Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-259
A Nemzetgyűlés 259. ülése 1921 Háromszáz esztendeje múlt, hogy a magyar nemzet szabad választás által az osztrák Házat, kétoldalú kötések alapján, a királyi székbe emelé. És e három század nem egyéb, mint a folytonos szenvedés három százada. (TJgy van ! jobbfelöl.) Isten ez országot a jólét és boldogság minden elemeivel megáldotta. Közel hatezer négyszögmérföldnyi területe sokszerü bőségben van elárasztva a felvirágzás forrásaival, tizenöt milliónyi népe kebelében hordja az ifjúi erőt s fogékonyságot, hogy Európa keletén a népszabadságnak és civilizációnak hatalmas tényezője s Európa békéjének mint hajdan őre volt, ugy jövendőben biztositója legyen. Soha egy dinasztiának háladatosabh feladat nem jutott az isteni gondviseléstől, — mint jutott a Habsburg-Lothringeni háznak Magyarországon. (Igaz ! a szélsobalóldalon.) Elég volt volna nem akadályoznia természetes kifejlődését s most Magyarország a legvirágzóbb országok között állana. Elég volt volna nem irigyelnie a mérsékelt alkotmányos szabadságot, melyet e nemzet egy ezredév viszontagságai között féltékenyen megőrizgetett s királyai iránt a példátlan hűség kegyeletével azonosított ; s a Habsburg-Lothringeni ház a magyar nemzetben trónusának rendithetlen támaszát még sok időig feltalálhatná. De ezen dinasztia, mely egy uralkodót sem mutathat fel, ki népei szabadságában kereste volna erejét és dicsőségét, a magyar nemzet irányában firól fira a hitszegés politikáját követé s vagy nyilt erőszakkal azon dolgozott, hogy ez országot törvényes önállóságától s alkotmányos szabadságától megfosztva, a már előbb minden szabadságból kivetkőztetett császári tartományaival egy közös szolgaságba összeolvassza; vagy ha e részben a nemzet törhetlen vigyázata által magát gátolva érezte, minden igyekezetét oda forditá, hogy Magyarország erejében elzsibbasztva, kifejlődésében feltartóztatva, a császári tartományoknak gyarmatul szolgáljon, miszerint azok Magyarországból s annak rovására minél több hasznot húzhassanak, s e haszon által képessé tétessenek azon terhek elviselésére, amelyekkel rajok, az alkotmányaiktói megfosztottakra, a pazar gazdálkodású császári uralkodás akadály nélkül nehezedett; s nehezedett nem alattvalóinak érdekében, hanem a korlátlan uralkodás Európaszerte terjesztésének s a népek szabadsága elnyomásának érdekében. Több izben történt, hogy e zsarnok rendszer ellenében, melynek minden lépését vagy nyilt erőszak, vagy bűnös ármány és cselszövény bélyegzé, a magyar nemzet, önfentartása végett, fegyveres védelemhez volt nyúlni kénytelen. És bár diadalmasan harcolta az igazságos védelem harcait, erejének használatában mindig oly mérséklet, a királyi szó iránti hitben mindig oly bizakodó volt, hogy győzelmes fegyévi november ko 4-én, pénteken. Í2f vérét azonnal letette, mihelyt királyai a nemzet jogait és szabadságait egy ujabb alkukötéssel, egy ujabb esküvel biztosították. (Zaj és felkiáltások jobb felöl : Végezze már be!) De hiába volt minden ujabb kötés, minden ujabb királyi eskü az uralkodóház ajkairól, egy ujabb hitszegés kezdete volt, s a magyar nemzet országos életének megsemmisítésére intézett politikája soha nem változott háromszáz éven át. Hiába ontá vérét nemzetünk ezen házért valahányszor az veszélyben forgott ; hiába áldozott e dinasztiának családi érdekeiért annyit, mennél többet nemzet nem áldozott soha királyaiért'; hiába felejté túlzott nagylelkű seggel minden ujabb ígéretnél a multak sebeit ; hiába ápolt kebelében oly törhetlen hűséget királym iránt, mely még a szenvedések között is a vallásosságig emelkedett ; a Habsburgi, s utóbb Habsburg-Lothringeni ház uralkodása Magyarországon utódról utódra a folytonos hitszegés osthiriája maradt.« Kerekes Mihály: Megfizetés által! r Rupert Rezső (tovább olvas) : »És a magyar nemzet mind e mellett tiszteletben tartá a kapcsolatot, mely őt kétoldalú kötésekkel ezen dinasztiához kötötte, s ha most az önfentartásnak természetes kötelességénél fogva e hitszegő háznak trónvesztését és száműzetését elhatározza, ezen igazságos Ítéletre csak azon tapasztalás által volt indítható, hogy a Habsburg- Lothringern ház kérlelhetlenül összeesküdött Magyarország statuséletének kiirtására, és önmaga tépte szét azon kötelékeket, melyek őt a magyar nemzethez csatolták, mit Európa előtt nyilt kérdéssel be is vallott. Több ok van, mely Isten és világ előtt minden nemzetet feljogosít, hogy a felette uralkodott dinasztiát trónjáról száműzze. Ilyenek ha az ország ellenségeível, rablókkal, pártütőkkel a nemzet elnyomására szövetkezik; ha az esküvel szentesitett alkotmány s országos státusélet eltörlésére fegyveres erőszakkal támadja meg alattvalóit, kik ellene fel nem lázadtanak ; ha erőszakkal eldarabolja, s megcsonkítja az ország területi épségét, melyet fentartani megesküdött; (Ugy van! a szélsobalóldalon.) ha idegen fegyveres erőt használ saját alattvalóinak legyilkolására s törvényes szabadságuk elnyomására. (Mozgás.) Minden egyes ok elég bűn arra, hogy a dinasztia a trónt elveszítse. A Habsburg-Lothringeni ház példátlan hitszegéssel mindezen bűnt együtt és egyszerre követte el s elkövette a magyar nemzet státusélete eltörlésének határozott szándékából, elkövette annyi árulás, annyi rablás, gyújtogatás, öldöklés, kegyetlenség, a népjognak oly lábbaltapodása kíséretében : hogy e bűneinek históriája felett elborzad az emberiség. (Felkiáltások a szélsobalóldalon : Ez már igaz !)
