Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-253

A Nemzetgyűlés 253. ülése 1921. évi augusztus hó 19-én,\pénteken. 593 ország egész területére, hogy ő öt év alatt kisajátít-e valamely birtokot, igen vagy nem. Kérem a képviselő urakat, hogy a kérdés nehézségére való tekintettel álljanak el indít ványuktól. En a magam részéről nem is vettem volna bele a törvénybe, hogy a birtokrendező biróság már előre köteles legyen megmondani, hogy majdan kisajátitja-e a birtokot, de bele van véve és a bizottság letárgyalta. Bevették pedig abból a szempontból, hogy az bizonyos megnyugvást adhasson az egyes birtokosoknak atekintetben, hogy a biróság a kisajátítási jogot gyakorolja-e vagy nem, hogy az illető földbirtokos aszerint rendezkedhessek be. Ez a birtokrendező biróságra igen nagy terhet ró és nagyon nehéz feladat megmondani előre, hogy kisajátitja-e a birtokot, vagy nem. Én részemről nemhogy sokallom, de még keveslem ezt a határidőt, amely alatt a biróság köteles megmondani, hogy a földbirtokos birtokát a jövendőben ki fogja-e sajátítani, vagy nem. Nagyon terhes feladat ez és a biróságnak erre a 90 napra, illetve a nagybirtoknál 180 napra igen nagy szüksége van. Azt hiszem, ha a biróságot módunkban lenne megkérdezni, ő is ragaszkodnék ehhez a határidőhöz. Kérem a Nemzetgyűlést, hogy a szakaszt ilyen értelemben fogadja el. (Helyeslés.) Elnök: A pénzügyminister ur nem kivan szólni. Az előadó kivan szólni. Róbert Emil előadó : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Letenyei Pál t. képviselő ur indítványa ellentétben van az 51. §-nak azon határozatával, amely a vagyonváltság leró vasi módjára ugy intézkedik, hogy az »egészben vagy részben« róható le. Tulajdonképen az 57. §-szal összefüggésben nem igen van, kérném tehát az indítvány mellőzését. Elnök : A tanácskozást berekesztettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Sziráki Pál : T. Nemzetgyűlés ! Indítványomat visszavonom. Letenyei Pál : T. Nemzetgyűlés ! Indítványomnak első részét fenntartom, a másik részét, amely a 90 napra vonatkozik, visszavonom. Elnök : A képviselő ur índitványa a következőkép szól : (Olvassa) »A 60. §-ból töröltessék az egészben vagy részben szó.« Ezt méltóztatik fenntartani % Letenyei Pál : Igen, ezt fenntartom, a 60napra vonatkozó részt pedig visszavonom. Elnök : Akkor fennmarad kizárólag Letenyei Pál azon indítványa, hogy a váltság utáni »egészben vagy részben» szavak töröltessenek. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy szembe helyezem a szakasz eredeti szövegét Letenyei képviselő ur índitványa val. Ha a Nemzetgyűlés elfogadja az eredeti szakaszt, ugy az indítvány elesik. Ha pedig az eredeti szakaszt nem méltóztatnak elfogadni,- ugy a szakasz Letenyei képviselő ur índitványa val emeltetik törvényerőre. Méltóztatnak a kérdés ekénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést : Méitóztatik-e a 61. §-t NEMZETGYŰLÉST NAPLÓ. 1920—1921. — XII. KÖTET eredeti szövegében elfogadni, szemben Letenyei képviselő ur módosító indítványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Igent is nemet is hallottam. Kérem azokat, akik a szakaszt eredeti szövegében fogadják el, méltóztassaanak felállni. (Megtör' ténik.) Határozatképen kimondom, hogya Nemzetgyűlés a szakaszt Letenyei képelő ur módosító indítványával emelte törvényerőre. Következik a 62. §. Gerencsér István jegyző : (Olvassa a törvényjavaslat 62—68. §§-ait. a második cimet, a törvényjavaslat 69—71. §§-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 72. §4.) Egri nagy János ! (Nincs itt !) Elnök : Kíván még valaki hozzászólni ? Senki sem kivan szólni. A szakasz meg nem támadtatván, elfogadtatík. Következik a 73. §. Gerencsér István jegyző : (Olvassa a törvényjavaslat 73—74. §§-ait, a negyedik fejezet cimét, a 75. §-t

} amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 76. §-t.) Szilágyi Lajos dr. ! Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A 76. §-náÍ a 3. pontban módositást ajánlok. Ott tudniillik három katasztrális holdban határozza meg a törvényjavaslat azt a birtokot, amelynek felszerelését váltságmentességben óhajtja részesíteni. En ezt a birtokniegállapitást nagyon szűkkeblűnek, nagyon alacsonynak tartom és azt javaslom, hogy az összes törpebirtokosok mentesittessenek a gazdasági felszerelések vagyonváltságának fizetése alól. Ebből kifolyólag javaslom, hogy a 3. pontban e szavak 3 kat. holdnál törlendők és helyettük 5 kat. holdnál Írandó. Elnök : Szólásra ki következik ? Gerencsér István jegyző : Bodor György ! Bodor György : A 76. §-hoz én is módositást kivánck benyújtani. A szakaszban ugyanis nem látom beváltva a pénzügyminister urnák azt az igécetét, hogy a kisebb törpebirtokoßos felszerelésénél egy pá.r igát, egy lovat, tehenet és sertést mentesíteni fog. Ezért azt javasolnám, mondassék ki a 76. §-ban, hogy »30 katasztrális holdig 1 iga, 1 tehén és egy magló sertés váltságmentes«. Elnök : Szólásra ki következik ? Gerencsér István jegyző: Egri Nagy János! (Nincs itt !) Szűcs Dezső ! (Nincs itt !) örffy Imre ! Őrffy Imre : T. Nemzetgyűlés ! Közgazdaságilag és társadalmilag igen fontos osztály érdekében vagyok bátor felszólalni és egy uj 5-ik pontot indítványozni. Attól tartok ugyanis, hogy túlbuzgó pénzügyi közegek a gazdasági üzemhez való tartozás kritériumát ugy fogják magyarázni, hogy azt kiterjesztik a nagyobb gazdaságoknál működő gazda- és erdőtisztek fizetéséhez tartozó állattartásra is. Ezért javaslom, hogy erre külön biztosítsuk a mentességet, és a szakaszban mondjuk ki, hogy mentesek »a gazda- és redőtisztek tulajdonát képező lovak, szarvasmarhák és sertések, ha azok tartása fizetésük láegészitését képezte 75