Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-253
586 A Nemzetgyűlés 253. ülése 1921. évi augusztus hó 19-én, pénteken. a törvénynek az alapján megragadjuk a kínálkozó alkalmat, hogy a birtokreform kérdésének legalább egy részét ennek révén megoldjuk. Meg vagyok győződve, bogy ha a t. Nemzetgyűlés elfogadja azt a javaslatot, amelyet én a párt nevében előterjesztek, akkor ez clyan határozat lesz, amely kielégíti a földigénylőket Í3 és az ország egész közvéleményét is. Nekünk vigyáznunk kell, hogy amikor ezt a szakaszt módosítjuk, akkor ne lépjük tul azt a határt, amelyen tul már lényegében érintenők a törvény rendelkezését és különösen ne támasszunk pénzügyi technikai nehézségeket a t. pénzügyminister urnák. Figyelembe kell vennünk, hogy a pénzügyminister urnák elsősorban pénzre van szüksége és ha ő olyan részeken jut földhöz, ahol nem tudja a földet készpénzért értékesíteni, ha nincs módjában telepítések utján ezt a kérdést ugy elintézni, hogy rögtön pénzt kapjon kézhez, akkor nem fog rendelkezni ennek a törvénynek a nyomán avval az összeggel, amelyre neki pénzügyi politikája céljából feltétlenül szüksége van. Épen ezért minden hosszabb indokolás mellőzésével bátorkodom javasolni, hogy az 57. § 2. bekezdése helyett méltóztassék a következő mondatot beiktatni : »Az ezer kataszteri holdnál nagyobb földbirtok tulajdonosa köteles azonban vagyonváltságot földben leróni akkor, h földmívelésügyi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg erre kötelezi.« Ez teljesen kifejezi azt, amit óhajtunk. Ha bizonyos oldalról nincsenek is megelégedve evvel a módosítássá], én mégis azt ajánlom a kormányt támogató pártoknak, hogy méltóztassanak ezt elfogadni. Ez mindenkit megnyugtathat és ez a közös megegyezéssel és megállapodással megkonstruált kiegészítés módot nyújt a földmívelésügyi minister urnák arra, hogy minden olyan esetben, amikor földigénylők jelentkeznek, a földigénylők összes jogos igényeit e törvény keretén belül kielégíthesse. Még egyszer kérem, méltóztassék az előterjesztett módosítást elfogadni (Helyeslés.) Elnök: Ki következik szólásra? Gerencsér István jegyző : Szilágyi Lajos ! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Őszinte sajnálatomra nem vagyok abban a helyzelben, hogy Berki Gryula t. barátom inditványát elfogadjam, mert azt is félrendszabálynak tartom és attól sem várok elegendő eredményt. Én Madarász Zsigmond t. képviselőtársam inditványát fogom megszavazni, mert csak attól remélem, hogy itt eredmény lesz. Drozdy Győző : Elpaklizása lenne a dolognak ! Szilágyi Lajos: Én ismételten kijelentettem már, hogy vagy belenyúlok a magántulajdonba vagy nem. Ha belenyúlok, akkor parancsoló módon teszem azt és a törvényt is igy szövegezem, mert ha feltételes módon szövegezem, akkor az alól mindig ki fog bújni az, aki nem akar eleget tenni abbeli kötelezettségének, hogy földdel, földleadással járuljon hozzá a szociális béke helyreállításához. Irigylem Berki t. képviselőtársamat, hogy annyira meg van elégedve az elmúlt év munkájával és azt mondja, hogy senki sem gondolta, hogy egy esztendő alatt végre lehet hajtani a földbirtokreformot. Tényleg senki sem gondolta ezt, de viszont azt sem képzelte senki, hogy még ma is, 1921 augusztus 19-én, a reform végrehajtásának ilyen kezdő stádiumában legyünk. Csak egyetlenegy dolgot említek meg, mert hiszen nem akarom a részletes vitát általános vitává átváltoztatni, amire a házszabály szerint jogom sincs. Ott van az összeírás. A 60.000. számú földmivelésügyi ministeri rendelet IV. fejezetének 49. §-a ismerteti az összeírást és azt mondja, hogy az összeírás mintája a Budapesti Közlöny egyik legközelebbi szamában fog megjelenni. Ez június 17-én volt benne a Budapesti Közlönyben. Ma augusztus 19 van és az összeírás mintája még mindig nem jelent meg. Ilyenformán a községek az összeírást nem tudják foganatosítani, tehát meg sem tudnak mozdulni a földreform tekintetében. Ha most az összeírást foganatosítják és valamelyik jelentkezőt a képviselőtestület érdemtelennek minősíti, akkor az illető a járási mezőgazdasági bizottsághoz fog fordulni és ha annak a határozatát sem ismerné el, akkor módjában áll tovább fellebbezni. Hol van ennek a vége? Mikor lesz a végleges névsor megállapítva? Mikor tudja nekem belátható időn belül egy község prezentálni azok névsorát, akik tényleg méltók arra, hogy földet kapjanak ? Nekem tehát semmi, de semmi reményem sincs arra, hogy a földmivelésügyi minister ur keresztül tudja vinni azt. hogy a folyó év őszén abba a földbe vessenek az emberek, amelyet a földbirtokreform révén kapnak. Ismétlem tehát, én Madarász képviselőtársam inditványát fogom megszavazni. Néhány rövid szóval kénytelen vagyok még reflektálni Temesváry képviselőtársam indítványára. Temesváry képviselő ur azt javasolta, hogy a vitézi telkek adományozóinál tudják be a váltságösszeg lerovásába a vitézi telket. Én ezt elvetendőnek tartom, még pedig többféle okból. Ha a t. képviselő urnák ez volt a célzata akkor miért nem állt elő módosítással az 51. § tárgyalásánál? Az 51. § mondja meg ugyanis, hogy mivel fizethető a váltság. Fizethető 1. készpénzzel, 2. záloglevelekkel, 3 földrészlettel, 4. az ingatlanra történő telekkönyvi biztosítással. Miért nem vétette bele ott, hogy vitézi telek adományozásával is fizethető a vagy on váltság? (Zaj.) Elnök: Méltóztassék a szónokot csendben meghallgatni. Szilágyi Lajos: Akik a vitézi telkeket adoj mányozták, azokról feltételezem, hogy a vitézi teljesítményektől elragadtatva, a vitézek iránti tisztelet által vezéreltetve, a hálát akarták leróni a magyar nemzet nagy hőseivel szemben s önzet-