Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-254

632 A Nemzetgyűlés 254. ülése 1921 tettel és békességgel kell ezeket kezelni és nem szabad hazafiságukat kétségbe vonni.« Áttérek már most a cseheknek arra az agitáció] ára, amellyel bennünket a külföld előtt még a háború előtti években diszkreditálni akartak. Azt szintén nem vonja senki sem kétségbe, hogy bizony a mi régi közigazgatásunkban nagyon sok hiba volt. Sok hiba volt azért, mert az a nép tulajdonképen csakis olyan közigazgatási funkcióknak volt kitéve, csakis ott érintkezett a közigazgatással, ahol túlnyomóan csak büntették. Szociális érzék vajmi kevés volt. Ezért én nemcsak az egyeseket hibáztatom, hanem hibáztatom az akkori rendszer és az akkori kormányzatot. A liberális választási küzdelmek ismeretesek az igen t. Nemzetgyűlés előtt. Ismeretesek abból a szempontból, hogy mi mindennek voltunk mi, ellenzékiek, évtizedeken keresztül kitéve : a legborzasztóbb erőszakoskodásoknak olyan módon, amint azt kulturállamban el sem lehetett képzelni. Igen ám, csakhogy ezek egyformán sújtottak minden magyar ellenzéki pártot, a függetlenségi pártot, a néppártot stb. és miután a mi választóinknak igen tekintélyes része tót volt, a csehek megragadták az alkalmat, hogy még azokból a tiltakozásokból is, amelyek a mi részünkről itt elhangzottak, tőkét kovácsoljanak a külföld előtt való bevádolásunkra. Erre az időre esnek az ismerős nevek, Scotus Viator, erre az időre esik példátlanul durva támadás, melyben gróf Apponyi Albertet Björnstjerne Björnson részesítette. Itt mutathatom be, hogy ezek a magyar államot gyalázó és a külföld előtt befeketítő törekvések a csehek részéről a legszorosabb nexusban voltak pl. Jászi Oszkárral. Legyen szabad erre nézve 1913-ból felolvasnom egy levelet, amelyet Jászi az egyik ilyen agitátorhoz irt (olvassa) : »Tisztelt Barátom ! Szokott havi összejöveteleinket folyó hó 22-én, hétfőn újra elkezdjük. Ezúttal este 7 órakor a Kovács kávéház különtermében, Oktogon-tér, fogunktalálkozni. E megbeszélésünkre annál nagyobb súlyt helyezünk, mivel a jövendő évad politikai ég publicisztikai munkásságát szeretném megbeszélni. Baráti üdvözlettel Jászi.« A G-alilei-Körben pedig szintén előadások tartattak, amelyek nem céloztak mást, mint a magyarságnak a külföld előtt a csehek által való befeketitését és a Scotus Viatoroknak bővebb anyag szolgáltatását. A legintenzívebb azonban akkor lett a magyarellenes cseh agitáció, amikor azt a mostani cseh köztársasági elnök, Massaryk és a mostani cseh külügyminister, Benes vették a kezükbe. Ekkor lendült fel leginkább a külföldi cseh propaganda. A háború előtt és a háború első éveiben Massaryk magát mindig radikálisnak vallotta és a legszorosabb összeköttetésben volt ennélfogva minden ország radikális pártjaival. A tótoknak a tótcseh egység fejében a földkerekségén mindent Ígértek, gazdasági, politikai, kulturális tekintetben teljes önállóságot és szabadságot. Itt van birtokomban leveleknek és okiratoknak egész halévi augusztus hó 23-án, kedden. máza, melyekkel ez bizonyítható. A tót nép hazafisága mellett legyen m ndva az, hogy Magyarországon — egy-két esetet kivéve — a tótság a leghívebben ragaszkodott, dacára ezeknek a csábító ígéreteknek, a magyar hazához és védte a magyarsággal együtt az országot. (Ugy van! Ugy van!) Taszler Béla: A leghűségesebb nemzetiség volt minden időben. Szmrecsányi György : Akkor azután a csehek és a Massaryk-Benes-féle társaság az ígéretek tetejére feltették a koronát, amikor 1918 május hó 30-án megkötötték Pittsburgban a tótsággal azt az egyezményt, amelynek betartásáért garanciát vállaltak és amellyel a tót népet tulaj donképen rábírták arra, hogy a szerencsétlenül végződött háború után a tót nemzeti tanács kimondja a Csehországhoz való csatlakozást. Legyen szabad ebből a pittsburgi. egyezményből felolvasnom azokat a részleteket, amelyek bennünket közvetlenül érdekelnek és a tótságra vonatkoznak : (Olvassa.) »Szlovenszkónak — így nevezik a tót földet — saját külön közigazgatása lesz, saját országgyűlése, saját bírósága. A tót nyelv lesz a hivatalos nyelv az iskolában, a hivatalban és általában a közéletben. A cseh-tót állam köztársaság lesz és alkotmánya demokratikus. A cseh-tót állam megszervezésére irányuló részletes intézkedések a felszabadított csehek és tótok jogszerű képviselőinek hatáskörébe utaltatnak.« Alá van irva itt nyolc tót nemzetiségű és első helyen Massaryk, után pedig Vojta Benes, tehát a mai cseh köztársaság elnöke és külügyministere. Amikor a pittsburgi egyezmény létrejött, körülbelül az összeomlás előtt állottunk. Az egyezményt tudomásul vette 1918 július 3-án a Versailles! legfőbb haditanács, 1918 augusztus 18-án Anglia, szeptember 4-én az Amerikai Egyesült-Államok és szeptember 15-én Japán. Ezzel tehát papiroson — az entente előtt •— a cseh-szlovák állam megalakult. Erre a pittsburgi egyezményre támaszkodva, 1918 október 30-án — amint arra Ernst igen tisztelt képviselőtársam nagyon jól fog emlékezni — összejött Turócszentmártonban az úgynevezett Sloven ska Rada, a tót nemzeti tanács, amely foglalkozott az ottani elnökségnek és a tanács vezetőségének előterjesztése alapján a Csehországhoz való csatlakozás tervezetével. Hitelesen meg van állapítva, hegy ez alkalommal heves viták folytak és különösen Hlinka, a rózsahegyi plébános, a tót néppárt elnöke aggályoskodott, tiltakozva, hogv a cseh a tóttal nyelvileg és kulturtörténetileg egységes nemzetnek mondass ék. De már nem tehettek semmit, a rezoluciót nagyon csekély többséggel elfogadta a Slovenska Hada. Most már rohamosan következtek az események. Ellenállás nélkül vonultak be a csehek Felsőmagyarország egyes vidékeire. Legyen szabad itt az ország színe előtt megállapítanom, hogy amikor a Vág és Kyitra völgyén lefelé vonultak és Mátyusföldet akarták könnyűszerrel kezükbe ke-