Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-248
432 A Nemzetgyűlés 248. ülése 1921. akadályoz, avagy ezeknek határozataira veszélyes fenyegetőzés által hatni törekszik.« Kétségtelen, hogy ez a rendelkezés a mai alkotmányos viszonyok között elsősorban a nemzeti szuverenitás letéteményesének, a magyar Nemzetgyűlésnek is védelmet kivan nyújtani. Ha bárki elkövetné az e szakaszban leirt cselekményt a Nemzetgyűléssel szemben, a nyilvános erőszakoskodás büntette miatt e szakasz alapján felelősséggel tartoznék. Kétségtelen az is, hogy Prónay Pál alezredes azzal a kitétellel, hogy sem ő, sem a zászlóalj tisztikáfa, sem a zászlóalj legénysége nem tűrheti egy képviselőnek a Nemzetgyűlésen tanusitott bizonyos magatartását, megfélemlíteni kivánta a képviselőket szólásszabadságuk gyakorlásában. f Tlgy jván ! balfelől. Olvassa) : Minthogy pedig a Nemzetgyűlés határozatai az egyes tagok állásfoglalása és különösen az elnök enunciációi utján jönnek létre, nem lehet elvitatni azt sem, hogy az emiitett kitételek alkalmasak lehetnének magának a Nemzetgyűlésnek elhatározásait is befolyásolni. Azonban az idézett törvényszakasz lényeges feltétele vagy a Nemzetgyűlés összejövetelének, fennállásának vagy működésének erőszakos háboritása vagy megakadályozása, amiről az adott esetben szó sem lehet (Mozgás a baloldalon.) vagy a veszélyes fenyegetőzés, amellyel valaki a Nemzetgyűlés határozataira hatni törekszik. Ezt a tényálladéki elemet a levélből megállapítani nem lehet, mert a veszélyes fenyegetés lényegéhez tartozik, hogy a tettes akár * nyiltan, akár burkoltan valamely üúlyos következményt, valami rosszat helyezzen kilátásba az esetre, ha a fenyegetett személy vagy testület az ő követelésének eleget nem tesz.« Fangler Béla : Az semmi, hogy : »nem tűrhetem« és »nem tűröm.« (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Belitska Sándor honvédelmi minister : Majd mindjárt rátérek erre is. Méltóztassék nyugodtan bevárni. (Olvassa) : »A levél ily következmények kilátásba helyezését nem tartalmazza. A »nem tűrhetem« kifejezés nem konkrét fenyegetés és nem tekinthető másnak, mint üres szólamnak, (Mozgás.) amely komoly emberek komoly gyülekezetére nem gyakorolhat hatást, (ügy van! a jobboldalon.) Ugron Gábor : Szóval nem vagyunk komolyak ! Belitska Sándor honvédelmi minister: Ellenkezőleg, komoly emberek vagyunk. Drozdy GyŐZŐ : Köszönjük a megállapítást ! (Zaj. Elnök csenget.) Belitska Sándor honvédelmi minister (olvassa) : »Természetes, hogy az ily üres, az adott esetben nem veszélyes fenyegetőzést sem lehet büntetlenül hagyni, már azért sem, mert egyaránt sérti a Nemzetgyűlés méltóságát és a tiszti állás komolyságát s egy magasabb katonai parancsnok felelősségteljes tisztét ; mégis a felhozott okoknál fogva a törvényes tényálladék hiányában a katonai büntető törvénykönyv idézett 353. §-át megállapiévi augusztus hó 12-én, pénteken. tani nem lehet ; az e cimen tett feljelentést félre kell tenni és más alapot kell keresni a levélben Tej lő súlyos sérelem megtorlására. III. Ilyen alapot nyújt a katonai büntető törvénykönyv 571. §-a, amely azt bünteti, aki másnak ügyeibe oly célból avatkozik bele, hogy őt hivatala gyakorlásában akadályozza. Akármennyire is nyilvánvaló, hegy a levélben kifejezésre jutó fenyegető hang a Nemzetgyűlés egy tagját sem tarthatná vissza az ország érdekében teljesítendő kötelességének végzésétől, mégis meg kell állapítani, hegy Prónay Pál alezredes beleavatkozott a Nemzetgyűlés belső ügyeibe és illegitim módon iparkodott befolyást gyakorolni a képviselők elhatározására. Prónay Pál alezredesnek nagyon jól kellett tudnia, hogy a Nemzetgyűlés szólásszabadsága egyike a legfontosabb állami érdekeknek. Tudnia kellett, hogy a Nemzetgyűlés szabadságának illegitim korlátozása sérelmes a magyar nemzet egészére és veszedelmet rejt magában az állam szerkezetére, veszedelmet magára a nemzeti hadseregre is. Tudnia kellett, hogy eminens állami érdek a Nemzetgyűlés és a nemzeti hadsereg tökéletes harmóniája, (Ugy van !) amelyet egy, különösen magasabb illásu és hatáskörű tisztnek a Nemzetgyűlés egyik tagjával, de különösen a Nemzetgyűlés elnökével szemben a vád tárgyává tett. levélben foglalt kifejezése könnyen megzavarhat. Ily körülmények között, amint azt a Nemzetgyűlés mentelmi bizottsága és maga a Nemzetgyűlés is megállapította, Prónay Tál alezredes súlyosan megsértette ugy a Nemzetgyűlést, mint, a Nemzetgyűlés volt elnökének mentelmi jogát egyúttal pedig elkövette a katonai büntető törvénykönyv 571. §-ában leirt vétséget is. IV. Az előbbiekben foglalt kitételek Rakovszky István nemzetgyűlési képviselőnek, ugy is mint a Nemzetgyűlés volt elnökének személyét súlyosan sértik. E kifejezésekkel Prónay alezredes egy közhatósági személyről az ő hivatalos működésére vonatkozólag azt állítja, hogy elmulasztotta hazafias kötelességének teljesítését, nem nyújtott védelmet, ami kötelesség lett volna, oktalan rágalmakkal és sértésekkel szemben, sőt kéjelgett a rágalmakban és sértésekben. Egyenesen azzal vádolja meg Prónay Rakovszky Istvánt, hogy feltételezni merészeli róla. hogy a Nemzetgyűlés padjain, sőt annak elnöki székében egy ellenséges állam exponenseként viselkedik s ezzel felteszi tehát róla a legsúlyosabb visszaélést, amellyel egy magyar államférfiú, de bármely magyar polgár csak illethető. (Felkiáltások : Hazaárulást !) Teljesen eltekintve attól, hogy Prónay Pál alezredesnek semmiféle joga nincs ahhoz, hogy a Nemzetgyűlés elnökének vagy tagjainak a Nemzetgyűlésben tanusitott magatartását sértő és illegitim módon bírálja, kétségtelen, hogy a levélben foglalt sérelmek feltétlenül és nagyon mélyen kimerítik a becsületbiztonság ellen elkövetett
