezetet szolgálta a közgazdasági életben az Ergon és a Move. Ennek az érdekszövetkezetnek minden vágya a fegyveres hatalom birtokbavétele volt. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) A fegyveres hatalmat akként kivánták birtokba venni, hogy a hadsereget a Move utján kaparintják meg, a csendőrséget és a rendőrséget pedig a Bethlen-kormány első megalakulása alkalmával Gömbös Gyula belügyi államtitkársága révén akarták a maguk számára biztosítani és saját érdekeik számára átszervezni. Ez a szö\ et kezet puccsokat is szervezett. Az egyiket lelepleztem itt a Ház előtt, a Prónay— Halmay-féle puccsot. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Ez az érdekszövetkezet nem tisztelt sem kort, sem multat, sem tekintélyt, csak arra vigyázott, azután éberen vigyázott, hogy náluk tehetségesebb, komolyabb, megállapodottabb, idősebb, műveltebb . . . Rupert ReZSŐ : És becsületesebb ! Szilágyi LajOS : . . . elém ne kerüljön valahogy a íőméltóságu kormányzó ur környezetébe. (Zaj.) Egy ilyen hatalmi érdekszövetkezet fennállása nem lehet az ország érdeke. Ez a társaság . . . Hegedüs György : Ki ez a társaság ? Szilágyi Lajos: ...az elmúlt esztendőkben megméretett és könnyűnek találtatott. Távozzék tehát helyéről, távozzék békével. (Zaj és jelkiáltások a jobboldalon : Azután jöjjön Szilágyi ! Derültség a jobboldalon.) IZzzel az érdekszövetkezettel kapcsolatban kell megemlékeznem az amnesztia kérdéséről. Én az amnesztia tekintetében egészen más állásponton vagyok, mint a nemzetgyűlésnek legnagyobb része. T. i. én nem ellenzem azokat az amnesztiákat, amelyeket adtak, mert ugy tudom., hogy az amnesztiákat megigérték. Azok ugyanis, akik itt atrocitásokat elkövettek az elmúlt esztendőkben, minduntalan arra hivatkoztak, hogy majd jön egy amnesztia, amely feloldja őket a felelősség alól. Drozdy Győző: Előre! Hallatlan! Rupert ReZSŐ: Eelbujtás gyilkosságra, ez a ti rendszeretek ! (Zaj.) Szilágyi LajOS : Ha igaz az, hogy ezeknek az alakulásoknak amnesztiát Ígértek, akkor ezt az amnesztiát becsületbeli kötelessége lett volna mindazoknak, akik Ígérték, már régen megadni. Rassav Károly : Előre megfontolt amnesztia. Szilágyi Lajos: Ha előre kirukkoltak volna, hogy amnesztiát adnak azon az alapon^ mert megígérték, akkor sok, később keletkezett bűncselekmény nem történt volna meg. Ezek az alakulások vagy egyének tehát joggal követelhetik az amnesztiát, ha azt nekik megigérték, különösen akkor, ha cselekményeik dacára ugy kezelik őket, mint a jelenlegi államhatalom oszlopait. Az az álláspontom, hogyha amnesztia adatik ebben az irányban, akkor a legelemibb követelmény az, hogy amnesztia adassék minden vonalon. Teremtsünk tehát az amnesztia tekintetében tabularasat. Ha az ember ezeket az egyéneket vagy ezeket az alakulásokat vagy ezeket a cselekményeket emlegeti, azt szokták mondani, hogy aki róluk beszél, az a gyalázkodó külföldnek beszél, aki róluk beszél, az a konszolidációt veszélyezteti, a zsidókat szolgálja, Károly király- érdekében dolgozik, a kormányzó tekintélyét rontja, a nemzeti hadsereg hírnevét rontj valutát rontja. (Derültség. Zaj.) Azok, akik a külföldet emlegetik, mielőtt az egyéni akciókat elkövették, gondoltak-e arra, hogy az egyéni akciókat miként fogja a külföld elbírálni ? Vagy talán arra gondoltak, hogy épen a külföld miatt lesznek az ő cselekményeik leplezve mindenkor. Ha valaki az atrocitásoknál a külföldet emlegeti, én csak mosolyogni tudok azon. Hiszen a külföld jól tud mindent, bármilyen cenzúra dolgozik, bármilyen elnök erőszakoskodnék itt az ellenzéki felszólalásokkal szemben, minden hir kiszivárog a külföldre és kiszivárog hatványozott mértékben, túlozva. Ilyen körülmények között a nyilvánosság kétszerte indokoltabb és a nyilvánosság bizalmat kelt, mig a sötétség bizalmatlanságot szül. Az eltussolás feltétlenül rossz és ez, szerintem, tulaj donképen bűnpártolás is. Rupert Rezső: Ugy van! Szilágyi LajOS : De még ha ártana is a nyilvános felszólalás a külföldön, a nemzet tekintélyének, hitelének, akkor is itt van a mérleg másik oldala, az, hogy mit árt vagy mit használ a nyilvánosság itthon, a belpolitika kérdésében ? Hogy ez a szövetkezet és a mögötte álló alakulások a keresztény irányzat szempontjából, a zsidóság letörése, a kommunizmus, a területi integritás vagy az irredenta szempontjából mit vétett, azt könnyű elmondani. A keresztény irányzat szempontjából ők ártottak legtöbbet. A keresztény irányzatnak nem volt szüksége sem ilyen hatalmi érdekszövetkezetre, sem ilyen hatalmi érdekszövetkezet mögött álló fegyveres alakulásokra. Ezeknek működése ellenkezett a keresztény valláserkölcsi felfogással, és igy ők még útjában állottak annak. Amellett nem tudott tért hódítani a keresztény irányzat és amellett az antiszemitizmus eredménytelenségének okozói tulaj donképen ők. 54*
