Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-266

320 A Nemzetgyűlés 266. illése 1921 '., évi december hó 12-én, hétfőn. Sándor Pál : A kiviteli listát még nem kaptuk meg a képviselőkről. (Zaj.) Gömbös Gyula : Legyen szabad megállapítanom, hogy itt igenis egy jól előkészitett szervezettel álltunk szemben, amelynek végcélja a jelenlegi kormány és a jelenlegi rendet reprezentáló kormányzó megbuktatása volt. (Nagy zaj és ellenmondások balfelől. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ne takaródzanak folytonossan a kormányzó személyével/) És amikor mentelmi ügyekről beszélünk, elsősorban ebből a szempontból kell ezt a kérdést megítélni. (Igaz ! ügy van ! jobhfelől.) Itt fegyveres összeütközés volt, fegyverekkel jöttek Budapest felé, ezért tehát fegyveres lázadásnak kell ezt a cselekményt minősítenem, aki védem a törvényes rendet. Somogyi István : A tanúvallomások mist mondanak ! Gömbös Gyula : Amikre én hivatkozni fogok, azok nem azonosak a mentelmi bizottság aktáival. Nekem vannak privát aktáim is. (Zajos felkiáltások a szélsóbaloldalon : Ez a kamarilla ! Ez a maffia !) Tévedés, uraim. Be fogom bizonyítani, hogy én nem vagyok a kamarilla és a maffia feje. Az odaát keresendő, mert önök és azok forradalmároskodtak, akik most le vannak tartóztatva ; én, aki becsülettel ezt a jelenlegi rendet szolgálom, nem vagyok ' semmiféle mafíiának tagja, egyszerűen a törvény alapján állok. (Igaz ! ügy van ! Élénk helyeslés a jobboldalon.) Akik suttyomban, éjszakákon át, Svájcban és a külföldön mindenütt összeszövetkeztek, azok a maffiák, azok a kamarillák, mert jegyezze meg az igen tisztelt képviselő ur, hogy az én nemzeti érzésem ezzel a csúnya szónak fogalmával : kamarilla, amely annyira osztrák és feketesárga, nem is egyeztethető össze. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Giesswein Sándor." Nem is osztrák, hanem spanyol. (Zaj. Halljuk ! Halljuk I) Somogyi István : Lássuk a bizonyítékokat ! Gömbös Gyula : Azzal fogok most jönni ! Friedrich István : A mentelmi kérdéssel ! Gömbös Gyula : Mindenki ugy fogja fel, ahogy ő akarja, t. Friedrich képviselő ur ! , Friedrich István : Mégis ez fogatott le engem ! (Zaj.) Gömbös Gyula : Ha le is tartóztattam volna, de nem én tartóztattam le, itt van az oklevél, amelynek alapján a ministerelnök megbízottjaként működtem. (Zaj a szélsóbaloldalon.) Rassay Károly : Mint végrehajtó közeg ? (Egy hang a szélsóbaloldalon : Ugy mint Sigray !) Gömbös Gyula: Nem kell ahhoz cím, hogy valaki politikai munkát végezzen, a fontos az eredmény, (Nagy -mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Giesswein Sándor: Macchiavelli! Gömbös Gyula : Igen t. Nemzetgyűlés ! Szegeden fogom kezdeni, hogy egészen megértsen mindenki. (Mozgás a középen.) Eövid leszek. Lingauer képviselőtársam mindent tud úgyszólván, amit el fogok mondani. Közben valahogy szembekerültünk, de az nem baj. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mikor Szegedről a franciák engem kiparancsoltak, mert túlságosan nemzeti alapon állónak találtak engem, mint aki a franciák által ott teremtett rendet veszélyeztetem, mert túlságosan ellensége voltam a kommunistáknak, a kormány megbízottjaként Bécsbe kerültem és ott látnom kellett azt, hogy bár a szegedi kormány hivatalos képviselője gróf Bethlen István volt, ezen hivatalos képviselője mellett egy külön frakció, Szmrecsányi, Beniczky, Lehár és Sigray, (Egy hang a jobboldalon : Különitmény !) már akkor saját politikai felfogásához mérten cselekedett. Sándor Pál : Akkor Bethlen a szocialistákkal tárgyalt ! (Zaj. Elnök csenget.) GÖmbÖS Gyula: Visszaemlékszem arra is, hogy ezen frakció a brucki puccsot is csak azért csinálta, mert a szegedi kormánnyal szemben ő akart kormányra jutni. Visszaemlékezem arra, hogy ezek az urak nagy ellenszenvvel fogadtak engem, aki akkor a politikában nem igen voltam járatos, és aki csodálkoztam azon, hogy az ország határain kívül, amikor csak egy cél van, a bolsevizmus megbuktatása, frakciók vannak. En, aki az erők koncentrációjának vagyok mindenütt a hive, azt láttam, hogy mikor egy gondolatnak kellett volna bennünket vezetni, akkor Bethlen iránti féltékenységből ez a csoport megcsinálta a maga kis játékait. Ugyanez a csoport vetette meg a lábát Nyugat-Magyarországon is. Méltóztassék visszaemlékezni, mindig ugyanazok a nevek fordulnak elő, amelyek Bécsben is voltak : Lehár, Sigray, Szmrecsányi, Beniczky. Lingauer odavalósi. (Mozgás a középen, a bal- és a szélsóbaloldalon.) Azután emlékszem rá, hogy mint Move elnökének, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) jelentették nekem, hogy Dunántúlon egy szeparatisTtikus Mo vemozgalom van, amelynek középpontja Szombathely. Azután jelentik, hogy szeparatisztikus lövészmozgalom van, amelynek középpontja szintén a Dunántúl egyik városa. Egészen világosan kezdtenxmár akkor látni azt, hogy ennek nem lehet az a célja, hogy erősítse a nemzeti gondolatot, nem lehet az a célja, hogy a mi nagy ideáljaink szolgálatába valamilyen uj szerveket állítson, kezdtem látni azt, hogy ennek nem lehet más célja, mint szeparatisztikus, amelynek végeredményét az októberi lázadás mutatta. (Zaj.) Igen t. Nemzetgyűlés ! Mikor a Nemzetgyűlés összeült, kiderült, hogy a parlamenti választások azt a döntést hozták, hogy a Nemzetgyűlésen az u. n. szabad királyválasztók vannak többségben. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Meskó Zoltán : A választásokon ki volt kapcsolva a királykérdés I GÖmbÖS Gyula: Annak dacára, hogy ki volt kapcsolva. Mikor a magyar nemzet megnyilatkozott, a választásokból szabad királyválasztó többség került ki. (Felkiáltások a középen : Erről nem is kérdezték meg a nemzetet !) MeskÓ Zoltán ; Hátha még megkérdezték volna !