Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-248

432 A Nemzetgyűlés 248. ülése 1921. akadályoz, avagy ezeknek határozataira veszélyes fenyegetőzés által hatni törekszik.« Kétségtelen, hogy ez a rendelkezés a mai al­kotmányos viszonyok között elsősorban a nemzeti szuverenitás letéteményesének, a magyar Nemzet­gyűlésnek is védelmet kivan nyújtani. Ha bárki elkövetné az e szakaszban leirt cselekményt a Nemzetgyűléssel szemben, a nyilvános erőszakos­kodás büntette miatt e szakasz alapján felelős­séggel tartoznék. Kétségtelen az is, hogy Prónay Pál alezredes azzal a kitétellel, hogy sem ő, sem a zászlóalj tiszti­káfa, sem a zászlóalj legénysége nem tűrheti egy képviselőnek a Nemzetgyűlésen tanusitott bizo­nyos magatartását, megfélemlíteni kivánta a kép­viselőket szólásszabadságuk gyakorlásában. f Tlgy jván ! balfelől. Olvassa) : Minthogy pedig a Nemzet­gyűlés határozatai az egyes tagok állásfoglalása és különösen az elnök enunciációi utján jönnek létre, nem lehet elvitatni azt sem, hogy az emii­tett kitételek alkalmasak lehetnének magának a Nemzetgyűlésnek elhatározásait is befolyásolni. Azonban az idézett törvényszakasz lényeges feltétele vagy a Nemzetgyűlés összejövetelének, fennállásának vagy működésének erőszakos há­boritása vagy megakadályozása, amiről az adott esetben szó sem lehet (Mozgás a baloldalon.) vagy a veszélyes fenyegetőzés, amellyel va­laki a Nemzetgyűlés határozataira hatni törek­szik. Ezt a tényálladéki elemet a levélből megálla­pítani nem lehet, mert a veszélyes fenyegetés lé­nyegéhez tartozik, hogy a tettes akár * nyiltan, akár burkoltan valamely üúlyos következményt, valami rosszat helyezzen kilátásba az esetre, ha a fenyegetett személy vagy testület az ő követelésé­nek eleget nem tesz.« Fangler Béla : Az semmi, hogy : »nem tűr­hetem« és »nem tűröm.« (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Belitska Sándor honvédelmi minister : Majd mindjárt rátérek erre is. Méltóztassék nyugodtan bevárni. (Olvassa) : »A levél ily következmények kilátásba helyezését nem tartalmazza. A »nem tűrhetem« kifejezés nem konkrét fenyegetés és nem tekinthető másnak, mint üres szólamnak, (Mozgás.) amely komoly emberek komoly gyüle­kezetére nem gyakorolhat hatást, (ügy van! a jobboldalon.) Ugron Gábor : Szóval nem vagyunk komo­lyak ! Belitska Sándor honvédelmi minister: Ellen­kezőleg, komoly emberek vagyunk. Drozdy GyŐZŐ : Köszönjük a megállapítást ! (Zaj. Elnök csenget.) Belitska Sándor honvédelmi minister (olvassa) : »Természetes, hogy az ily üres, az adott esetben nem veszélyes fenyegetőzést sem lehet büntetle­nül hagyni, már azért sem, mert egyaránt sérti a Nemzetgyűlés méltóságát és a tiszti állás komoly­ságát s egy magasabb katonai parancsnok felelős­ségteljes tisztét ; mégis a felhozott okoknál fogva a törvényes tényálladék hiányában a katonai bün­tető törvénykönyv idézett 353. §-át megállapi­évi augusztus hó 12-én, pénteken. tani nem lehet ; az e cimen tett feljelentést félre kell tenni és más alapot kell keresni a levélben Tej lő súlyos sérelem megtorlására. III. Ilyen alapot nyújt a katonai büntető törvénykönyv 571. §-a, amely azt bünteti, aki másnak ügyeibe oly célból avatkozik bele, hogy őt hivatala gyakorlásában akadályozza. Akármennyire is nyilvánvaló, hegy a levél­ben kifejezésre jutó fenyegető hang a Nemzet­gyűlés egy tagját sem tarthatná vissza az ország érdekében teljesítendő kötelességének végzésétől, mégis meg kell állapítani, hegy Prónay Pál alezre­des beleavatkozott a Nemzetgyűlés belső ügyeibe és illegitim módon iparkodott befolyást gyako­rolni a képviselők elhatározására. Prónay Pál alezredesnek nagyon jól kellett tudnia, hogy a Nemzetgyűlés szólásszabadsága egyike a legfontosabb állami érdekeknek. Tudnia kellett, hogy a Nemzetgyűlés szabadságának ille­gitim korlátozása sérelmes a magyar nemzet egé­szére és veszedelmet rejt magában az állam szer­kezetére, veszedelmet magára a nemzeti hadse­regre is. Tudnia kellett, hogy eminens állami ér­dek a Nemzetgyűlés és a nemzeti hadsereg tökéle­tes harmóniája, (Ugy van !) amelyet egy, különö­sen magasabb illásu és hatáskörű tisztnek a Nem­zetgyűlés egyik tagjával, de különösen a Nemzet­gyűlés elnökével szemben a vád tárgyává tett. levélben foglalt kifejezése könnyen megzavarhat. Ily körülmények között, amint azt a Nemzet­gyűlés mentelmi bizottsága és maga a Nemzet­gyűlés is megállapította, Prónay Tál alezredes súlyosan megsértette ugy a Nemzetgyűlést, mint, a Nemzetgyűlés volt elnökének mentelmi jogát egyúttal pedig elkövette a katonai büntető tör­vénykönyv 571. §-ában leirt vétséget is. IV. Az előbbiekben foglalt kitételek Ra­kovszky István nemzetgyűlési képviselőnek, ugy is mint a Nemzetgyűlés volt elnökének személyét súlyosan sértik. E kifejezésekkel Prónay alezredes egy köz­hatósági személyről az ő hivatalos működésére vonatkozólag azt állítja, hogy elmulasztotta haza­fias kötelességének teljesítését, nem nyújtott vé­delmet, ami kötelesség lett volna, oktalan rágal­makkal és sértésekkel szemben, sőt kéjelgett a rágalmakban és sértésekben. Egyenesen azzal vádolja meg Prónay Ra­kovszky Istvánt, hogy feltételezni merészeli róla. hogy a Nemzetgyűlés padjain, sőt annak elnöki székében egy ellenséges állam exponenseként vi­selkedik s ezzel felteszi tehát róla a legsúlyosabb visszaélést, amellyel egy magyar államférfiú, de bármely magyar polgár csak illethető. (Felkiáltá­sok : Hazaárulást !) Teljesen eltekintve attól, hogy Prónay Pál al­ezredesnek semmiféle joga nincs ahhoz, hogy a Nemzetgyűlés elnökének vagy tagjainak a Nem­zetgyűlésben tanusitott magatartását sértő és illegitim módon bírálja, kétségtelen, hogy a levél­ben foglalt sérelmek feltétlenül és nagyon mélyen kimerítik a becsületbiztonság ellen elkövetett

Next

/
Thumbnails
Contents