Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-260
A Nemzetgyűlés 260. ülése 1921. évi november hú 5-én, szombaton. 139 szerint megalkotott volna, ma külső parancsra, legalább a külső parancs látszatára, kell megtennie. De ha érzem is e lealázást, egyet nem érzek : Nem érzem azt, bogy ez a kényszerhelyzet bármi tekintetben is csökkentené a mi határozatunk érvényességét ; (ügy van ! jobbfelöl.) mert meg vagyok győződve arról, hogy amint a magyar nemzet a történelem folyamán szabadságáért küzdve, a kényszerhelyzetekkel is szembe tudott nézni, és tudott küzdeni egy világhatalom hadseregével szemben is függetlenségeért, ugy tudna küzdeni ma is, ha az akaratával ellenkezőt akarnák rákényszeríteni. (Igás! Ugy van! Taps a szélsöbaloldalon és a középen.) A lealázó helyzetet azonban érzem s amikor ennek konstatálásához eljutottam, akkor tovább is kell mennem és meg kell állapitanom, hogy ennek a helyzetnek felidézéséért kit terhel a felelősség. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbalolclalon.) A felelősség ezért, t. Nemzetgyűlés, terheli elsősorban a mostani kormányt és az azt megelőző kormányokat, másodsorban pedig — és ezt őszinte kötelességgel meg kell mondanom — terheli a velem szemben ülő pártot is. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Derültség jobbfelöl.) Drozdy Győző: Hogyne! Támogatják a legitimista kormányt. Rassay Károly: Hogy a kormány el tudta odázni ennek a kérdésnek megoldását, és szerencsétlen politikájával odajuttatta az országot, hogy ma ilyen külsőségek között kell ezt a kérdést megoldani, azért felelnie kell nemcsak a kormánynak, hanem azoknak a pártoknak is, amelyek a kormányt támogatták. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Szijj Bálint: Hát azok, akik behozták a királyt, nem felelnek? Nyéki József: Szívesen megtettük volna mi ezt-már régen is. Rassay Károly : Azt szokták mondani, hogy a politikusok összegyűjtött beszédei az ő tragikumuk. Én nyugodtan hivatkozhatom arra, hogy alig hangzott el erről a helyről olyan felszólalásom, amelyben rá ne mutattam volna arra, hogy ha a kormány a maga halogató politikáját tovább folytatja, ezeknek a mostani eseményeknek el kell következniök. Ezekről a padokról — meg kell állapitanom, hogy a t. túloldal egyhangú helyeslése mellett — követeltük gróf Sigray"Antal és Lehár báró eltávolítását, (Igaz ! Ugy van ! jobbféíől.) de ki szállt ezzel szemben, t. Nemzetgyűlés? A jelenlegi kormány. Gr. Bethlen István ministerelnök : Lehár el van távolitva, kérem. Rassay Károly: Mikor távolították el? Gr. Bethlen István ministerelnök : Már régen. Ugy látszik, nincs informálva a képviselő ur. Rassay Károly: Az sem lenne csoda, ha nem lennék jól informálva, a t. kormány kormányzati rendszere mellett, mert — hogy csak egyébre ne utaljak — elhangzott itt a Házban egy képviselőtársamtól az a megállapítás, hogy Lehárt a kormány küldte le Nyugat-Magyarországra, (Felkiáltások jobb felöl : Ugy van ! Bakovszky mondta!) most ezelőtt pár héttel, s. a kormány részéről cáfolat nem jött. Gr. Bethlen István ministerelnök: Lehár nem volt szolgálatban már április óta. El volt bocsátva. Rassay Károly : Szóval külön politikai megbízatása volt. Drozdy Győző: Szolgálaton kivüli karlista volt. (Derültség a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly: De, t. Nemzetgyűlés, a ministerelnök ur csodálatos módon nem Sigrayról beszélt, aki az utolsó pillanatig kinevezett kormánybiztosa volt az országnak, (Ugy van! Ugy van ! a jobb- és a szélsöbaloldalon.) hanem Lehárról beszél, aki csak félhivatalos megbízatással működött. Cserti József : Ostenburg célját is tudták ! Rassay Károly : Utalhatnék arra is, ha a ministerelnök ur szükségét látja annak, hogy a részletekbe belemenjünk, hogy itt volt Károlyi József főispán esete is. (Ugy van ! a jobboldalon.) Tisztelt képviselőtársaimmai együtt nem egyszer követeltük eltávolítását, s a kormány mindig mereven elzárkózott ez elől. (Ugy van! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Dánér Béla : Hol volt Rassay a puccskísérlet alatt? Meskó Zolán : Neki nem volt bejelentve! (Zaj.) Rassay Károly : Megmondom, hogy hol voltam. Vasárnap reggel kaptam meg barátaimtól a táviratot, hogy azonnal jöjjek Pestre, tehát akkor, amikor a kérdés nem volt eldöntve. Én kocsin és a lehető legelső közlekedési eszközökkel utrakeltem és hétfőn délben Budapestem voltam. Drozdy Győző: Dánér, a vitéz! Kerekes Mihály: Mi nem tudtuk előre, hogy jön Károly ! Dánér Béla: Ne személyeskedjetek! Rassay Károly: Bocsánatot kérek, hogy kitértem erre a közbeszólásra, de továbbmegyek és azt kérdezem : Hol volt a kormány akkor, amikor a t. túloldallal együtt követeltük a húsvéti királylátogatásban bűnös személyek megbüntetését? (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hol volt a kormány akkor, amikor a kezemben lévő beszédemben felvetettem a kérdést, hogy ugy látja-e a helyzetet, hogy ez a cselekedet, a húsvéti királylátogatás s az abban részesek beleütköznek a törvényekbe. És kérdeztem, hogy miért nem tesz megtorló lépéseket, ha pedig nincs rá büntetőszankció, miért nem gondoskodik róla, hogy legyen ? Dömötör Mihály : Párthatározat van róla. Berki Gyula: Az ivánci vadász ül hosszú, méla lesben. Griger Miklós." A királynak joga volt bejönni ! Nincs törvény arról, hogy nem jöhet be ! (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Látjuk a 18'
