Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-264
A Nemzetgyűlés 264. ülése 1921. hallgattok meg? (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Egy hang jobbfelöl : Fel kell oszlatni a Házat !) Elnök : Szilágyi Lajos képviselő urat, mert közbeszólását folytatta, rendreutasítom. Rupert Rezső: 1918 október végén ... Csontos Imre: A kisgazdapártról ne beszéljen semmit, mert a kisgazdapárt megállta a helyét mindenütt becsülettel. Szilágyi Lajos: Együtt ünnepeltek. Elnök: Szilágyi képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Nagy zaj.) Tessék folytatni. Rubinek István : A történelem által lánchídi csatának nevezett eseménynek vezetője egy Friedrich István volt. (ügy van! jobbfelöl.) Nem tudom, hogy az a Friedrich István azonos-e ezzel a Friedrich Istvánnal. A történelem által lánchídi csatának nevezett esemény volt a megteremtője, t. Nemzetgyűlés, Magyarországon a terrornak (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) és aki ennek a csatának szervezője, vezetője volt, annak a nevéhez fűződik Magyarországon az első terror, (ügy van! jobb felől.) Szilágyi Lajos : Miért támogatta ? Rubinek István : En egy szóval sem emiitettem, t. Nemzetgyűlés, hogy a terror Friedrich István ministerelnöksége alatt történt. Én soha nem akartam és nem fogom elismerni azt, hogy Magyarországon bármely kormány alatt terror van. De Friedrich Istvánnak ez a mai nyilatkozata, beszéde, hogy ezt elmondhatta, a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy Magyarországon ma terror nincs ! (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly: Szót kérek! Friedrich István : Szót kérek ! Elnök : Milyen címen kér szót ? (Nagy zaj.) Rassay Károly : Személyes megtámadtatás címén. Elnök : A szó Rassay Károly képviselő urat illeti. Friedrich István : T. Nemzetgyűlés ! Elnök: Kérem, Rassay képviselő urat illeti a szó. Már fel volt szólítva. Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Egészen röviden csupán pár szót kívánok szólni, mert ugy érzem, hogy tartozom ezzel annak az állásnak, amit betöltöttem. Friedrich István t. képviselőtársam szükségesnek látta, hogy rám hivatkozzék és feltegye a kérdést, miért nem engem interpellálnak meg a terrorral kapcsolatosan, minthogy azokban az időkben az igazságügyi államtitkári állást én töltöttem be. T. Nemzetgyűlés ! Minthogy nem akarom, hogy akár a saját személyemet illetőleg, még kevésbé pedig azt a hatóságot és igazságszolgáltatást, amelynek vezetésében részt vettem, a legkevésbé is bármilyen támadás érhesse, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én a terrorral kapcsolatosan azokból az időkből az igazságügy ministeriu mot és a birói hatóságokat érhető minden vádat elhárítok. Elhárítok pedig azért, évi december hó 9-én. néntehen. 247 mert abban az időben egyformán üldöztek mindennemű bűncselekményt. Üldözték a kommunista bűncselekményeket is, viseltük is érte a felelősséget, az arra illetékes bíróság elé állítván mindazokat, akik súlyosan vétettek az államrend ellen és érvényesítettük velük szemben a legsúlyosabb konzekvenciákat. Üldöztük mindazokat a cselekményeket, amelyeket különböző ürügyek alatt űztek, hogy a jogrendet a legsúlyosabban megzavarják. A mi időnkből nem talál a képviselő ur egyetlen aktát sem, amelyben mindent meg ne tettünk volna aziránt, hogy azokat az atrocitásokat, amelyekre a képviselő ur utalt, a legsúlyosabban meg ne toroljuk és a bűnösöket illetékes bíróság elé ne állítsuk, ugy a siófoki, mint a Duna-Tisza közötti és mindennemű bűncselekmény tetteseit. Utalok arra, hogy amikor ezek az események történtek, arról a helyről, amelyet akkor betöltöttem, az első szavam az volt, hogy ez a' legközönségesebb rablógyilkosság, amelynek tetteseit statáriális bíróság elé kell állítani a nemzet becsülete érdekében és az eseteket kíméletlenül meg kell torolni. (Zaj.) Elnök : Senki sem támadta meg a képviselő n rat. (Egy hang jobb felöl: Nem vagy megtámadva !) Drozdy Győző: A legsúlyosabb támadást intézték ellene ! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Kénytelen vagyok az elnök ur intelme előtt mély tisztelettel meghajolni, de kérem szíves elnézését aziránt, hogy ha valaki azt mondja a terrorral kapcsolatosan, hogy ezért tessék az akkori igazságügyi államtitkárt meginterpellálni . . . Elnök : Ezt nem hallottam. (Mozgás a szélsöbdloldalon.) Rassay Károly: Kénytelen vagyok arra utalni, hogy az igazságügyi államtitkári állást 1919 november 24-től kezdve, ha jól tudom, 1920 február 20-ig én töltöttem be és ez alatt az idő alatt — ezt az igazságügyminister ur is mindenesetre lesz oly lojális és meg fogja erősíteni — mindent elkövettünk, hogy a hatóságokat arra kényszeritsük, hogy a maguk kötelességét teljesítsék. Szilágyi Lajos : Miért nem sikerült ? Rassay Károly: Ha nem sikerült, azért nem sikerült, t. Nemzetgyűlés, mert, amint később kiderült, nem akkor, amikor mi ezt az állást betöltöttük, hanem igen rövid idővel később voltak tényezők, akik a hatóságok munkájába beavatkoztak és az igazságszolgáltatás sújtó kezét már a nyomozati eljárásban megragadták. (Ugy van! balfelöl. Nagy zaj.) Drozdy Győző: Ez az igazság! Féltek az igazságszolgáltatástól ! Sándor Pál : A rablógyilkosok amnesztiát kaptak ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minisI ter : Miért nem mondtak le ?
