Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-233
A Nemzetgyűlés 2$3. ülése 1921. évi július hó' 20-án, szerdán. 73 jelenségek mellett, amelyek általában jellemzik a gazdasági helyzetet, Amerikából kiindulva, Angliában folytatást nyerve, nyugatról felénk való irányban, ennek a gazdasági krízisnek a speciális magyar okai is megvannak : nevezetesen az elhibázott gazdasági politika, amelyet a változó magyar kormányok másfél éven át folytattak, értve alatta egyrészt a kivitel kérdésének teljes elhanyagolását és elhibázását, és másrészt bevallva őszintén, hogy a pénzügyminister ur valutapolitikája lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az ipar, kereskedelem helyzete nagyon súlyosodott. Szemben a ministerelnök urnák ezen objektiv megállapításával, amint idéztem a gazdasági helyzetre vonatkozólag május 9-iki beszédemnek néhány mondatát, ugy legyen megengedve utalnom arra, hogy ugyanakkor a valuta alakulására nézve is kifejezést adtam a magam aggodalmainak, mondván (olvassa) : »Nincs kizárva a korona időleges visszaesése sem, ezzel vessünk számot, nincs kizárva ama nagymérvű spekuláció folytán, ami külföldön a magyar pénzügyekbe vetett bizalom folytán néhány hete vagy hónapja lábra kapott. Amily örvendetes ez a bizalom szempontjából, ép olyan aggályos lehet a korona árfolyamának stabilitása szempontjából. Ne bizakodjunk tehát el ebben az irányban, legyünk óvatosak ebben a tekintetben is, nehogy meglepetések érjenek bennünket.« T. Nemzetgyűlés ! Az a meglepetés, amitől féltem akkor, amikor 2'85 centimeon állott a magyar korona Zürichben, bekövetkezett. Akkor óvtam a magyar törvényhozást és a magyar kormányt a túlságos elbizakodottságtól és ma, sajnos, már 1'80 centimeon áll a magyar korona Zürichben. Nem csoda tehát, ha a helyzet felismerésében fájdalmasnak mondom azt az elégtételt, amit kaptam, ami azonban nem személyes tevékenységnek, vagy nem tevékenységnek eredménye, mert a pénzügyminister ur bármit csinálhat a maga egyoldalú pénzügyi politikájával, — és hogy e tekintetben mindent megcsinált, amit egy pénzügyminister pénzügyileg tehet, hogy a nemzetből az utolsó cseppet is igyekszik kisajtolni azért, hogy az állam pénzügyeit rendbe hozza, azt hiszem, ebben a tekintetben szemrehányás a t. pénzügyminister urat nem érheti — de bármit fog is _a pénzügyminister ezután is ez irányban cselekedni, meddő lesz minden törekvése a valuta javulását illetőleg mindaddig, amig a valuta gazdaságilag megalapozva nincs. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Állandóan azt az álláspontot foglaltam el és képviselem itt a Nemzetgyűlésen és ennek falain kivül, hogy hiányzott és hiányzik egy erős gazdasági politika. A pénzügyminister ur, illetőleg a kormány elhibázta a sorrendet. Ereky Károly: Igaz! B. Szterényi József: Előbb kellett volna gazdaságilag megalapozni az országot és csak NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XIX. KÖTET, azután lehet arra pénzügyi politikát építeni. Ennek a sorrendnek megváltoztatása bosszulja meg magát és minthogy elhanyagoltuk egész gazdasági politikánkat másfél éven át, minthogy akkor, amikor lett volna mit kivinni a külföldre és ezt magyar koronákban eladni, nem adtuk el, hanem mesterségesen alákötöttük a magyar kivitelt, minthogy értékeket nem produkáltunk és ezeket az értékeket nem vittük oda, ahol ellenértéket, a magyar korona javulását várhattuk volna tőle, ezért természetszerűen le kellett siklani a magyar korona értékének, bármily nagy erőfeszítést tesz is a pénzügyminister ur a maga pénzügyi politikája terén. T. Nemzetgyűlés ! Egy másik okát a valuta romlásának abban látom, hogy az államháztartásunknak megígért rendezése nem következhetett be. Nem következhetett be azért, mert egyrészt hiányzott annak alapjául is a termelés, de másrészt hiányzik az a takarékosság, amire a pénzügyminister ur annyira hivatkozott, hiányzik teljes mértékben a takarékosságra való törekvés, . , . Ereky Károly : Ez igaz ! B. Szterényi József : ... és én nem tehetek róla, szemrehányást kell tennem a t. pénzügyminister urnák . . . Ereky Károly: Sohasem szórták ugy a pénzt, mint most! B. Szterényi József: . . . hogy az ő nagy energiája, az ő ismert — ebben az irányban — erőszakossága nem vezetett semmi eredményre az államháztartás rendezése tekintetében . . , Ereky Károly: Sőt elrontotta! B. Szterényi József : Tartozom ezt a tételt, ha felállítottam, be is bizonyítani. 192l/22-iki költségvetés részletezésével még nem rendelkezünk, ennek következtében kizárólag arra az összesítésre vagyunk utalva, amit a pénzügyminister ur bemutatott s aminek alapján pénzügyi expozéját is tartotta. Mi következik ebből a költségvetésből, t. Nemzetgyűlés, ha összehasonlítjuk ezt az 1920/21. évi, csak nemrég itt letárgyalt költségvetéssel? (Halljuk! Halljuk !) Következik az, hogy szemben az 1920/21-iki 20'6 milliárd kiadással, az 1921/22-iki költségvetésben 14 vármegyére vonatkoztatva — és ez a fontos, ez a punktum saliens — 26'6 milliárdra rug a kiadás. És ha végignézem és összehasonlítást teszek az 1920/21. évi letárgyalt és elfogadott költségvetés és az 1921/22-re szóló előirányzat között, bár t. barátom, a pénzügyminister ur aláhuzottan hangsúlyozza, hogy az ő költségvetését nem lehet összehasonlítani semmiféle más költségvetéssel, mert a Korányifélének póthitelei voltak, neki pedig póthitelei nem lesznek, — nagyon bátor kijelentése ez a pénzügyminister urnák, de rátérek rögtön annak beigazolására, hogy a gyakorlatban már is elhagyta ezt a bátor kijelentését,... Ereky Károly : Hol a kálvinista nyak ! ? 30
