Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-260
152 A Nemzetgyűlés 260. ülése 1921. évi november hó 5-én, szombaton. tot teljesítsen és megengedi, hogy az újonnan alakult országok színeit és uniformisait is hordhassák. A mi volt és általun k fizetett császári és királyi tisztjeink ! De ki ne emlékeznék még arra, hegy 1918 október 23-án, amikor a császári manifesztum, a császári parancs folytán Zágrábban megalakult a Narodno Vjecs3, a Nemzeti Tanács, a bán aznap sietett esküt tenni és hűségéről biztosítani azt a .Nemzeti Tanácsot, amelynek feladata volt, — és ezt keresztül is vitte — hogy a szent István koronája országaihoz tartozó Horvát-Szlavón-Dalmátországekat tőlünk elrabolja, sőt a Muraköz nagy területére is rátegye a kezét. Őfelsége IV. Károly király hozzájárulásával október 23-án Suranic parancsnokló tábornok egész helyőrségével felesküdött a horvát Nemzeti Tanácsnak, mely szétdarabolt benn űr. ket, mely elszakította tőlüi k szent István koronája országainak egyik legszebb kincsét, egyik legszebb gyöngyét. Kérdezem, hogy ezek a té: yek maradhatnak-e minden hatás nélkül ? Képzeljék el, ha Angliában a fejedelem ugyanigy bánna az ország területével, az ország értékeivel és alkotmányával ! (Igaz ! Ugy van ! johbfelől.) Hogyha ilyen tényeket állapítunk meg volt királyunkról, ha megállapítjuk, hogy a pragmatica sanotióra tett esküje dacára, pedig az együttes uralkodásnak a kötelezettsége alatt állt, ismét minden felelős, alkotmányos magyar tényező meghallgatása nélkül november 11-én lemondott az osztrák uralkodói jogainak gyakorlásáról, akkor két nappal az eckartsaui levél kibocsátása előtt elszakította magát Magyarországtól is, mint uralkodó. De veszem magát az eckartsaui levelet, ahol kijelenti, hogy az ország ügyeinek vezetésében, illetve a kormányzás és az uralkodói hatalom ténykedéseiben ő többé részt nem vesz és aláveti magát a Nemzetgyűlés, az illetékes alkotmányos tényezők határozatának, akár államforma, akár pedig más határozat tekintetében. Nem akarom felolvasni ezeket a leveleket, de amennyiben nem untatom a t. Nemzetgyűlést, (Halljuk! jobb felől.) a szubjektív vonatkozású részek kihagyásával csak a minket érdeklő fontos, utolsó mondatot olvasom fel, amely igy szól (olvassa) : »Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet fejlődésének, ennélfogva minden részvételről az államügyek vitelében lemondok és már eleve elismerem azt a döntést, amellyel Magyarország a jövendő államformáját megállapítja.« Benkő Gábor : Hát most már döntünk Î Meskó Zoltán : Azt mondják, terror alatt irta ezt a levelet. Három mágnás terrorizálta állítólag. Balla Aladár : T. Nemzetgyűlés ! Nemcsak ezek, a törvény által dekretált rendelkezések, nemcsak ezek, a hitlevélkibocsátás és a koronázási eskü letétele körül megállapítható érdemtelenségek fosztották meg és fosztják meg IV. Károlyt a tróntól ; hanem az a tény, hogy ő annak ellenére, hogy már az első puccskísérlet után proklamációjában elismerte, hogy ezen vállalkozás olyan akadályokba ütközött, amelyek lehetetlenné teszik rá nézve az országban való továbbmaradását, nehogy végveszedelembe döntse az országot : mégis egy félévre rá — anélkül hogy a nemzet ünnepélyes meghívása megérkezett volna, mint ahogy az megérkezett Konstantin királyhoz (Ugy van ! jobbfelől.) — újból megjött és fegyveres erővel akarta visszaszerezni azt az uralkodói hatalmat, amelyről önként lemondott. (Az elnöki széket Gaal Gaszton foglalja el.) MeskÓ Zoltán : Voltak-e idegen csapatok, igen vagy nem ? Ez nagyon fontos ! Balla Aladár : T. Nemzetgyűlés ! Aki e kalandos kísérletekkel ismételten veszélybe dönti az országot, akinek ténykedése folytán itt polgárháború folyt és magyar vér ömlött, az érdemtelenné vált a magyar trónra. Benkő Gábor : Ki kell kérni az ententetől és felelősségre vonni ! Balla Aladár : Aki nem az ország és nemzet akaratából és szeretetéből, hanem a fegyverek erejével akar érdemet szerezni magának a magyar trónhoz, az érdemtelen ,a magyar trónra. MeskÓ Zoltán : Voltak-e ott osztrák századok, a kormány állapítsa meg ezt ! Ez nagyon fontos kérdés ! Homonnay Tivadar: Nem voltak. Azt. ami egyes plakátokon van, nem a kormány mondja. MeskÓ Zoltán : De benne volt a hivatalos jelentésekben ! Balla Aladár : Minden hatalom a nemzettől származik, ezzel szemben eltörpül minden hatalmi törekvés, minden dinasztikus és egyéb magáncél. (Ugy van ! jobb felől és a szélsőbaloldalon.) A nemzeti akarat erősebb minden jognál és törvénynél, mert ez minden jognak forrása, és e hatalommal csak az élhet, aki arra érdemes, de nem az, aki sem törvényes, sem erkölcsi jogcímmel ehhez nem rendelkezik. De, t. Nemzetgyűlés, miután mégis megörökíteni kívánjuk ezen történelmi jelentőségű nemzetgyűlési napot, engedtessék meg nekem, hogy én ezúttal még azok előtt is, akik a közjoggal kevesebbet foglalkoznak, teljesen áttekinthetően és megérthetően igazoljam, hogy a pragmatica sanctio alapján ezen törvényhozási aktus nélkül máris elvesztette IV. Károly király és az egész Habsburgdinasztia a magyar trónhoz való jogát. Drozdy Győző : Természetes ! Nyéki József: Ugy van ! Balla Aladár : T. Nemzetgyűlés ! A pragmatica sanctio egy alapszerződés, amelyben a két kontraháló fél : a Habsburg-ház és a magyar nemzet Magyarországon. Magyarország csak azon feltétel- mellett mondott le ősi szabad királyválasztási jogáról és fogadta el a Károly, Lipót és Józstf ágyékából származó mindkét nemű leszármazottaknak a magyar trónhoz való jogát, amennyiben mindenkoron a Habsburg-házból származó és az
