Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-232
r>2 A Nemzetgyűlés 232. ülése 1921. évi július hó 19-én, kedden, kéltségnek és a többi érdekelteknek közbelépésére, akik az 1%-ot kévéseitek, másfél százalékot állapított meg mint maximumot. A törvénynek az az 'intézkedése tehát, hogy a porlási százalék maximum másfél százalékban van megállapítva, ép a gazdatársadalmat védi, egy esetleges olyan kormányintézkedéssel szemben, mely a malmoknak kedvezhetne, a gazdatársadalom rovására. Azt hiszem, ezek után a felvilágosítások után Ereky t. képviselőtársam is elismeri azt, hogy ez a szakasz épsn a gazdaérdekeket védi és minden olyan intézkedés, mely ezt a szakaszt a javaslatból törölné, a gazdaérdekeltségeknek válnék hátrányára. Mindezeknél fogva a szakaszt változatlanul elfogadom. Elnök : Kivan még valaki szólni % Ha szólni senki sem kivan, a tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Beadatott négy módositás. A kérdést akként kivánom feltenni, hogy szembeállitom a szakasz változatlan elfogadását az előadó ur által tett módositássai. Ha a szakaszt változatlanul fogadja el a t. Nemzetgyűlés, elesik az előadó ur módositása, ha nem fogadtatik el változatlanul, ez esetben az előadó ur által benyújtott módositássai fogadtatik el. A szakasznak ilyetén elfogadása esetén külön fogom feltenni a kérdést a minister ur pótló módosítására, mely nem táamdja meg a szakaszt, csak kiegészíti, valamint Ereky képviselő ur két módositó indítványára, melyek szintén nem támadják meg a szakaszt, csak kiegészítik. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 14. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur által tett módositássai, igen, vagy nem ? (Nem !) A 14. § az előadó ur által benyújtott módosítással fogadtatott el. Most felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a minister ur által benyújtott pótlást a 3. bekezdéshez, igen vagy nem % (Igen !) A3, behezdéshez a mir ister ur által benyújtott pótlás elfogadtatott. Méltóztatnak-e elfogadni Ereky képviselő ur első módosítását, melyben azt kívánja, hogy a 6. bekezdés a következőkkel egészítessék ki : »Oly módon, hogy intézkedései pénzügyi és üzleti szempontból ellenőrizhetők legyenek ?« (Igen !) Ereky képviselő urnák ez a pótlása elfogadtatott. Most felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni Ereky képviselő urnák azt a javaslatát, hogy a 14. §-ban egy uj pont irhatassék be, a következő szöveggel : »Amennyiben a földmivelésügyit minister az ebben a szabászban adott felhatalmazással él, a porlás nem az őröltetőt, hanem a vámőrlő malmot terheli.« (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felkelni. (Megtörténik.) Kisebbség. Ereky képviselő ur második módositása nem fogadtatott el. Következik a 15. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 15. §-t). Elnök : Szólásra ki van feljegyezve ? Héjj Imre jegyző: Kálmán István! (Felkiáltások : Nincs jelen !) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Kerekes Mihály : A jelentésben a 15. §. helyett az 51. § következik. Ez bizonyára sajtóhiba ? ! Elnök : Ez sajtóhiba ! Ha szólni senki nem kivan, a vitát berekesztem. A szakasz meg nem támadtatván, elfogadtatik. Következik a 16. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 16. %-t). Gaál Gaszton ! Gaal Gaszton : T. Nemzetgyűlés ! A 16. §-hoz csak annyiban kívánok hozzászólni, hogy körülbelül egy hónapja, hogy a kormány rendeletet bocsátott ki az őrlési forgalom szabályozásáról. Minthogy ez a rendelet érvényben van és ellentétben áll ezzel a törvénnyel, remélem, hogy a kormány abban az esetben, ha ez a törvényjavaslat törvénnyé válik, a rendeletet azonnal visszavonja és a törvénynek megfelelő állapotokat fog e téren is teremtem. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Gaal Gaszton képviselő ur helyesen mondta el a kormány álláspontját. Elnök : A 16. § elfogadtatott. Következik a 17. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 17. %-t). Elnök : Szólásra ki van feljegyezve ? Héjj Imre jegyző: Ereky Károly! Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Ennél a szakasznál kénytelen vagyok egy általános elvet lefektetni, nehogy ugy tűnjék fel a dolog, mintha arra akarnám itt felhívni a gazdatársadalmat, hogy pártszempontból és önzőén saját érdekeit védje. Mi itt a Nemzetgyűlésen valamennyien az egész nemzetnek vagyunk képviselői és ha mindjárt kisgazdapártnak, vagy bármilyen pártnak neveztetik is egy párt, az egyformány képviselni tartozik a Nemzetgyűlésen a nemzetnek minden osztályát. Mégis, ha egy kormány egy pártra és főképen a kisgazdának nevezett pártra támaszkodik érthetetlennek tartom, hogy a legtöbb teher épen, a kisgazdapárt vállaira rakassék. Az állatforgalmi adó tekintetében ugyanis a dolog következőképen áll. A kormány, főkép a kisgazdapártra támaszkodva, 3%-ban állapítja meg a forgalmi adót, ugyanakkor, amikor az egész országban a forgalmi adót 1%%-ban állapítja meg és azon a címen, hogy a gazdánál a legtöbb termeivényt nem lehet forgalmi adó alá vonni, még őrlési adóval is sújtja a gazdatársadalmat. A pénzügyminister ur ugy motiválja, hogy az állatforgalmi adót 3%-ban veszi fel, hogy -— mint az indokolásban mondja — itt már megvan egy bizonyos marhalevél-forgalmi rendszer, tehát könnyű a dolgot megfogni és nem lehet kibújni. De ugyanezzel a megokolással ennek ép az ellenkezőjét is ki lehet hozni, hogy tudniillik minthogy másutt mindenütt ki lehet bújni és 1%% a ^ or " galmi adó, itt pedig nem lehet kibújni, jogos, hogy itt a forgalmi adót kisebb százalékban állapítsuk meg. Abból a premisszából tehát, melyből
