Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-253

A Nemzetgyűlés 253. ülése 1921. évi augusztus hó 19-én, pénteken. 601 váry Imre képviselő ur módosításával. (Helyeslés.) Kérdem tehát a Nemzetgyűlést; Méltóztatik-e a 86. §-t eredeti szövegében elfogadni szemben Temesváry Imre képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Nem!) Határozatképen kimondom tehát, hogy a 86. § Temesváry Imre képviselő ur módosításával fogadtatott el. Következik a 87. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslat 87—90. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 91. §-t). Temesváry Imre! Temesváry Imre : T. Nemzetgyűlés ! Itt egy téves hivatkozás van. A 113. §-ra való hivatkozást a 85. §-ra kérem kiigazítani. Elnök: Kivan még valaki a 91. §-hoz hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem: Méltóztatik-e elfogadni a 91. § eredeti szövegét szemben Temesváry képviselő ur módosításával? (Nem!) Mivel az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, a szakasz Temesváry képviselő ur módosításával fogadtatott el. Usetty képviselő ur jelentkezett szólásra. Usetty Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Tegnap elfogadott módosításom logikus következményeképen tisztelettel kérem, méltóztassék, mint uj 92. §-t, a következő szöveget beiktatni : »A 76. §-ban foglalt váltságmentesség kiterjed a törvényhatóságok, községek, rendezett tanácsú városok házilag kezelt saját gazdaságaik, erdőés szőlőbirtokaik felszerelésére is.« Kérem a javaslat elfogadását. Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? (Nem !) A pénzügyminiszter ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Az uj szakaszt tisztelettel elfogadom. Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem : Méltóztatik-e elfogadni az Usetty képviselő ur által indítványozott uj 92. §-t? (Igen!) Határozatképen kimondom, hogy e módosítás, illetőleg az uj szakasz elfogadtatott. A továbbiakban a Ház szives engedélyét kérem, hogy a régi számozáshoz alkalmazkodjunk. A szakaszok számának végleges kijavítása a harmadszori olvasásnál fog megtörténni. (Helyeslés.) Következik az Y. fejezet. Gerencsér István jegyző (olvassa az 7. fejezet címét, valamint a törvényjavaslat92—94.§-ait, amelyeié észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 95. §-t); Schlachta Margit! Schlachta Margit: T. Nemzetgyűlés! Idők folyamán a közjótékonyság terén dolgozó egyesületekben az az irányzat lépett előtérbe, hogy jótékony mulatságok és más ilyen pénzszerzés helyett inkább termelés és munka révén szerezzék meg a szükséges anyagiakat, amelyekkel a szegényeket támogatni akarják. így törtónt, hogy ezek a jótékonysági egyesületek egymásután állítottak fel üzleteket, melyek áruraktárral birnak. Azt gondolván, hogy miután nem sok ilyen áruraktár van a jótékonysági NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XII. KÖTET, egyesületeknek kezében, melyek magát a közjótékonyságot szolgálják, nem sújtja erősen az az indítványom az államkasszát, hogy ezek mentesittessenek a vagyonváltság alól. Ellenben erősen érinti a vagyonváltság azokat az egyesületeket, amelyek elég szerény anyagi eszközökkel dolgoznak. A tárgyalás folyamán azonban azt láttam, hogy minden egyes érdekkör képviselője úgyszólván semmi mást nem tesz, mint kéri a vagyonváltságmentességet, vagy lehetőleg a vagyonváltság csökkentését. Ezen tény folytán nincs többé az a meggyőződésem, hogy helyes lenne részemről az egyesületek raktárai számára vagyonváltságmentességet indítványozni. Ezek az egyesületek, amelyeket én képviselek, a köz érdekében dolgoznak amúgy is. A tapasztalat folytán az a meggyőződésem lett erősebb az előbbinél, hogy most a legfontosabb, hogy a legnagyobb szegényt: az államot szolgáljuk, mert, ha mindannyian mentességet kívánunk, akkor, a vége az lesz, hogy mindent elveszítünk. Épen ezért én visszavonom és nem adom be módosító indítványomat, hanem azon szociális és karitatív egyesületek nevében, amelyeket ez a szakasz érint, azt mondom, hogy akármilyen szegények vagyunk is, fizessünk amennyit birunk, mert reánk nézve most ez a legnagyobb feladat és a legnagyobb szociális munka. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Minthogy a 95. § nem támadtatott meg, az elfogadtatik. Gerencsér István jegyző (olvassa a 96. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 97. H). Elnök : Szólásra fel van jegyezve ? Gerencsér István jegyző: Ugron Grábor! Ugron Gábor: T. Nemzetgyűlés! A 97. § állapítja meg azt a skálát, mely szerint, az áruraktár után fizetni kell a vagyonváltság összegét. Az eredeti javaslatban a kétharmad résznek 10%-a volt megállapítva; a bizottság ezt megváltoztatta és egy fokozatos progresszív skálát állított be 5—10°/o-igNem óhajtom indítványommal érinteni ezt a progresszivitást, mert belátom, hogy a nagyobb vagyonok tényleg többet fizethetnek, de mivel a jelenlegi érték kétségtelenül mélyen alatta van a deczemberi érték kétharmadának és még inkább áll ez ott, ahol mérleg szerint fizetnek, mert ott ez az egyharmad levonás nem érvényesül, indítványom tisztán oda irányul, hogy ez a progresszivitás, mely a javaslat szerint 150.000 koronánál kezdődik és tiz milliónál végződik, a 150.000 koronánál kezdődve ne tiz milliónál, hanem 15 milliónál végződjék. Eszerint tehát azt javaslom, hogy az áruraktár után fizetendő vagyonváltság összege legyen az áruraktárnak a 96. § szerint megállapitott összes értéke kétharmadának 5%-a, ha ez 150.000 koronánál nem több 6°/o-a, ha ez 500.000 koronánál nem több, 7°/o-a, ha ez egy millió koronánál nem több, 8°/o-a, ha ez két millió koro76