Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-262
'A Nemzetgyűlés 262. ülése 1921. Szilágyi Lajos: Bendre! Tévedés, amit Rassay mondott. Elnök : Szilágyi képviselő urat felkérem, ne méltóztassék az elnököt utasítani, hogy mit csináljon. Az elnök tudja kötelességét és azt minden körülmények között teljesíteni is fogja. (Éljenzés.) A képviselő ur, amint hallottam, törvényt magyarázott. A törvénymagyarázás joga minden egyes képviselőnek a joga és abban őt megakadályozni sem az elnöknek, sem a képviselőtársaknak joguk nincs. Amennyiben az ő törvénymagyarázata nem áll meg, a Háznak mindig módjában áll többségi döntéssel a törvény értelmét helyreállítani. (Helyeslés.) Miután a képviselő ur nem a törvény érvényességét vonta kétségbe, hanem csak a törvényt magyarázta a saját felfogása szerint, ez olyan jog, amelyet szabadon gyakorolhat és amelynek gyakorlásában én őt meg nem akadályozhatom. (Helyeslés. ) Méltóztassék folytatni ! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Annál inkább tárgytalan ez a kérdés . . . Szilágyi Lajos: A kormányzó nem tagja a törvényhozásnak ! Rassay Károly : ... — erre akartam épen rámutatni, hogy bármiképen álljon ennek a kérdésnek vitatása más téren, az 1920 : I. te. 13. §-ának rendelkezései szerint kétségtelen, hogy az államfő és államforma kérdésében egyedül és kizárólag a Nemzetgyűlés jogosított dönteni. Amikor tehát a kormány lekötötte a Nemzetgyűlés akaratát, még arra sem hivatkozhatott, hogy az államfő beleegyezésével cselekedett. T. Nemzetgyűlés! Ugyanebben a nyilatkozatban olyan tételt is felállított a kormány, amelyet a Nemzetgyűlésnek véleményem szerint a legszigorúbban vissza kell utasítania. Azt állította, hogy a trónfosztó törvény 3. §-a egyedül és kizárólag neki biztosította a kezdeményezés jogát a trón betöltését illetőleg. Megállapítom, hogy a törvényhozásnak soha ilyen szándéka nem volt. Egyszerűen utasítást adott, hogy annak idején tegyen a trón betöltése tekintetében indítványt, de hogy önmagát megfossza attól a jogtól, hogy e legfőbb állami kérdésben dönthessen, ilyen célzata, t. Nemzetgyűlés, sohasem volt a törvényhozásnak és ez a törvénynek határozott és tudatos félremagyarázása. Balla Aladár: Kíkapcsolási szakasz! Rassay Károly: Nem csoda, ha ily külpolitika mellett nemzetünknek külpolitikai viszonyai napról-napra romlanak ós sülyednek. Eá kell mutatnom arra, hogy azt a blokádot, amely körülvesz bennünket és amely most már fegyveres erők felvonulásával még súlyosabbá vált, egyetlen ponton sem tudta a kormány politikája áttörni. Ennek ellenében megtörtént az, hogy egypár ifjú mágnásnak szórakozása kedvéért kacérkodni kezdtek Lengyelországgal, ami antiévi november hó 23-án, szerdán. 173 patiát keltett fel Németországban es Csehországban . . . Kerekes - Mihály : Nagy pénzzel fizetik a hozzá nem értő embereket. Rassay Károly : ... és végeredménye ennek a bankett-külpolitikának az lett, hogy Lengyelország a legkritikusabb pillanatban belépett a kisententehoz és megkötötte a katonai konvenciót velünk szemben. B. Szterényi József: Ez a lengyelm agyar barátság ! Szádeczky-Kardoss Lajos: Nem igaz, megcáfolják a lengyel lapok! (Zaj.) Kerekes Mihály : Ez a jelen, ez nem a múlt történelme ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kerekes képviselő urat nagyon kérem, ne méltóztassék a szónokot zavarni ! Méltóztassék folytatni ! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Nem csoda, ha külpolitikai sikertelenséget sikertelenségre halmozunk, amikor külügyeink intézésére a kiilügyminister ur reprezentatív személyén kivül Kánya Kálmánt tették oda teljhatalmú intézőnek, azt a Kánya Kálmánt, aki hogy ugy fejezzem ki magamat, vörös posztó az egész Balkánon és akinek egész eddigi politikája önmagában véve provokatív jelleget ad az ottlétének. Balla Aladár: Az egész külképviselet! A Ballplatz ! Rassay Károly: Ezek azok a külpolitikai körülmények, amelyek szükségessé tették, hogy azokat itt, a Nemzetgyűlésen egyszer az ország közvéleménye előtt nyíltan feltárjuk. De rá kell mutatnom arra is, hogy a kormány belpolitikája semmivel sem szerencsésebb a külpolitikájánál. Közbeszóláskép hallottam itt előbb a toborzást megemlíteni. Szilágyi Lajos: Jogosulatlan toborzás! Rassay Károly: Én is felvetem a kérdést, honnan vette magának a jogot a kormány ahhoz, hogy kibocsásson toborzó-plakátot, amelyen az eddigi véderőtörvény rendelkezéseit fentartva toborzást rendel el az országban ? Honnan vette ehhez a jogot költségvetési szempontból? Szilágyi Lajos: A pénzt honnan vette? (Mozgás és zaj.) Rassay Károly: De honnan vette a jogot abból a magasabb erkölcsi szempontból is, hogy az állam haderejének más tagja nem lehet, mint akit a törvényhozás határozata alapján oda felvesznek? (Ugy van!) Lehetetlenség az és kénytelen vagyok kifejezést adni súlyos aggodalmamnak, hogy itt törvényes felhatalmazás nélkül átmázolták a különítmények plakátját és címerét. Friedrich István: Ők toboroznak és engem fogtak le, hogy én toboroztam ! Ezt jól csinálta a ministerelnök ! Most jövök rá. Ezzel akarták eltussolni a dolgot. (Élénk derültség és zaj.)
