Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-254
A Nemzetgyűlés 254. ülése 1921, Mélyen t. Nemzetgyűlés ! En egészen röviden elő akarom terjeszteni interpellációmat és kérni akarom a kormányt, méltóztassék ezt a kérdést megfontolás tárgyává tenni és eszerint intézkedni. Inteprellációm így szól (olvassa) : »1. Hajlandó-e a kormány a legsürgősebben rendeletet kibocsájtani, melynek értelmében zsidók és külföldi honosok további intézkedésig Magyarország egyetlen községében, városában sem kaphatnak letelepülési ergedélyt, (Helyeslés jobb felől.) ingatlant nem vásárolhatnak és nem bérelhetnek, iparergedélyt és árusitási ergedélyt nem nyerhetnek ? (Megjegyzendő, hogy a külföld fogalmába nem tartoznak bele a megszállott területek.) 2. Hajlandó-e a kormány a legsürgősebben intézkedni, hegy a mmisteriumok egyes ügyosztályainak, a bíróságoknak, iskoláknak, üzemeknek s más egyéb állami hivatalok, vállalatok élén álló és általában vezető állásban lévő, zsidó, kikeresztelkedett zsidó és szabadkőműves hivatalvezetők, főnökök haladéktalanul eltávolíttassanak, más, kevésbé fontos beosztásba tétessenek, intézkedési jogkörüktől megfosztassanak, vezető helyre többé ne kerülhessenek és helyükbe keresztény felfogásukban és nemzeti érzésükben kifogástalan, kipróbált magyar tisztviselők neveztessenek ki vagy léptettessenek elő ?« Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Rendkívül fontosnak tartanám azt, ha végre ez a kérdés megoldást nyerhetne. Mert hiszen látjuk, hogy ügyes-bajos dolgaikban ide és oda forduló szerencsétlen emberek nem nyernek orvoslást ügyeik elintézésében. Természetes dolog, hogy erről a kormány nem tehet, mert a kormány tagjainak minden apró-cseprő ügyről tudomásuk nem lehet és nem tudják azt sem, hogy hány millió és millió könnyet ejtenek azok a szerencsétlen emberek, akik aztán végeredményben a keresztény kormányzatot szidják azért,mert ügyük nem nyert elintézést, holott az megakadt egy szabadkőműves, vagy egy zsidó hivatalvezetőnek a kezén, aki egyáltalában nem tartja szükségesnek, hogy annak a szegény, szerencsétlen, igazát kereső becsületes embernek ügyét elintoztesse. (Helyeslés.) DroZdy Győző : Fel az embervadászatra ! Csak ma juk egymást \ *gy ^sináíiák a nem ceti békét. Sándor Pál : Ez az összetartás ! Elnök : Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák. A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Egészen röviden kívánok válaszolni a képviselő ur interpellációjára. (Halljuk! Halljuk!) Ami az első kérdést illeti, ujabb rendelet kibocsátására a kormány nem hajlandó, mert érvényben vannak ma is azok a rendeletek, különösen a galíciai zsidókra szóló 20.000-es rendelet, amelyek a háború alatt az országba beszivárgott galíciaiak kitelepítésére vonatkoznak. Messzebbmenő rendeletet kiadni ebben a tekintetben a kormány nem hajlandó. Ez az egész kérdés egy bevándorlási törvény alakjában oldandó meg majd annak évi augusztus hó 23-án, kedden. 629 idején, jól megfontolva, de igy incidentaliter továbbmenő rendelkezéseket kiadni ebben a tekintetben ma nem lehet. Ami a másik kérdést illeti, hogy most a kormány az összes állami hivatalnokok és egyáltalán közszolgálatban levők felett ujabb skrutiniumot gyakoroljon és vizsgálja felül a lelkeket, erre azt válaszolhatom, hogy eleget vizsgáltunk már. (ügy van ! ügy van ! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Végignéztük, hogy kik voltak kommunisták, kik nem voltak azok, (ügy van! ügy van!) akik kommunisták voltak, azok felett a megfelelő bíróság ítélkezett. Ennél messzebbmenő intézkedésre a kormány e percben sem nem hajlandó, sem módja nincs rá, mert hiszen egészen más, sokkal súlyosabb országos kérdések foglalják el. (Élénk helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : A házszabályok 215. §-a alapján az interpelláló képviselő urat megilleti a válasz joga. Budaváry László: Nem kívánok szólni. Elnök: Akkor felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a ministerelnök urnák az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem % (Igen !) A válasz tudomásul vétetik. Szólásra következik ? Birtha József jegyző': Szmrecsányi György! Rubinek István: Drozdy mint kormánypárti ! (Zaj. Derültség.) Drozdy GyŐZŐ : Igen, most kormánypárti ! (Zaj. Derültség. Egy hang balfelől : Zsidópárti !) Szmrecsányi György : T. Ház ! Nem minden megilletődés nélkül szólalok fel ebben a pillanatban. Ma a napirend előtt azt a megjegyzést tettem az elnök ur propoziciójára, amely a napirend megállapítására vonatkozott, hogy amikor látjuk azt, hogy körülöttünk forr minden, amikor a legképtelenebb anarchiában vannak az úgynevezett utódállamok ; amikor látjuk azt, hogy a Balkánon a felforduláshoz közel állanak és az entente maga sincs vele tisztában, hogy tulaj donképen a legközelebbi jövő mit hoz, akkor nem tartom helyesnek azt, hogy a Ház hosszabb időre elnapoltassék, pláne olyan módon, hogy a Ház össze nem hívhatja magát, amikor szükségesnek tartja, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalonr.) Ugron Gábor: Elveszik a képviselők jogát! Szmrecsányi György: Ez az elnapolás és ez a hosszabb szünet indokolják azt, hogy ma felszólalok, mert olyan tárgyról akarok szólni és olyan kérdésekre akarom felhívni ugy a magyar kormány és a Nemzetgyűlés, mint pedig a magyar közvélemény figyelmét, amelyekről tudtommal még itt nem esett szó, vagy ha igen, nem azokban a vonatkozásokban és irányokban, amelyekben kellett volna. Mikor ezt előrebocsátom, kérem egyúttal az igen t. Nemzetgyűlés szives elnézését és figyelmét, mert hosszabb ideig leszek kénytelen szives türelmét igénybe venni. (Mozgás és felkiáltások a jobboldalon : Beszélnek azok, akik nem voltak itt a két hónap alatt ! Kipihente magát !) Csontos Imre: Régen oda van, azt mondják! (Zaj és derültség a jobboldalon.)
