Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-259
128 A Nemzetgyűlés 259. ülése 1921. Es azért mindezeknek alapján, az örökkévaló Isten igazságára s a művelt világ Ítéletére hivatkozva és nemzetünk természetes jogaira ugy, valamint nehéz szenvedések alatt tettleg bebizonyított erejére támaszkodva, azon kötelességnél fogva mely minden nemzetet az önfentartásra ösztönöz, ezennel az általunk törvényesen képviselt nemzet nevében kijelentjük és határozzuk, amint következik : 1-ször. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdélylyel és hozzátartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatok s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2-szor. A HabsburgLothringern ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nemkülönben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak, Szlavóniának, Fiúménak és kerületének, Magyarországtóli elszakitását s az ország önálló státuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét ugy a pragmatica sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország között fennállott, (Felkiáltások jobbfelöl : Ragya el már! Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) ezen hitszegő Habsburgi, s utóbb Habsburg- Lothringern ház, Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzátartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, a magyar koronához tartozó minden címek használatától megfosztatik, s az ország területéről, s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. Aminthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilvánittatik. 3-szor. Midőn a magyar nemzet elidegenithetlen természetes jogainál fogva az európai státus-családba önálló és független szabad státusként belép, egyszersmind nyilatkoztatja : hogy azon népekkei, melyek vele ezelőtt egy fejedelem alatt állottak, békét s jó szomszédságokat alapítani, s folytatni, és minden más nemzetekkel, barátságos kötésekkel szövetkezni elhatározott akarata. 4-szer. Az ország jövendő kormányrendszerét minden részleteiben a Nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig, mig ezek a fentebbi alapelvek nyomán megállapittatnék, az országot egész egyetemes kiterjedésében a Nemzetgyűlés minden tagjainak egyajku felkiáltásával s közmegegyezésével kinevezett kormányzó elnök Kossuth Lajos fogja a maga mellé veendő ministerekkel ugy sajátmagának, mint az általa nevezendő ministereknek személyes felelősségük s számadási kötelezettség mellett kormányozni. évi november hó 4-én, pénteken. Es e határozatainkat adjuk tudtára a mívelt világ minden népének, azon erős meggyőződéssel, hogy a magyar nemzetet, mint a független önálló nemzetek sorában egyik testvérüket, azon barátsággal és elismeréssel fogadandják, mely barátságot és elismerést a magyar nemzet nekiek ezennel általunk felajánl. Es adjuk tudtára Magyarország s a vele egyesült Erdély, és hozzátartozó minden részek és tartományok lakosainak azon kijelentéssel, hogy az emiitett egy és oszthatlan magyar álladalom minden hatóságai, községei, városai, kerületei, megyéi és polgárai, szóval minden egyesek s testületek, a trónvesztett Habsburgi és utóbb Habsburg-Lothringeni ház iránti hűség s engedelmesség kötelességei alól teljesen és tökéletesen feloldva vannak, sőt attól a nemzet nevében eltiltatnak, s mind az, ki a nevezett házból netalán a királyi hatalom bitorlójául fellépni merészkedő egyént, tanácscsal, szóval, vagy tettel gyámolitaná, honámlási bűnt követ el. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Mely határozatainknak életbeléptetését s közhírré tételét a magyar álladalom kormányának meghagyván, azt minden e végre szükséges törvényes hatósággal ezennel felruházzuk, s a rendeletei és intézkedései iránti törvényes engedelmességre a nemzet nevében minden honpolgárt kötelezünk. Kelt Debreczenben 1849-iki april 19-ik napján tartott nemzetgyűlésünkből. A magyar nemzet törvényesen egybegyűlt főrendéi s képviselői. B. Perényi Zsigmond, a felsőház másodelnöke, Almásy Pál, a képviselőház elnöke, Szacsvay Imre, jegyző.« »Második fejezet . . .« (Nagy derültség és mozgás.) Tisztelt Nemzetgyűlés! Bocsánatot kérek, engem az igazságügyi bizottság zárt el attól, hogy ezt, mint különvéleményt beterjesszem, én kénytelen vagyok tehát most ezt felolvasni. Szives figyelmüket és türelmüket kérem, tíz perc alatt készen van. (Olvassa:) »Második fejezet. Kossuth Lajosnak, mint Magyarország Kormányzójának, utólagos törvénybeiktatása. Ebből folyóan, hogy a felszabadult nemzet legalább késő háláját lerója s azt a törvényes sorrendet is helyreállítsuk, melyben Magyarország államfőinek impériuma a történelem folyamán egymásra következik, a hála szent érzésével és a magyar nemzet dicsőségére is törvénybe iktatjuk azt is, hogy: Kossuth Lajos, nemzetünk nagy fia, ki a polgárosult Magyarországot megalakította, Magyarországnak 1849 április hó 14-től 1867 június hó 8-ig jogilag államfői minőségben Kormányzója volt. II. rész. Első fejezet. IV. Károly király trón vesztése.« Kerekes Mihály : Ezt hallgassátok meg!
