Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-233

72 A Nemzetgyűlés 23

H. ülése 1921. évi július hó 20-án, szerdán. jegyzőnek állásába való visszahelyezése tárgyalján ; Túri Béla interpellációja a külügyministerhez, a jugoszláv részről elkövetett atrocitások tárgyában ; Csernus Mihály : a földmivelésügyi ministeihez, a selyemgubó beváltási árának felemelése tárgyában. Elnök : Miután öt interpelláció van, azt javasolnám a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az interpellációk előterjesztésére legkésőbb fél 1 órakor térjünk át. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Igen. Határozatként jelentem ki. Következik a napirend szerint az őrlési és forgalmi adóról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés Î Ereky Károly képviselőtársam módosítása folytán szükségessé vált, hogy az »őrlési adó« kifejezést a most felsorolandó szakaszoknál »őrlési részesedés«-re alakítsuk át. Ennélfogva tisztelettel javaslom, méltóztassanak a 2., 4., 6., 10., 11., 12., 13., 14., és 15. szakaszoknál az »adó* szó helyébe a »részesedés« szót beiktatni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kivan hozzászólni, a vitát berekesztem. Méltóztatnak az előadó ur indítványát elfogadni, hogy ezen stiláris módosítás az emiitett szakaszokban keresztülvitessék, igen, vagy nem ? (Igen !) Igen. Ezt határozatképen jelentem ki ; az illető szakaszokban ezen stiláris módosítás mindenütt keresztül fog vitetni. Szabóky Jenő (felolvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kivan valaki hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kivan hozzászólni, akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ezen törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Igen. A törvényjavaslat a harmadszori olvasásban is elfogadtatott. Kihirdetés céljából elő fog terjesztetni. Következik napirend szerint az 1921. évi augusztus 1-től december hó végéig viselendő közlerhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Ki van soron ? Szabóky Jenő jegyző : Szterényi József báró ! (Felkiáltások : Halljuk ! Halljuk !) B. Szterényi József : T. Nemzetgyűlés ! Az előadó ur tegnapi beszédében appellált ugyan a Nemzetgyűlés tagjaira, hogy az indemnitási vitát lehetőleg rövidre szabják és mondandóikat inkább a költségvetés részletes tárgyalása alkalmával mondják el, minthogy azonban a költségvetés legjobb esetben is csak három hónap múlva kerülhet a Nemzetgyűlés érdemleges tárgyalása alá, — lévén természetesen közben szünetre is joga, vagy legalább igénye a Nemzetgyűlésnek, és máris igen súlyos a helyzet a Nemzetgyűlés tárgyalásai szempontjából az idő előrehaladott volta miatt (ügy van ! halfelöl.) —ezért, sajnálatomra, nem teljesíthetem az előadó ur kívánságát, hanem kénytelen vagyok élni azzal a jogommal, hogy az indemnitási vita kapcsán bizonyos szempontokat ismét a Nemzetgyűlés elé tárjak és bizonyos kérdésekkel érdemlegesen foglalkozzam, annyival inkább, mert azon kérdések egy része, amelyekkel foglalkozni kívánok, tulajdonképen időhöz is van kötve és idejét múlná az, ha akkorára halasztanám a tárgyalásukat, amikorára az előadó ur kívánja. T. Nemzetgyűlés! En ma egy nagyon sajátságos helyzetben vagyok, mondhatnám, nagyon különös és kellemetlen helyzetben, mert sajnálattal kell megállapítanom, hogy ahelyzetmegitélésében közel három hónappal ezelőtt igazam volt. Sajnálattal kell megállapítanom ezt azért, mert hiszen más körülmények között az, akinek igaza szokott lenni, örömmel szokta azt megállapítani ; én viszont kénytelen vagyok fájdalommal megállapítana, hogy május 9-én tartott beszédemmel, amidőn az 1920/21. évi költségvetés általános vitájában részt vettem, a közgazdasági helyzet jellemzése és koronaértékünk alakulása tekintetében igazam lett. Ereky Károly : Fájdalom, de ugy van ! B. Szterényi József: Május 9-én tartott beszédemben a közgazdasági helyzet konzekvenciája, illetőleg a várható helyzet jellemzéseképen a következőket volt szerencsém kijelenteni (olvassa) : »A legsúlyosabb válság fenyegeti most a magyar ipart, a legsúlyosabb válság, aminőben 1867 óta nem volt a magyar ipar, olyan helyzet, mely a legsúlyosabb, a legkomolyabb aggodalmakra ad okot. Ennek az lesz a következménye, hogy a magyar gyárak tömegesen fogják beszüntetni üzemeiket, nem tudják azokat fentartani. Ebben a helyzetben fenyeget bennünket az ipar tömeges szünetelése ós ezzel együtt jár a munkanélküliség ijesztő réme.« Igen tisztelt Nemzetgyűlés! Még nem tartunk egészen ott, hogy a gyárak tömegesen szüntessék be a maguk üzemét, de igenis, tömegesen bocsátják el a munkásokat a különböző iparágak, és ha gyorsan nem történik ellenintézkedés, akkor igenis, a legrövidebb idő alatt ott fogunk állani, hogy a gyárak kéményei százai fognak füsttelenül állani, a gyárakban a munka szünetel és a munkanélküliség tiz- és tízezrei szaporodni fognak. A ministerelnök ur abban a beszédében, amelyet gróf Apponyi Albert t. képviselőtársamnak a munkanélküliség kérdésében előterjesztett interpellációjára mondott el, az okok teljes tárgyilagos megvilágítása mellett, igen helyesen rámutatott arra, hogy immár a kormány is meggyőződött arról, hogy súlyos bajok vannak és még súlyosabb bajok fenyegetnek. Beismerte a ministerelnök ur teljes objektivitással, semmit sem szépítve, hogy ama világ-