Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-264
234 A Nemzetgyűlés 264. ülése 1921. tehát megállapítható, hogy a mentelmi jog a magyar parlamentben a magyar alkotmány egyik legfontosabb biztositéka . . . Giesswein Sándor : Nem látjuk ! Rubinek István előadó: ...és mint ilyen, a legnagyobb védelemben részesítendő. Rupert Rezső : Érzéketek sincs a mentelmi jog iránt ! (Mozgás.) Rubinek István előadó : De amilyen igazság ez, épen olyan igazság az is, hogy a mentelmi jog nem lehet salvus conduetus bűncselekmények elkövetésére (Igaz ! Ugy van I a jobboldalon.) és hogy a mentelmi jog csak addig védi az illető képviselőt, amig büntetendő cselekményt nem követ el. Weiss Konrád : Lásd Friedrich Istvánt ! Rupert Rezső : Giesswein Sándort is letartóztatták. Vázsonyi Vilmos : Tömeges mentelmi jog tárgyalás lesz. Rubinek István előadó : Arról majd akkor beszélünk. Vázsonyi Vilmos : Hogyne ! Arról majd akkor nem beszélünk. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Rubinek István előadó : Az 1920: 1. te. 9. §-a a Nemzetgyűlés tagjaira nézve ugyanazt a mentelmi jogot állapitja meg, amely a Nemzetgyűlés összeülése előtt a magyar országgyűlés tagjait illette meg. Kétségtelen tehát, hogy a magyar Nemzetgyűlés tagjai mentelmi jogának terjedelmével kapcsolatban ugyanazok a jogelvek az irányadók, amelyek kifejlődtek a magyar országgyűlés tagjainak mentelmi joga tekintetében. Vizsgálandó már most, t. Nemzetgyűlés, hogy azoknak az alapelveknek a figyelembevételével, amelyeket itt előadni bátor voltam, miké pen alakul az érdekelt négy nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga. A királyi ügyészség az általam ismertetett átiratában az illető nemzetgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérte lázadás bűntette miatt. (Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk. 1 jobbfelől.) A lázadás bűntette büntetőtörvénykönyvünk 152. §-a szerint a következőképen hangzik (olvassa) : »Az a csoportosulás, amelynek célja ... a magyar kormányt erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel hivatásának szabad gyakorlatában akadályozni, vagy valaminek elhagyására kényszeríteni, — lázadás bűntettét képezi.« (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! Magából e meghatározásból következik az, hogy a lázadás bűntette folytatólagos, a lázadás bűntette, amelynek kritériumát a csoportosulás képezi, amelynek célja az, ami törvényben meghatározva van, folytatólagos annyiban, amennyiben a lázadás bűntette elkövetésének első pillanata azon csoportosulásnak a létrejöttével kezdődik, amely csoportosulás célja az, ami a törvényben a lázadással kapcsolatban megállapítva van. Továbbmenve, a büntetőtörvénykönyv 156. §-a értelmében kimeríti a lázadás bűntettének tényété december hó 9-én, pénteken. álladékát már az is. hogy ha valaki a lázadás előidézésére létrejött szövetségben vesz részt, anélkül, hogy magában a csoportosulásban, amely csoportosulás irányozva van azon cselekmény elkövetésére, amelyet a törvény meghatároz, résztvett volna. Sándor Pál : Akkor a ministerelnököt is be kell csukni ! Rubinek István előadó: A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy gróf Andrássy Gyula és Rakovszky István letartóztatásának időpontjában Tatán az az ügyészség által lázadónak minősített csoportosulás még együtt volt, bár menekülésszerű visszavonulásban volt ; tehát nyilvánvaló dolog, hogy mindazok, akik ebben a csoportban résztvettek, részeseivé váltak ezen csoportosulásnak és részeseivé váltak annak a célzatnak, amelyre ez a csoportosulás összejött. Mivel pedig a csoportosulás még azon időpontban megvolt, amikor gróf Andrássy Gyula és Rakovszky István nemzetgyűlési képviselők tényleg letartóztattattak, nyilvánvaló dolog, hogy rájuk nézve a tettenérés tényálladéka feltétlenül megállapítható. (Ugy van! jobbfelől.) De megállapítható, t. Nemzetgyűlés, a tettenérés tényálladéka nevezett nemzetgyűlési képviselőkkel szemben a bűnvádi perrendtartás 142. §-ának 2. bekezdése alapján. Ez a bekezdés a következőket mondja (olvassa) : »A tettenkapás esete, ha valaki mint szemtanú, vagy szemtanú által figyelmeztetve, a tettest vagy részest azonnal a bűncselekmény elkövetése után elfogta vagy üldözőbe vette.« Nyilvánvaló a törvény ezek általam felolvasott szakaszának egyszerű elolvasása után is, hogy a törvény azon kitétele, mely szerint »azonnal a bűncselekmény elkövetése után« nemcsak az elfogatásra, de az üldözésbe vételre is vonatkozik ; ha tehát a bűncselekmény elkövetése után a tettes azonnal üldözőbe vétetik és ezen üldözés folyamatában ezen üldözéssel kapcsolatban, mondjuk ezen üldözés következménye gyanánt tartóztattatik le a tettes vagy részes, ebben az esetben a tettenkapás tényálladéka feltétlenül megállapítható. (Ugy van! jobbfelől.) A jelen esetben mi történt ? A budaörsi sajnálatos fegyveres összecsapás után, amint az az iratokból megállapítható, az ügyészség által lázadónak minősített csoport menekülésszerű visszavonulásban volt, Tata, Győr és Komárom irányában, Tatánál a sinek fel voltak szedve, tehát tovább nem menekülhetett, azért itt ezen lázadónak minősített csoport megállott. (Felkiáltások jobbfelől: Azok is voltak !) Az üldözés azonnal folyamatba vétetett és a meneküléssel kapcsolatban folytatott üldözésnek a következménye, eredménye volt az elfogatás, az illető nemzetgyűlési képviselőknek a menekült csoporton belül történt letartóztatása. (Ugy van ! jobbfelől.) Nyilvánvaló dolog tehát, t. Nemzetgyűlés, hogy gróf Aíidrássy Gyula és Rakovszky István nemzetgyűlési képviselőkkel szemben a tettenkapás tényálladéka a bűnvádi perrendtartás 142,