Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-264
A Nemzetgtjülés 264. ülése 1921. évi december hó 9-én, pénteken. 233 Ebből a törvényes rendelkezésből és az ennek alapján kifejlődött gyakorlatból megállapitliatólag az országgyűlési képviselő mentelmi joga két fontos kiváltságot tartalmaz. Az egyik a felelőtlenség kiváltsága, amelynek értelmében az országgyűlés tagja mindazért, amit ezen minőségében a Házban vagy a Házon kivül mond vagy tesz, csakis az országgyűlés és annak azon Háza által vonatliatik felelősségre, amelyhez az illető tartozik. A másik fontos kiváltság a sérthetetlenség, amely abban áll, hogy amit az országgyűlés tagja a Házon kivül nem törvényhozói tevékenysége közben mond vagy. tesz, azért, a tettenérés esetét kivéve, le nem tartóztatható és mentelmi jogának felfüggesztése nélkül közkereset alá nem vonható. Az eddigi gyakorlatból megállapithatólag a mentelmi jog felfüggesztésére az illető Ház van hivatva, amelyhez az országgyűlésnek tagja tartozik. Kétségtelen ez akkor, amidőn az országgyűlés együtt van, amikor az országgyűlés és annak szervét képező mentelmi bizottság minden késedelem nélkül összeülhet és a mentelmi jog felfüggesztése, vagy fel nem függesztése tekintetében határozatot hozhat. Kérdés azonban, hogyan alakul a helyzet akkor, amidőn az országgyűlés nincs együtt és amikor az országgyűlésnek összehivása egyrészt akadályokba ütközik, másrészt pedig az illető nemzetgyűlési képviselőnek mentelmi joga feletti határozathozatalban és az illető képviselő mentelmi jogának felfüggesztésében beállható késedelem veszéllyel jár. Erre vonatkozólag az a gyakorlat fejlődött ki, hogy olyan esetben, amidőn az országgyűlés együtt nincs és amidőn az országgyűlés tagjainak mentelmi joga felfüggesztésében beállható késedelem veszéllyel járhat akár az állami jogrendre, akár az állam belső békességére, akkor kivételesen a magyar kir. kormány, illetőleg a magyar kir. ministerium is jogositva van ideiglenesen elháritani azt az akadályt, amely a képviselő mentelmi jogának sérthetetlenségében rejlik. Az erre vonatkozó gyakorlat elsősorban az 1876. évi október 9-én hozott országgyűlési határozaton alapszik, amikor Miletics Szvetozár országgyűlési képviselő mentelmi jogával kapcsolatban ezt az elvet az országgyűlés megállapította. Kimondotta akkor az országgyűlés, hogy az országgyűlési képviselőt megillető mentelmi jog az országgyűlés szünetelése alatt is fennáll, másrészt nem zárhatja ki a lehetőségét és szükségét annak, hogy oly esetben, amidőn az országgyűlés szünetel és amidőn oly körülmények forognak fenn, amelyek valamely bűntett azonnal való üldözését az ország jogrendjének nagyobb mérvű veszélyeztetése nélkül elhalasztani nem engedik, a kormány saját felelőssége mellett a képviselők büntetőjogi felelősségrevonásának amen telmi jogban rejlő akadályát addig is el ne háríthassa, amig e részben a Ház határozata az országgyűlés össze ülése után azonnal kikérendő lehet. Ugyanezt a jogelvet tette magáévá az országgyűlés 1914-ben Budiszavlyevics Szrgián országgyűlési képviselő mentelmi jogával kapcsolatban, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XIII. KÖTE'J amikor teljesen azonos jogelvet mondott ki, és amikor az történt, hogy az országgyűlés együtt nem létében az illető érdekelt országgyűlési képviselőnek mentelmi jogában rejlő sérthetetlenség akadályát a magyar kir. ministerium hántotta el. Ezen általam felhozott két esetből megállapithatólag, amely az országgyűlésnek joggyakorlatát képezi, két igen fontos elv állapitható meg. Megállapítható elsősorban ama körülmény, hogy az országgyűlés együtt nem létében az érdekelt országgyűlési képviselők mentelmi jogában rejlő sérthetetlenség akadályát a magyar kir. kormány, illetőleg a magyar kir. ministerium is jogositva van ideiglenesen felfüggeszteni, (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) A másik fontos jogelv pedig az, hogy nemcsak tettenérés esetében van helye országgyűlési képviselő letartóztatásának, hanem az eddigi országgyűlési gyakorlat értelmében akkor is helye van a letartóztatásnak, amikor a mentelmi jogban rejlő sérthetetlenség akadályának, elhárításával járó késedelem az ország belső rendjének, békességének veszélyeztetésével jár. (ügy van ! a jobboldalon.) Tasnádi Kovács József : Meddig ? Rubinek István előadó : Arra is rátérek. Igen természetes, hogy a ministeriumnak és a kormánynak ez a joga nem pótolja tulaj donképen a mentelmi jog felfüggesztését és nem is tekinthető a mentelmi jog felfüggesztésének. Ez egy ideiglenes intézkedés, amely lehetővé teszi azt, hogy olyan esetekben, amidőn oly bűncselekményről van szó, mely az állam belső rendjét és békéjét veszélyezteti és amidőn a mentelmi jogban rejlő sérthetetlenség akadályának elháritása késedelemmel jár és ez a késedelem veszélyeztetné az állam, jogrendjét, abban az esetben a m. kir. kormány, illetve a m. kir. ministerium elhárítsa e sérthetetlenségben rejlő akadályokat. Ennektermészetes következménye az, hogy a m. kir. kormány ezt a cselekedetét az országgyűlés összeülése után annak legelső ülésein bejelenteni tartozik és a mentelmi jog felfüggesztését is kérni tartozik. Általánosan elfogadott jogelv a magyar országgyűlés tagjainak mentelmi jogával kapcsolatban az, hogy a mentelmi jogban rejlő sérthetetlenség akadályát megszünteti a tettenérés. Tettenérés esetén az eljáró hatóságoknak mindazokhoz a cselekedetekhez joguk van, amelyekhez joguk volna akkor, ha a mentelmi jog felfüggesztetik, vagy ha mentelmi jog egyáltalában nincs. Kétségtelen, hogy azonos a helyzet akkor is, amikor a m. kir. ministerium a szükségjogra való hivatkozással az országgyűlés, illetve jelen esetben a Nemzetgyűlés együtt nem ülése alkalmával kénytelen ideiglenesen elháritani a mentelmi jogban rejlő sérthetetlenség akadályát. Természetes, hogy ennek körrektivuma azután az, hogy a m. kir. ministerium a saját felelőssé gének fentartása mellett ezt a cselekedetét az országgyűlés, illetve a Nemzetgyűlés összeülése után annak legközelebbi ülésén bejelenteni tartozik. A mentelmi jog gyakorlatával kapcsolatban 30
