Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-255

A Nemzetgyűlés 255. ülése 1921. nek feliratát a keresztény ünnepek alkalmával általános szesztilalom elrendelése tárgyában ; Bereg vármegye közönségének feliratát március 15-ének nemzeti ünneppé való avatása ügyében ; Fejér vármegye közönségének feliratát aziránt, hogy a nemzeti hadsereg végleges elnevezésénél a magy. kir. honvédség elnevezés használtassák ; Veszprém vármegye közönségének feliratát az 1868. évi XXXVIII. és az 1891. évi XIII. t-c-kek módositása ügyében ; a debreceni B. csoportba tartozó menekülteknek Kerekes Mihály képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a felszabadult területeken szolgálattételre való berendezésük tárgyában; a Győr városi és megyei egyesület keresztényszociális pártnak Waigandt Antal képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét az uzsoraárak letörése és az élelmiszerkivitel tilalmának sürgős elrendelése ügyében ; a soproni népgyűlésnek Tasnádi Kovács József képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét, amelyben Nyugat-Magyarország elszakítása ellen tiltakozik; a debreceni nyugdíjasok B. csoportjának Csernus Mihály és Milotay István képviselő urak által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét szociális helyzetük javitása érdekében. A feliratok és kérvények a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. T. Nemzetgyűlés! A mentelmi jog felfüggesztése kérdésében való határozat iránt beérkező megkereséseket az eddigi gyakorlat szerint az elnökség nem vette fel a bemutatandó iratok közé, hanem a házszabályok 188. §-ának rendelkezése értelmében a Háznak való előzetes bejelentés nélkül utasitotta a mentelmi bizottsághoz. Addig, amig a Ház ügysora naponta nyomtatásban kiosztatott a képviselők között, nem volt szükség az ilyen megkereséseknek utólagos bejelentésére, mert hiszen ott szerepeltek a nyilvántartásban a bizottsághoz utalt ügyek között s a Ház minden tagja tudomást szerezhetett róluk. Utóbbi időben azonban takarékossági szempontból házhatározattal mellőztetett az ügysornak naponta való kiosztása és én ennek folytán mindaddig, amig ez az intézkedés fennáll, a mentelmi megkereséseket illetőleg is a házszabályok 197. és 253. §-ában a beadványok előadására — vagyis bemutatására — nézve foglalt rendelkezést kívánom alkalmazni, s esetről-esetre be fogom azokat a t. Nemzetgyűlésnek mutatni azzal, hogy a házszabályok 188. §-a alapján azokat közvetlenül áttettem a mentelmi bizottsághoz. Ehhez képest bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a budapesti kir. főügyészségtől ötrendbeli mentelmi kereset érkezett, és pedig : Tomori Jenő képviselő ur ellen felhatalmazásra hivataléi szept. hó 22-én, csütörtökön. 5 ból üldözendő rágalmazás vétsége, — Zeőke Antal, Gaál Endre, Pákozdi András és Zákány Gyula képviselő urak ellen pedig megvesztegetés bűntettében való részesség címén emelt vádból kifolyólag. Ezeket a megkereséseket a házszabályok rendelkezése értelmében közvetlenül áttettem a mentelmi bizottsághoz. Tekintettel az itt szóban forgó ügyek sürgős természetére — hiszen közérdeket képez, hogy az illető képviselő urak védelmüket közvetlenül minél hamarabb előterjeszthessék, és hogy a szóbanforgó ügyek közmegnyugvásra minél előbb felderíthetők legyenek -— talán méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy a mentelmi bizottságot felhívjam ezen ügyek sürgős letárgyalására és jelentésének mielőbbi beterjesztésére. (Helyeslés.) Méltóztatnak bejelentésemet tudomásul venni ? (Igen !) Ha igen, akkor akkép mondom ki a határozatot. A házszabályok 239. §-a értelmében bemutatom a függőben levő indítványok és interpellációk jegyzékét. - Méltóztatnak kívánni, hogy a jegyzék fel,olvastassák? (Nem!) Ha nem, akkor a jegyzék tudomásul vétetik. A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! ' (Halljuk ! Halljuk !) Vagyok bátor tisztelettel benyújtani egy törvényjavaslatot ós indokolását az 1921/22. költségvetési év augusztus hó 1-től december hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1921. évi XXXIV. te. módosítása és az evvel kapcsolatos intézkedések tárgyában oly kórelemmel, kegyeskedjenek azt az osztályok mellőzésével sürgős, lehetőleg még a mai napon leendő tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Vagyok bátor ezzel kapcsolatban egy nyilatkozatot terjeszteni a t. Nemzetgyűlés elé, amelynek szives meghallgatását kérem (Halljuk ! Halljuk!) annál is inkább, mert ugy hiszem, nem voltam érdemetlen arra a bizalomra, amelyet a Nemzetgyűlés belém helyezett, de nem szeretném ma, ha azok a politikai konzekvenciák, amelyeket le kell vonnom abból a javaslatból, amelyet most terjesztettem be, — értem lemondásomat — magára a nemzetre károsak lennének ; ellenkezőleg, azt remélem, hogy ezek ujabb tanulságokat fognak eredményezni, melyek ujabb erőt adnak a nemzetnek arra, ami ezután következni fog. (Halljuk ! Halljuk !) A javaslat két intézkedést foglal magában. Az egyik az, amely az állami tisztviselőknek az újonnan bekövetkezett drágaság folytán r előállott égbekiáltó nyomorán akar segíteni. (Élénk helyeslés.) E nyomort tovább ecsetelni nem kívánom. Aki látott éhező, sápadt tisztviselőgyermekeket, aki látta azt, ami iránt külföldön nagy csodálkozással voltak, hogy egyetlenegy háztartás nincs, ahol cselédet tarthatnának, aki