Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-253
592 A Nemzetgyűlés 253. ülése 1921. évi augusztus hó 19-én, pénteken. nagyobb állatállománya, juhtenyésztése v°gy sertéshizlalója van . . . Cserti József : Gőzekéje ! Pákozdi András: ... amelyeknek fenntartásához feltétlenül szüksége van a birtokra. Ha azonban egy községben vagy annak környékén földigénylők vannak, akkor nem az a fontos, hogy annak a nagybirtokosnak megmaradjon a földterülete állatállománya további fenntartásához, hanem igen is fontos az, hegy a föleinélküiiek megkapják azt a földet, ami nekik jár, a nagybirtokos pedig ugy ipari üzemét, mint állatállományát rcdulkálja megimradt földje nagyságához képest. Mindezek alapján kérem én is a szakasz teljes kihagyását. Elnök ". Szólásra következik % Gerencsér István jegyző: Ssnkí sincs feliratkozva. Elnök: Feliratkozva senki sem lévén, kérdem a t. Házat, kivan-e még valaki a szakaszhoz hozzászólani ? Ha nem, a vitát bezárom. A minister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Az elhangzottak alapján én a szakasz elejtéséhez hozzájárulok. (Élénk éljenzés és taps a jobb- és baloldalon.) Elnök: A tanácskozást berekesztem. Következik a szavazás. Mivel csak egyetlen egy indítvány adatott be, a szakaszt szembe fogom állítani az inditványnyal. Akik a szakaszt eredeti szövegében fogadják el, azok igennel szavaznak, akik pedig az indítványt fogadják el, azck nemmel. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor felteszem a kérdést : Méltóztatnak-e elfogadni a 60. §-t eredeti szövegében, szénben a Madarász Zsigmond képviselő ur által benyújtott in ditványnyal, igen vagy nem ? (Nem !) Nem fogadtatván el, a 60. §. Madarász Zsigmond képviselő ur irditványa alapján töröltetikKövetkezik a 61. §. Gerencsér István jegyző: (Olvassa a 61. §.; Letenyei Pál ! Letenyei Pál : T. Nemzetgyűlés ! A 61. §. első pontja azt mondja : (olvassa) »amennyiben a váltsa gkötelezett vagyonváltságát egészben vagy részben földrészlet átengedésével rója le.« Az 57. §-ban meghoztuk már az arra venatkozó rendelkezést, hogy 1000 holdtól kezdve minder ki földben köteles váltságát leadni, ezért — nehogy kétértelműség legyen — indítványozom azt a stiláris módosítást, hegy az egészben vagy részben szavak hagyassanak ki. Ugyanebben a szakaszban van szó arról is, hegy az Országos Földbirtokrendező Bíróság által kitűzött 90 napi határidő a nagybirtokos ki árságára további 90 nappal meghosszabbítható. Ez együttvéve 180 napot, tehát egy fél évet jelent, amit soknak tartok s azt szeretném, ha ez a határidő 60—60 napban állapíttatnék meg. Elnök : Megvan írásban az indítvány ? Letenyei Pál : Még nincs készen. Elnök : Be fogja nyújtani a képviselő ur. Sziráki képviselő ur kivan szólani. Sziráki Pál: T. Nemzetgyűlés! Mivel a 61. §-ban biztosítva van az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak az a joga, hogy 90 napi határidő alatt határozzon valamely földbirtoknak a sorsáról, a szakasz végső részében pedig az van, hogy ezt a határidőt a bíróság a nagy földbirtokra nézve további 90 nappal meghosszabbíthatja, én is nagyon félek ezektől a 90 napoktól, mert a közbeeső idő alatt is igen sok eszközt felhasználhat a nagybirtokos arra, hogy a kötelezettség teljesítése alól lehetőleg kibújjék. Veszedelmesnek tartom, hogy ezt a 90 napot ujabb 90 nappal megtoldják, mert ismét csak elégedetlenségekre adna okot, s ezért kérem, hogy a szakaszból ezen szavak : »a határidőt az Országos Földbiitokrendező Bíróság nagybirtokokra nézve további 90 nappal meghosszabbíthatja«, kitagyassanak. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy az indítványt tevő képviselő urak valami tévedésben lehetnek ebben a tekintetben, mert hiszen ez a szakasz, ami a vagyondézsmát illeti, egyáltalában nem állit korlátot. Van azonban egy rendelkezése, amely a birtokrendező bíróságra igen nagy feladatot ró. Tudniillik a birtokrendező bíróságról szóló törvény meghatározza azt, hogy mely birtokok eshetnek a megváltás alá, ha azt a birtokrendező bíróság kimondja. Már most ez a szakasz azt a kötelezettséget rój ja a birtokrendező bíróságra, hogy azoknál a birtokosoknál, akik részben vagy egészben földben kötelesek leadni a vagyondézsmát, köteles már előre megmondani a bíróság, hogy később alkalmazni fogja-e a kisajátítást. Ez nagyon nehéz kérdés a bíróságra. Például a törvényben ki van mondva, hogy amelyik birtok ötven év óta gazdát cserél, az teljes egészében kisajátítható, továbbá ki van mondva, hogy a kisajátítás sorrendjében minden nagybirtok kisajátítható. Ennek következtében, amint az előbb már elhatároztuk, hogy az egyezer holdon felül kötelezhető a nagybirtok, hogy a vagyondézsmát földben adja le, nagyon sokan lesznek, akik ezt földben adják le és ennek a §-nak az alapján megvan a joguk arra, hogy megkérdezzék a bíróságot, hogy megmaradt birtokukra fogja-e alkalmazni a kisajátítási jogot. Amikor egy egész ország földbirtokosainak jórésze ezt a kérdést intézi a bírósághoz, az ezeket a kérdéseket nem bírálhatja el egyszerre, mert meg kell neki kérdezni az illető községet, ismernie kell a. viszonyokat, hogy alkalmazni kivánja-e a kisajátítást. Amint mondtam, ez a szakasz igen nagy kötelezettséget ró a tirtokrendező bíróságra, neki ahhoz időre van szüksége és nem szeretném, ha a bíróságnak elhamarkodva kellene intézkedni, — miután öt évre van tervezve a működése — n °gy e gy hónapon belül köteles kimondani az
