Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-260
A Nemzetgyűlés 260. ülése 1921. évi november "hő 5-én, szombaton. 145 kében a legtöbbet várunk, (Ugy van! Taps a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Balla Aladár: Angol herceg! Rassay Károly : De ezt a munkát nem bizhatom arra a kormányra, (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) amelynek múltja a legitimitás gondolatával összeforrott, amely a jelen pillanatokban is mindent elkövet külsőségekben és a javaslat érdemében is arra, hogy a legitimitás gondolatát átjátssza, átvigye, »átmentse« a jövő számára. Ha a felelősség azoké, akik ezt a javaslatot megszavazzák, ha ők viselik a történelem előtt a felelősséget, akkor tessék rájuk bizni az ebből előállott helyzet likvidálásának jogát is. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és szélsőbaloldalon.) -Tojjon az a kormány, amely a maga felelőssége tudatában végre megoldáshoz akarja juttatni a magyar trónkérdést (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl.) s viselje a felelősséget és teljesitse kötelességét. (Helyeslés.) Annyi kétértelműséget, annyi félremagyarázásra alkalmat adó anyagot dobtak e kérdés aktualitásával kapcsolatosan közéletünkbe, hogy kifejezést kell adnom annak a felfogásomnak is, hogy e kormánynak legelső feladata kell hogy legyen, hogy a Nemzetgyűlés feloszlatásával a Nemzetgyűlés határozatát a nemzet döntése alá bocsássa. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Drozdy Győző : Ne grófi csemege legyen a királykérdés, hanem a népet kérdezzék meg ! Rassay Károly : Mert meg vagyok győződve arról, hogy azon gyenge hangú tiltakozásokkal, a Nemzetgyűlés jogának kétségbevonásával szemben mint a vihar nyomán a por, ugy fog elsöprődni minden ellenkező felfogás, ba a legközelebbi választásnál a nemzet akarata legalizálni fogja határozatunkat. Én, mert meg vagyok győződve arról, hogy döntésünk, Ítéletünk e javaslat felett, vagy helyesebben : eredeti álláspontomnak megfelelően a javaslatban kifejezésre jutott gondolat felett csak előzménye a nemzet nagy Ítéletének, amely feltartóztathatatlanul jön a mi álláspontunk mellett : a javaslatot általánosságban elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Vasadi Balogh György jegyző: Giesswein Sándor! (Felkiáltások : Nincs itt!) Schlachta Margit ! Schlachta Margit : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Gróf Apponyi Albertnek tegnap elhangzott deklarációja alapján állok és ezért . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni. Schlachta Margit : . . . reflektálni kívánnék néhány megjegyzésre, amely épen ezen deklarációra vonatkozólag elhangzott, és pedig különösen arra a megjegyzésre, mintha ez a deklaNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — XIII. KÖTET ráció kétségbe vonná a Nemzetgyűlésnek törvényhozói jogát azzal a kijelentésével, hogyha a Ház meg is hozza a detronizálásra vonatkozó törvényt, ez hatálytalan lesz. (Zaj.) Itt egy félreértés forog fenn. Meskó Zoltán : Apponyi mondja meg ! Schlachta Margit: Én ezt a deklarációt magamévá tettem és azért kívánok erre a megjegyzésre reflektálni. (Félkiáltások jobb felől: Bosszul tette!) Ez az állítás nem a Nemzetgyűlés törvényhozói jogát vonja kétségbe, hanem azt állítja, hogy amennyiben itt olyan törvényről van szó, amely egy kétoldalú szerződóst egyoldalulag óhajt felbontani, ez érvénytelen. (Felkiáltások jobbfelöl : Vagy törvény, vagy nem törvény. Már Budaörsön felbontotta az egyik fél! Zaj és közbeszólások. Egy hang balfelöl : Most udvariasnak kell lenni !) Csak olyan fokban kell udvariasnak lenni, amilyen fokban én vagyok udvarias összes tisztelt kollégáimmal szemben, mert én sohasem zavarok senkit, bármit állit is ! (Zaj. Elnök csenget. ) Es ugyanolyan érvénytelennek állitanók ezt a törvényt, ha az uralkodás és a trőnutódlás megszűnésére vonatkozólag a régi országgyűlés akarta volna meghozni a királlyal való megállapodás nélkül. Elnök : Képviselőtársam ezen okfejtésére kénytelen vagyok kijelenteni : a Nemzetgyűlés által hozott törvények érvényességében válogatni senkinek sincs joga. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A Nemzetgyűlés a fennálló törvények értelmében megoldani köteles minden olyan kérdést, amely a nemzet előtt felvetődik, s miután ez az egyetlenegy törvényes képviselet, amely ezt megteheti, mindazon törvények, amelyeket a Nemzetgyűlés hozott, vagy hoz, feltétlenül törvényerejüek, és sem egyeseknek, sem testületeknek, sem senkinek nincs joga ahhoz, hogy azoknak érvényességét támadja. (Elénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) Schlachta Margit.' Teljes mértékben elismerem a Nemzetgyűlés által hozott törvények érvényességét, de az én meggyőződésem az, hogy van a dolognak olyan önmagába zárt törvényszerűsége, amely minden körülmények között érvényben van. Kováts J. István képviselő urnák egy állítására is óhajtok reflektálni. Szerinte nemcsak a trónörökösre, hanem a megkoronázott magyar királyra vonatkozólag is feltételeket ismer a magyar közjog. A trónutódlásnak tényleg vannak feltételei : az, hogy a trónörökös római katholikus, osztrák főherceg és törvényes leszármazott legyen, de a magyar szent korona tana a trónbirtoklásnak feltételeket nem szab, mert a megkoronázott magyar király szuverenitását épen abban fejezi ki, hogy a magyar király csak lelkiismeretének és Istennek felelős. (Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon : A nemzetnek nem ? Tehát abszolút ?) 19
