Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-264

248 A Nemzetgyűlés 264. ülése 1921. évi december hó 9-én, péntehen. Bárczy István : Nem volt parlamentáris kormány, hogyan mondtak volna le ! Azonkívül a képviselő ur mondta, hogy mindez utólag sült ki Î Rassay Károly: Nekünk csak az volt a kötelességünk, hogy ottlétünk ideje alatt min­dent megtegyünk ezen cselekményeknek meg­torlása végett. Amikor azután ezek amnesztiát kaptak, amikor szabadultak, az már a t. minis­ter ur kora alá tartozik, tehát ne velünk szemben állítsa fel a felelősséget, hanem a saját lelki­ismeretével szemben. Mi csak megindítottuk az eljárást, felszólaltunk minden tényező előtt, hogy igenis, itt az igazságszolgáltatásnak sza­bad folyást kell engedni. Mi elhagytuk a he­lyünket, a t. minister ur és társai jöttek utá­nunk . . . Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : Ki ? Én ? Rassay Károly: . . . akik alatt ezek az ügyek semmivel sem haladtak. Igen, már a minister ur ideje alatt. . . Elnök: Kérem, t. képviselő ur, ez a szemé­lyes kérdés határát már messze túlhaladja. (Zaj és felkiáltások a szélsöbaloldahn : A minister támadta meg!) Drozdy Győző : Hegyeshalmy szólt közbe ! Elnök : Nem lehet igy védekezni, hogy az ember támad. (Zaj a szélsöbaloldahn.) Tessék folytatni. Rassay Károly: Kénytelen vagyok tehát magamról mindent elhárítani! Rubinek István : Senki nem tette felelőssé. Arról a korszakról senki sem beszélt. (Zaj.) Elnök: Méltóztassék befejezni, különben kénytelen leszek a szót megvonni. Kiss Menyhért: Nincs erre idő. Tessék be­fejezni. (Nagy zaj.) Rassay Károly: Befejezem szavaimat, t. Nem­zetgyűlés. Elhárítok magamról, arról a minis­teriumról, amelyben állást töltöttem be, és a magyar igazságszolgáltatásról mindaddig az ideig, amig mi töltöttünk ott be állást, mmden vádat aziránt, hogy .kötelességét nem teljesítette volna, amit, azt hiszem, leghelyesebben ugy lehet megítélni, ha a t. igazságügyminister ur ide teszi a Ház asztalára mindazokat a bűnügyi ira­tokat . . . (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. ) Szilágyi Lajos : Cxyerünk ide velük ! (Zaj.) Rassay Károly : . . . amelyek a mi intézke­déseink nyomán megindult nyomozások során keletkeztek és akkor ki fog derülni egyrészt az, hogy mi hogyan teljesítettük kötelességünket, másrészt ki fug derülni, hogy milyen tényezők nem engedték azt, hogy az igazságszolgáltatás szabad folyást nyerjen. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon. Zaj jobb felöl.) Elnök: Kerekes képviselő ur egy közbe­szólásával súlyosan megsértette Dánér képviselő urat, amiért Kerekes képviselő urat rendre­utasítom. Friedrich István : Személyes kérdésben kérek szót. Elnök : Méltóztassék most már szorosan igazán a személyes kérdés keretében felszólalni. Friedrich István: T. Nemzetgyűlés! A t. igazságügyminister ur arra szólított fel engem, hogy hozzak fel adatokat arra nézve, hogy ő utasítás vagy nem utasítás szerint cselekszik. Én nem foglalkoztam a minister úrral soha, még a Tisza-per után sem. Ez tévedés. En csak az én ministertársaimról beszéltem és azokról megállapítottam, hogy azok lelkiismeretük szerint cselekedtek és törvényes alapon álltak. Akkor valaki közbekiáltott, hogy volt, meg van. Erre igenis azt feleltem, hogy igenis volt, a jelennel nem törődöm, nem foglalkozom vele. (Elénk derültség.) Szilágyi Lajos: Hogyan lehet, hogy találva érezte magát? (Derültség.) Friedrich István : Rubinek t. képviselőtársam meg azt állítja, amit a Tisza-per folyamán hónapokig állítottak, hisz azért ültem ott a vádlottak padján. Miért nem jött a képviselő ur is a tanuk közé és miért nem igazolta azt, hogy a lánchídi csatát én rendeztem? Rubinek István : Nem vett benne részt ? Friedrich István : Hisz ott kiviláglott az igazság ! Bárczy István : Megvárta, mig nem minister­elnök. Friedrich István: Mindenért, amit csinál­tam, akár októberben, akár azóta, vállalom teljes egészében a felelősséget­Rubinek István :. Könnyű mondani! Friedrich István : A Lánchidnál igenis ott voltam és azért vállalom a felelősséget. Rubinek István: Ez volt a kezdete a terror­nak. (Zaj.) Friedrich István: Én azt hittem, hogy a képviselő ur, aki ilyen súlyos vádat hangozta­tott, fog tudni valami konkrétumot felhozni. Ezzel, hogy visszamegy a Lánchidhoz, csak oda megy vissza, ahol Hüttner és Sztanykovszky már rég voltak: a Margit-körutra. (Derültség balfelöl.) Bárczy István: T. Nemzetgyűlés! Elnök : Milyen címen kivan Bárczy képvi­selő ur szólni ? Bárczy István : Személyes megtámadtatás címén. Elnök: Tessék! Bárczy István: T. Nemzetgyűlés! Én nem óhajtottam a t. Nemzetgyűlés figyelmét igénybe venni, azonban Hegyeshalmy minister ur közbe­szólása mégis kényszerit arra, hogy felszólaljak. Rassay igent, képviselőtársam beszéde közben azt a kérdést intézte hozzám, hegy miért nem mondtam le a ministerségről akkor, amikor ki­tűnt, hogy itt az igazságszolgáltatás kezét arra nem illetékes tényezők megfogják. Kénytelen vagyok erre most már megfelelni. Két okból, igent, minis-

Next

/
Thumbnails
Contents