Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-256
26 r A Nemzetgyűlés 256. ülésé 1921. évi szept. hó 23-án, pénteken. A rendőrséget •— ismétlem — azért emiitettem, mert a jelen törvényjavaslat is a fegyveres rendőrszemélyzet illetékeinek javítását célozza ; de azt hiszem, hogy mindezek a javítások elenyésző csekély jelentőséggel birnak ahhoz képest, ha az igen t. kormány az általam itt hangoztatott sérelmek és panaszok orvoslását mielőbb napirendre tűzi. (Helyeslés a hál- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Az igazságügyim ni st er ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Igen t. Nemzetgyűlés ! Szilágyi Lajos képviselő ur kérdőre vont azért, hogy a tegnapi pénzügyi bizottsági ülésben történtek miatt lemondásomat miért nem adtam még be eddig. Vagyok bátor a t. Nemzetgyűlést tájékoztatni arról, hogy tegnap tényleg az történt a pénzügyi bizottságban, hogy egy konkrét indítványt terjesztettem elő, és a pénzügyminister ur képviselője, aki jelen volt, aki azonban az előzményekről nem tudott, pénzügyi szempontból szólt hozzá a kérdéshez s annyiban tényleg igaza volt neki, hogy annak az indítványnak szövege, amit én előterjesztettem, nem. foglalta magában egész határozottan azt a pénzösszeget, amelyet erre a célra a Nemzetgyűléstől kérünk. Minthogy a pénzügyi bizottság általában azt az elvet állította fel, hogy a törvényjavaslat első szakaszában megállapított külön segélyeknek és díjazásoknak pénzértékét, összegét is fikszirozni kell : teljesen igaza volt a t. pénzügyminister ur képviselőjének, hogy ilyen értelemben ellene szólt ennek a szövegezésnek. Annak, hogy én mégis ragaszkodtam tovább is ahhoz, hogy a pénzügyi bizottság állást foglaljon, csak az a magyarázata, hogy én elvi határozatot óhajtottam kérni a pénzügyi bizottságtól, hogy általában helyesli-e azt, hogy én a birák részére működési pótlékot kérek. Hirtelen történt az egész dolog. A pénzügyi bizottság akkor az állásfoglalását ugy állította be, hogy az egész indítványt ebben a szövegezésben nem fogadja el. Én természetesen bejelentettem a ministerelnök urnák, hogy enélkül nem vagyok abban a helyzetben, hogy az igazságügyi tárcát tovább vigyem, s az igazságszolgáltatásért a felelősséget nem vállalhatnám.. A ministerelnök ur is azon az állásponton volt, — és általában a kormány megelőző tárgyalások során — hogy ezt meg akarja csinálni. Megszövegeztük a módosítást, illetőleg megállapodtunk abban, hogy konkrét összeg beállításával jövünk a Nemzetgyűlés elé és az egyik képviselőtársunk lesz szives a részletes tárgyalásnál ugyanazt az indítványt, am.it tegnap a pénzügyi bizottság előtt volt, összeg tekintetében is érdemben konkretizálva a Nemzetgyűlés bölcs döntése alá bocsátani. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás balfelől.) Ezek után az én szerény véleményem az volt, hogy én a Nemzetgyűlés határozatától teszem függővé (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hogy marad!) a dolgot. Amennyiben az indítványt, amelyet örfíy képviselő ur fog előterjeszteni, el méltóztatnak fogadni, megvan a lehetősége annak, hogy továbbra is vállaljam a felelősséget ; akkor nem is látok okot fennforogni arra nézve, amennyiben —ismétlem — a Nemzetgyűlés igy határoz, hogy a tárcáról lemondjak, és illetőleg ragaszkodjam a lemondásomhoz, amelyet szóval bejelentettem a ministerelnök urnák, mert akkor ugy látom, hogy azt az állásfoglalást, amit az akkori szövegezéssel szemben a pénzügyi bizottság elfogad, a Nemzetgyűlés plénuma az uj szöveggel szemben megváltoztatja, (Zaj a szélsőbahldahn.) Kijelentem tehát ünnepélyesen, hogy amenynyiben a Nemzetgyűlés ezt az indítványt nem fogadja el, ennek a konzekvenciája az is lesz, hogy én lemondok a tárcáról. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : De elfogadjuk/) De méltóztassék a t. képviselőtársam megengedni, hogy magában az, hogy ő kijelenti, hogy ő velem szemben bizalmatlan, engem még nem kényszeríthet arra, hogy a tárcát elhagyjam. Szilágyi LajOS : Kár, hogy a többségi párt vezetői is hasonlóképen nyilatkoztak a lapokban. Nem. lehet letagadni ! (Mozgás.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Amíg a t. Nemzetgyűlés nem tesz velem szemben kifejezetten nyilatkozatot bizalmatlanságáról, addig kötelességemnek tartom, hogy hivatásomat továbbra is betöltsem. (Helyeslés jobbfelől. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Gondoltuk !) Elnök: Balla Aladár képviselő ur a házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Balla Aladár: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk1 Halljuk!) Bocsánatot kérek, hogy ily kritikus, ily kényes és szomoru helyzetben s akkor, amikor oly fontos tárgy van szőnyegen a parlamentben, rövid pár percre személyemet illető kérdésben a Nemzetgyűlés türelmét igénybe vegyem. (Halljobbfelől.) Azt egyáltalában nem csodálom, hogy ami" kor társadalmunk minden vonalán, a közélet minden terén az erkölcsök züllését tapasztaljuk, hogy akkor — ugy mint a múltban is — találkoznak politikusok, akik trójai lóként felhasználtatják magukat s egy-egy pártba behelyezkednek, hogy az ellenpártnak, a kormánynak szolgálatokat tehessenek. Én, aki meglehetősen régi politikus vagyok, a múltból emlékszem ilyen esetekre, de azoknak, az illető trójai lóba bebujtatott politikai hősöknek, volt legalább annyi tisztességérzetük, hogy a nyilvánosság előtt leplezték ezt a szerelmi titkos viszonyt, amely köztük és a kormány között fennállt. De ha már a cinizmusban annyira megyünk, hogy valaki egész nyilvánosan mint ellenzék a parlamentben hallatja szavát ; amikor ugyanazon időben a kormány által szubvencionált lapnál fizetést huz és cinikusan kijelenti : »Kapok onnan fizetést, de nem kutatom, hogy milyen pénzből van az a fizetés . . .« Somogyi István : Ki az az ember ?
