Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-266

A Nemzetgyűlés 266. ülése 1921. Gömbös Gyula: Ekkor a parlamenten ldvüli körökben bizonyos meghökkenés mutatkozott azok részéről, akik a királyt mindenáron és minél gyorsabban vissza akarták hozni ebbe az országba. 1919 őszén megjelent mint első fecske, Vázsonyi Vilmos. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Megjelent és első nap már azt a nyilatkozatot tette, hogy a királyt a tisztikar és a tisztviselői kar gyáván cserbenhagyta és hogy ezért kellett neki menekülnie. Ebből kifolyólag összeütközés volt köztem és Vázsonyi igen t. képviselőtársam közt s ő akkor revokálta a mondottakat. Azután megyünk tovább. 1920 májusában sürgönyt kaptam Berlinből, hogy herceg WindischGraetz Lajos repülőtereket rekognoszkál saját titkárával. En ismertem a herceget, tudtam, hogy nagyon merész vállalkozó, gondoltam, hogy privát repülésről lesz szó. Ha azonban a mai szempontból, a királykérdés szempontjából nézem ezt, akkor azt kell gondolnom, hogy herceg WindishGraetz akkori repülőtérigényei máris összefüggésben voltak a királykérdéssel. Ezt azért is állitom, mert herceg Windisch-Graetz Lajos neve mindig ismétlődik a királykérdésben. Hol Franciaországban, hol Berlinben, hol Svájcban, de mindenütt jelen van. 1920 júniusában Sréter képviselőtársam, akkori honvédelmi minister, egy aktát húzott ki a zsebéből, — méltóztatnak emlékezni — amely arról tett tanúbizonyságot, hogy Friedrich István elnöklete alatt 62 ur gyűlést tartott s a királykérdéssel foglalkozva ... Friedrich István : Ugy van ! Igaz ! Gömbös Gyula: . . . elhatározták .:.. Sréter István : Az aktát ellopták a fiókomból ! GÖmbÖS Gyula : . . . hogy a királyt behozzák. Megmondom őszintén, igen t. képviselő ur, csodálkoztam ezen. Csodálkoztam., mert én ugy tudtam, hogy Friedrich István nem IV. Károly pártján állt. (Zaj.) 1920-ban, mikor a Friedrich-pör folyt . .. Friedrich István : Friedrich-pör ! Nagyon jól mondja ! GÖmbÖS Gyula: Azt hiszem, hogy t. képviselőtársam tisztában van azzal, hogy . . . (Zaj.) Ugron Gábor: Lapsus linguae ! GÖmbÖS Gyula: Nem, ezt én igy mondom szándékosan. Ugron Gábor : Mi azt hittük, Tisza-pör volt ! Rassay Károly : Katonai szempontból igy értelmezendő ! (Zaj.) GÖmbÖS Gyula: Akkor csodálatosképen azt láttam, — mikor már a Nemzetgyűlés tagja voltam, — hogy az elnöki székben Rakovszky, a mi pártunk tagja s ott az ellenzéken Friedrich Istváné k között szoros összeköttetés, holmi telefonjelentgetések, jelek adása, suttogások mutatkoztak. Az ellenzék működése és az elnök működése között bizonyos összefüggést találtam, alig hogy beléptem a parlamentbe. Tapasztalatlanságomat bizonyára ki akarták használni és rámrohantak az első alkalommal innen is, onnan is. Én nem jöttem zavarba, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XIII. KÖTET. évi december íio 12-én, hétfőn, »521 mert mielőtt politikus lettem, elhatároztam, hogy nem engedem magamat félrevezetni holmi csipr kedések által, mert azt tartom, hogy egy politikus, aki nem elveket szolgál, hanem konjunkturázik, vagy személyi érdekek szolgálatában áll, el van veszve, (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon,) és az egyáltalán ne akarjon semmiféle szerepet vinni a nemzet történetében. (Helyeslés báljelöl.) Olyan politikus, akinek nincs etikai alapja, nem méltó arra, hogy a nemzet érdekét képviselje nagy kérdésekben. (Zaj.) Azt láttam, hogy egyszerre mint főregisseur, Beniczky jelentkezett az elnök és az ellenzék között, az a Beniczky, aki akkor még szorosan ehhez a párthoz tartozott. Somogyi István: Politikai okkultizmus. GÖmbÖS Gyula: Ettől kezdve figyelmesen kellett — legalább nekem, aki antikarlista voltam, — ezeket a jelenségeket kisérni és már akkor is megállapítottam, hogy Svájc és Budapest között élénk összeköttetések voltak. Kerekes Mihály : A kormány maga tartotta fenn. GÖmbÖS Gyula : Nemcsak a kormány, mert az hivatalos és helyes összeköttetés lett volna, hanem tényleg a klérusnak néhány tagja. Más oldalról is jártak-keltek, hol Szombathelyen álltak meg ezek a futárok, hol Budapestre jöttek. (Mozgás.) Mondom, figyelemmel kellett ezt kisérnem és épen ezért elhatároztam, hogy részletesen fogok foglalkozni ezekkel a problémákkal. Most nem is beszélek a húsvéti puccsról. Ennek — hogy ugy mondjam — a pszichológiai előkészítése és felépitése meglepetés volt, egy személynek meglepetése egy személy által. De nem sikerült. Nem is beszélek erről. A húsvéti puccs mindenesetre megmutatta, hogy igenis, ez a kérdés sohasem, lesz kikapcsolható és hogy ennek a kérdésnek mielőbbi eldöntését fogják megkísérelni, még pedig nem alkotmányos utón. Kénytelen voltam tehát külföldi összeköttetéseket is igénybe venni hírszolgálat céljából, saját embereinket küldve ki, tehát nem idegen emberekkel paktáltam, ezt kijelentem. Drozdy Győző : Ki fizette a költségeket ? Gömbös Gyula : Ahhoz semmi köze Drozdy képviselő urnák. Csontos Imre : Tán fáj ez neked ? (Zaj.) Reischl Richárd : Krausz Simi adta ? GÖmbÖS Gyula : Itt van egy fotográfia, ezen az áll : »Simi megérkezett s a jövő héten már lesz elég pénz !« (Derültség a jobboldalon.) Ez egy levél, amely a túlsó oldalnak lett címezve, nem mondom meg, hogy kinek. (Élénk taps a jobboldalon. Nagy zaj baljelől.) Rassay Károly : Mondja meg, hogy kinek ! Ugron Gábor : Nem lehet gyanúsítani ! Tessék megmondani, kinek címezték. Szilágyi Lajos : Tessék a Ház asztalára letenni ! Ugron Gábor : Általános gyanúsításokkal nem dolgozunk. (Folytonos nagy zaj. Elnök csenget.) GÖmbÖS Gyula: T. Nemzetgyűlés ! Ugron 41