Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-253

A Nemzetgyűlés 253. ülése 1921. évi augusztus hó 19-én. pénteken. 587 lenül, minden más mellékgondolat nélkül ajánlották fel a vitézi telkeket és feltételezem róluk, hogy semminemű titkos hátsó szándékuk nem volt akkor, amikor ezt tették, és nem tervezték azt, hogy ezzel majd a vagy onváltság fizetése alól mentesülnek, vagy az alól kibújnak. Ezt nem tételezem fel. Ellenben bizonyosnak veszem, hogy hazafias gondolkozás által vezéreltetve ajánlották fel a vitézi telkeket. Az, aki a vitézi telket felajánlotta, a kormányzó ur ő főméltóságának köszönetét és elismerését is átvette, a jelölési jogot, amelyet a vitézi szék szabályzata számára biztosit, gyakorolta, szóval : kimerítette azt a jogot, amelyet mint felajánló érvényesíthet. Én szerintem nem érdemli még meg azt a megkülönböztetést, semmiféle cimén nem juttathatjuk neki azt a megkülönböztetést s nem szállíthatják le az ő cselekményének értékét egy közönséges adófizetés színvonalára. Yagy felajánlotta ő azt a telket és ezzel egy nemes cselekedetet hajtott végre, vagy pedig, amikor azt a telket felajánlotta, akkor egy közönséges adófizetést eszközölt, vagyonváltságot rótt le annak a vitézi teleknek adományozásával is. Azonban bármiként álljon a dolog : áldozatkészség vezette legyen-e az illetőt vagy nem, adomány lett legyen-e a vitézi telek vagy nem : de abszurdum ilyen törvényt hozni, ilyen módosítást elfogadni s azt az adományozót abba a helyzetbe hozni, hogy ő most utólag, augusztus 19-én az újságból fogja megtudni azt, hogy, amikor ő ezelőtt hónapokkal a vitézi telket adományozta, akkor ő tulajdonképen adót fizetett. Nyéki József : Ebből nem lesz semmi ! Szilágyi Lajos: Hát ilyen helyzetbe nem lehet az adományozókat hozni. Mi a hősöket jutalmaztuk már a 2. §-nál, ahol a 2. § 5. pontjában kimondtuk azt, hogy a vitézi telkek maguk váltságmentesek. Ezzel megtettük a kötelességünket azok iránt, akik a vitézi telkek tulajdonosai lettek. Ellenben semmiféle további kötelezettséget, pláne az adófizetés terén kedvezményhez való juttatásra szóló kötelezettséget nem érzek velük szemben. En javaslom, hogy Temesváry Imre képviselő ur indítványát méltóztassanak egyhangúlag elvetni. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző : Henzer István ! Henzer István : Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! E javaslat fölött sok vita folyt már benn a bizottságban is, mert az eredeti javaslatban épen az volt, amit Temesváry képviselőtársam előterjesztett, vagyis hogy ezek a vitézi telekadományozások számíttassanak be a felajánlóknak vagyonváltságába, és én voltam az egyik, aki ezt annak idején kifogásoltam, mert nem tartottam igazságosnak, hogy, ha valaki ajándékba ad valamit, azt beszámítsák az ő adójába. Most, hogy több képviselőtársamat meghallgattam, mégis arra az álláspontra jutottam, hogy ez számittassék be az adóba, bár nem az egész. De mégis ez által, ha többen tennének ilyen felajánlásokat, és ha ezt a javaslatot keresztül visszük: a kisgazdákat, a kisbirtokosokat fogjuk szaporítani. En tehát egy közvetítő indítványt tennék, hogy 50%-ot számítsunk be a vagyonváltságba, a másik 50%-ot pedig ne. Azt hiszem, hogy ezt a javaslatot a t. Nemzetgyűlés elfogadhatná, mert ezzel meg lenne oldva ez a kérdés és elérjük legalább azt a célt, hogy a jövőben talán még többen is adományoznának vitézi telkeket s igy azok által több kisbirtokost tudnánk létesíteni. Kérem e javaslatom elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Kuna P. András. Kuna P. András: T. Nemzetgyűlés! Ennél a szakasznál attól félek, hogy ha ez igy marad, ahcgy ebben a tervezetben van, ugy járunk vele, mint ahcgy a földreformnál jártunk, (ügy van ! a szélsobaloldalon.) ahol benne van egy pont a földbirtokreformban, hogy ha valaki a földbirtokreform céljára valamit adományozott, az tovább nem kötelezhető a földbirtokreform rendelkezéseinek teljesítésére. Vannak nagyon sokan a mi vidékünkön is, tudom, akik a hadirokkantaknak s hadiözvegyeknek adnak 100—200 hold földet azzal a célzattal, hogy ezzel a földbirtokreform hatása alól teljesen kibújjanak. Igy van t. Nemzetgyűlés, most ennél a vagyonváltságnál is a vitézi telkek adományozásával is. Ugyanúgy gondolták némelyek, hogy ha vitézi telket adományoztak, azzal már kibújtak a földbrrtokreform alól. Sokan pedig vagyonváltságot is be akarnak tudni vele. Épen e hét folyamán Sándor Pál is támadott bennünket és támadnak nagyon sokan, hogy itt vagyunk két év óta, nem csináltunk semmit, a földbirtokreformot sem hajtottuk végre. Ha tehát még ezt a vagyon váltságtörvényt sem hajtjuk végre, akkor méltán mondhatják, hogy nem csináltunk semmit. A pénzügyminister ur azt is hangoztatta, hogy meg kell szavazni a vagyonváltságot azért, hogy ez földhöz juttassa a népet. E pont alól azonban kibújik a nagybirtokos. Azért nekem is az a véleményem, hogy kötelezzék rá a birtokosokat arra, hogy adják azt a földbirtokot, mert ha arra nem kötelezik, akkor ki fognak bújni a föld leadása alól. Ezt voltam bátor elmondani. (Helyeslések jobbfélől és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Nines több jelentkező ! Elnök : Kivan-e még valaki az 57., illetőleg uj 58. §-hoz hozzászólni ? (Nem I) Ha nem kivan senki sem szólni, akkor a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A szakasz első bekezdéséhez nem adatott be módosítás. A második bekezdésre nézve igen kérem, hogy Berki Gyula igen t. képviselő 74*