Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-264

246 A Nemzetgyűlés 264. ülése 1921. Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak. Tessék folytatni. Friedrich István: Én láttam terrort Nyu­gatmagyarországon, mikor a községeket felszó­lították, hogy Írjanak alá egy ivet . . . (Zaj és felkiáltások balfelöl: Most van terror!) Igen, most is van terror. Tehát felszólították a nyu­gat-Magyarországi községeket, hogy hozzanak egy határozatot, hogy ez és ez lèsz a Lajtabánság hercege, de hogy ki lesz, azt majd később fog­ják kitölteni. En ugy hallom, hogy ez is egy ilyen nagynevű fiatal herceg lett volna. (Zaj és mozgás.) Engedelmet kérek, nekem ezekkel a terrorrokhoz semmi közöm nem volt és nem is lesz. Én Ostenburg ezredest . . . (Felkiáltások jobb felöl: Őrnagyot!) Bocsánatot kérek, ha a király jó volt arra önöknek, hogy Mária Terézia­rendeket adjon, akkor arra is jó kell hogy le­gyen, hogy ezredeseket nevezzen ki. (Taps a bal- és a szélsobaloldalon.) Elnök : Igazán nagyon sajnálom, hogy ismé­telten figyelmeztetnem kell a képviselő urat arra, hogy mindig olyan dolgokról beszél, ame­lyek nem tartoznak szorosan a tárgyra. Tessék magát a tárgyhoz tartani, ellenkező esetben csakugyan kénytelen leszek a házszabályok ér­telmében tőle a szót megvonni. Rupert Rezső : Mért adtok neki ilyen zicce­reket. Friedrich István : Avval a terrorral, amely egyik oldalon Habsburg-ellenes terror, másik oldalon Habsburg-párti terror, nekem semmi­féle közösségem nem lehet. Látom, hogy az elnök ur türelmetlen. Befejezem, pedig sok mondanivalóm volt ezekről a Nyugat-Magyarországon tapasztalt terrorokról. Minthogy azonban az elnök ur nem ad nekem módot arra, hogy elmondjam... Elnök : A mostani címen történt felszóla­lásánál lehetetlen. Tessék ezt belátni. Friedrich István : A nyugatmagyarországi terror dolgában álljon ide Szmrecsányi t. kép­viselőtársam vagy Lingauer t. képviselőtársam és mondják el, mit tapasztaltak ők. Ok azok­nál a bizonyos államhatalmaknál is eljártak ebben a kérdésben. Ha a terror szó fel vette­tett, én nem nyugszom bele, hogy ez a véres és sáros csizma az én ruhámhoz dörgöltessék. Világosságot követelek. Van terror, itt is van egy terror. Megjelenik egy fénykép, ahol Hegedüs Pál altábornagy nagyszerűen leteszi az esküt, de megjelennek a fényképésznél és terrorral követelik tőle, hogy radírozza őt ki. Ez is egy terror. (Felmutatja a fényképet.) Itt van Gömbös t. képviselőtársam. Látom, hogy ez a mai rezsim amilyen nagyszerűen tud festeni és átfesteni, épugy ért a fényképészeti művészet­hez is. Én nem tudom, t. képviselőtársam milyen szándékkal hivatkozott velem szemben a terrorra, évi december hó 9-én, pénteken. Én várom a t. képviselő urnák rektiiikáló nyi­latkozatát. (Zaj.) Annyit mondhatok, hogy a képviselő ur nyilatkozata épen annyira igaz, mint a Yázsonyi-féle szivaros jelenet. (Zaj és mozgás.) Hogy mi az, kérdezze meg a barát­jától, Haller képviselő úrtól, vagy kérdezze meg Vázsonyi képviselő úrtól, vagy Ereky képviselő úrtól, vagy a többiektől. (Mozgás.) Elnök : A t. Háznak tartozom azzal a meg­jegyzéssel, hogy Friedrich képviselő ur szemé­lyes megtámadtatása címén kérvén szót, csak olyan dolgokra van joga kiterjeszkedni, amelyek szorosan összefüggnek a megtámadtatással. (Zaj. Felkiáltások a szélsobaloldalon : A terrorról beszélt!) A legtávolabbról sem akartam őt szó­lásszabadságában korlátozni, de ezen a címen ebben a tenorban felszólalását tovább folytatni teljesen lehetetlen volt. Ha az indemnitás vitá­jánál mond el ilyen beszédet, az ellen senki sem tehet kifogást, de személyes kérdés örve alatt ilyen beszédet elmondani nem lehet. (Zaj.) Ugron Gábor: Eső után köpönyeg. Kerekes Mihály : Hát ha addig ezer embert agyonütnek ? Rassay Károly: Szót kérek! Szilágyi Lajos : Szót kérek ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügymin ister : T. Nemzetgyűlés ! Bubinek képviselőtársamat felszólította a képviselő ur arra, hogy álljon elő adatokkal. Ugyanazon a címen én is felszólítom Friedrich István képviselő urat, méltóztassék nyilvánosság élé hozni azokat az adatokat, amelyekre merészkedik alapítani állítását . . . (Nagy zajj Szilágyi Lajos: Merészkedik! Maga merész­kedik igy beszélni? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : . . . hogy a mostani igazságügyminister nem olyan, mint volt a régi, hogy utasításra jár el. (Nagy zaj.) Szilágyi Lajos: Ez is terror. Rubinek István: Szót kérek! Elnök: A szó megilleti. Rubinek István: T. Nemzetgyűlés! Méltóz­tassanak megengedni, (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) hogy Friedrich István t. képviselő­társamnak nagyon röviden válaszoljak. (Halljuk! jobb felöl.) Friedrich t. képviselőtársam itt a terror kezdetét minden áron Siófokhoz köti és Siófoknak nevezi azt a kiindulópontot, ahol Magyarországon a terror kezdődött. Engedjék meg t. képviselőtársaim, hogy én pár hónappal előbbre menjek. 1918 októberének végén az úgy­nevezett lánchidi csata . . . (Nagy zaj. Ugy van! ügy van! jobb felöl.) Rupert Rezső: Ministerelnöknek jó volt! Szilágyi Lajos : A kisgazdapártban ünne­pelték. Elnök : Kérem Szilágyi képviselő urat , . . Rubinek István: Én nem. (Nagy zaj.) Friedrichet meghallgattátok, engem.miért nem

Next

/
Thumbnails
Contents