Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-269

428 A Nemzetgyűlés 269. iüése 1921. évi dec. hó 15-én, csütörtökön. Elnök : Kérem, t. képviselő- tu, nem mond­hatja, hogy nem vagyok türelmes. Félkettőkor kellett volna beszédét befejeznie, most két óra öt psrc. Méltóztassék igyekezni befejezni. (Zaj és felkiáltások jobbfelől : Nem tartozik ide, amiket beszél !) Szilágyi Lajos : Viszont nekünk egyszer nyil­tan kell beszéli ünk ezekről a kérdésekről. Hogy a keresztény irányzatnak érdeke, hogy ezek a befolyások megszűnjenek, misem bizonyitja job­ban, mint az, hogy épen a szélsőséges keresztény pártok, a keresztény nemzeti párt és a keresztény nemzeti egyesülés pártja, azok a pártok, amelyek a legélesebb harcban állanak ezzel a hatalmi érdekszövetkezettel. Ennek a hatalmi érdekszövet­kezetnek tehát nincs meg a jogosultsága arra, hogy most keresztény fajvédelmi paripára felüljön és leckéztesse mindazokat, akik vele szemben álla­nak ; zsidóbarátsággal, zsidóbérencséggel illesse a teljesen jogosult, teljesen időszerű, sőt mord­hatnám teljesen elkésett kritikát. (Egy hang jobb­felől : Ez mind csak pletyka ! Derültség half elől.) Ezek az urak a zsidóságot terror alatt tart­hatják, az tény, ártani azonban nem árthatnak a zsidóságnak. Rassay Károly : Mert üzletet kötnek vele ! Szilágyi LajOS : A zsidókat csak izgatják, nagyobb összetartásra sarkalják, egy táborba terelik őket. Egyéni akciókkal pedig senkinek sem használnak annyit, mint ép a zsidóságnak, mert működésükkel kompromittálják a keresztény nem­zeti irányzatot. Csontos Imre : Amaz oldalra célozz, ott neve­lik ki őket. (Derültség jobbfelől. Felkiáltások bal­felol : Jól van, Imre bácsi !) Dinich Vidor: Egyes! (Derültség.) Szilágyi LajOS : A kommunizmussal szemben nem volt semmi érdemük. A kommunizmust nem ők törték le. A kommunizmus megszűnt, össze­omlott, a maradványát pedig a románok és a budapesti ellen forradalmárok törték le. (Ugy van ! balfelől.) A maximum, amit koncedálok ezeknek a fegyveres alakulásoknak, az, hogy ők is hozzá­járulhattak ahhoz, hogy a kommunizmus esetleg nem lárgolt fel újból. Ez a maximum. Ez azonban nem elég ok arra, hogy ezeket a fegyveres alaku­lásokat tűrjük. Tessék a nemzeti hadsereget, tessék a rendőrséget és a cserdőrséget ugy meg­szervezni, hogy ez abszolút biztosíték legyen a kommunizmus visszatérése ellen. Rassay Károly: A detektívek ne a politiku­sokat, hanem a kommunistákat figyeljék. Szilágyi Lajos : Az irredenta szempontjából ők ártottak legtöbbet az irredentának. Mi a fő­törekvésir k ? Az, hogy itt olyan helyzetet teremtsünk, hogy az elszakadt részek visszakíván­kozzanak ide. Már psdig, ha itt ilyen viszonyok maradnak, mint amilyenek eddig voltak, ha ezek a befolyások meg nem szűnnek, ha ezek az alaku­lások továbbra is erőhatalmat gyakorolnak, akkor nem várhatjuk az elszakadt részektől azt, hogy ide visszalávánkozzanak. Ezek tehát kompro­mittálják szerintem az irredenta ügyét is, lehetet­lenné teszik a komoly irredentát, elriasztják a komoly embereket, megrendítik a bizalmat az odaát levőkben és haszontalanul háborúba kerget­hetik a nemzetet egy meggordolatlan lépéssel, mint amityen meggondolatlan lépést akart Héjj as Iván az elmúlt karácsonykor végrehajtani. Az integritás szempontjából hivatkozom gróf Apponyi Albertre, aki a Magyar Külügyi Társa­ságnak egyik ülésén előadta, hogy az ar gólokkal már majdnem készen volt egy szerződésürk, mikor Somogyit meggyilkolták, és attól az idő­ponttól az angolokkal a szerződésről többé beszélni lehetett. Bródy Ernő : Mi van a Somogyi Béla gyilko­saival ? Szilágyi LajOS : Ilyen politikai kihatása van, ilyen meggondolatlan egyéni akcióknak, aminőket az u. n. közhangulatból kifolyólag az utólagos am­nesztia reményében csináltak. De tovább megyek. Gróf Apponyi Albert, aki külügyi kérdésekben mégis mindnyájunk között a legnagyobb szaktekintély, pl. mikor a Kornhauser­ügy felmerült a nemzetgyűlésen és Prónay Pál al­ezredest a hadsereg kötelékéből elbocsátották, azt mondotta, most már beadhatom a kérvényt a népek ligájába való felvétel iránt. Kérdeztem, miért most ? Erre azt mondta t. képviselőtársam : most már be lehet adni, mert egyik akadálya a kérvény sikerének az volt, hogy Prónay Pál Magyarországon hatalmi tényező. Ily körülmények közt a területi integritás kárára van, ha mi tovább tűrjük ezeket a fegyveres alakulásokat. Ami pénzünk értékének csökkenését illeti . . . Elnök: Most már határozottan kérnem kell a képviselő urat, fejezze be felszólalását. Egy­negyed három van már, holott fél kettőkor kellett volna áttérnünk az interpelláció meghallgatására. Szilágyi LajOS : Igen rövid leszek. Ami azt a szemrehányást illeti, hogy ezeknek a kérdéseknek a nemzetgyűlésen való tárgyalása valutarontás, arról épen ellenkezőleg az a nézetem, hogy egy rendcsináló, rendet követelő parlamenti akció igenis okvetlenül valutajavitó, inig a kamarilla működése, már létezése is, a területi integritás, keresztény irányzat, konszolidáció, államhitel, for­galom és vállalkozás ártalmára van, következés­képen csonka Magyarország fennállását alapjában veszélyezteti. Ezt jó lesz mérlegelnie mindenkinek, aki meggondolatlanul a múló hangulat hatása alatt időnkint a kamarilla mellett tör lándzsát. Beszédemnek azt a részét, amelyben a kato­nai diktatúrára való törekvést szándékoztam részletesen bizonyítani, és bizonyítani kívántam azt a düht, amely a füstbement katonai dikta­túra miatt az illetőket elfogja, az indemnitás tárgyalására halasztóm el ; ami pedig a napiren­den lévő tárgyat illeti, a kisebbségi véleményt szavazom meg és az igen t. többségi pártnak is azt óhajtom szives figyelmébe ajánlani, hogy ma nekem, holnap neked. Mert itt a nemzet-

Next

/
Thumbnails
Contents