Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-253

586 A Nemzetgyűlés 253. ülése 1921. évi augusztus hó 19-én, pénteken. a törvénynek az alapján megragadjuk a kínál­kozó alkalmat, hogy a birtokreform kérdésének legalább egy részét ennek révén megoldjuk. Meg vagyok győződve, bogy ha a t. Nemzet­gyűlés elfogadja azt a javaslatot, amelyet én a párt nevében előterjesztek, akkor ez clyan határozat lesz, amely kielégíti a földigénylőket Í3 és az ország egész közvéleményét is. Nekünk vigyáznunk kell, hogy amikor ezt a szakaszt módosítjuk, akkor ne lépjük tul azt a határt, amelyen tul már lényegében érintenők a tör­vény rendelkezését és különösen ne támasszunk pénzügyi technikai nehézségeket a t. pénzügy­minister urnák. Figyelembe kell vennünk, hogy a pénzügyminister urnák elsősorban pénzre van szüksége és ha ő olyan részeken jut földhöz, ahol nem tudja a földet készpénzért értékesí­teni, ha nincs módjában telepítések utján ezt a kérdést ugy elintézni, hogy rögtön pénzt kapjon kézhez, akkor nem fog rendelkezni ennek a törvénynek a nyomán avval az összeggel, amelyre neki pénzügyi politikája céljából fel­tétlenül szüksége van. Épen ezért minden hosszabb indokolás mellőzésével bátorkodom javasolni, hogy az 57. § 2. bekezdése helyett méltóztassék a következő mondatot beiktatni : »Az ezer kataszteri holdnál nagyobb föld­birtok tulajdonosa köteles azonban vagyonvált­ságot földben leróni akkor, h földmívelés­ügyi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg erre kötelezi.« Ez teljesen kifejezi azt, amit óhajtunk. Ha bizonyos oldalról nincsenek is megelégedve evvel a módosítássá], én mégis azt ajánlom a kor­mányt támogató pártoknak, hogy méltóztassanak ezt elfogadni. Ez mindenkit megnyugtathat és ez a közös megegyezéssel és megállapodással megkonstruált kiegészítés módot nyújt a föld­mívelésügyi minister urnák arra, hogy minden olyan esetben, amikor földigénylők jelentkeznek, a földigénylők összes jogos igényeit e törvény keretén belül kielégíthesse. Még egyszer kérem, méltóztassék az előterjesztett módosítást el­fogadni (Helyeslés.) Elnök: Ki következik szólásra? Gerencsér István jegyző : Szilágyi Lajos ! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Őszinte sajnálatomra nem vagyok abban a helyzelben, hogy Berki Gryula t. barátom inditványát el­fogadjam, mert azt is félrendszabálynak tartom és attól sem várok elegendő eredményt. Én Mada­rász Zsigmond t. képviselőtársam inditványát fogom megszavazni, mert csak attól remélem, hogy itt eredmény lesz. Drozdy Győző : Elpaklizása lenne a dolognak ! Szilágyi Lajos: Én ismételten kijelentettem már, hogy vagy belenyúlok a magántulajdonba vagy nem. Ha belenyúlok, akkor parancsoló módon teszem azt és a törvényt is igy szöve­gezem, mert ha feltételes módon szövegezem, akkor az alól mindig ki fog bújni az, aki nem akar eleget tenni abbeli kötelezettségének, hogy földdel, földleadással járuljon hozzá a szociális béke helyreállításához. Irigylem Berki t. képviselőtársamat, hogy annyira meg van elégedve az elmúlt év munká­jával és azt mondja, hogy senki sem gondolta, hogy egy esztendő alatt végre lehet hajtani a földbirtokreformot. Tényleg senki sem gondolta ezt, de viszont azt sem képzelte senki, hogy még ma is, 1921 augusztus 19-én, a reform végrehajtásának ilyen kezdő stádiumában legyünk. Csak egyetlenegy dolgot említek meg, mert hiszen nem akarom a részletes vitát általános vitává átváltoztatni, amire a házszabály szerint jogom sincs. Ott van az összeírás. A 60.000. számú földmivelésügyi ministeri rendelet IV. fejezetének 49. §-a ismerteti az összeírást és azt mondja, hogy az összeírás mintája a Budapesti Közlöny egyik legközelebbi szamában fog meg­jelenni. Ez június 17-én volt benne a Buda­pesti Közlönyben. Ma augusztus 19 van és az összeírás mintája még mindig nem jelent meg. Ilyenformán a községek az összeírást nem tud­ják foganatosítani, tehát meg sem tudnak moz­dulni a földreform tekintetében. Ha most az összeírást foganatosítják és valamelyik jelentkezőt a képviselőtestület érdem­telennek minősíti, akkor az illető a járási mező­gazdasági bizottsághoz fog fordulni és ha annak a határozatát sem ismerné el, akkor módjában áll tovább fellebbezni. Hol van ennek a vége? Mikor lesz a végleges névsor megállapítva? Mikor tudja nekem belátható időn belül egy község prezentálni azok névsorát, akik tényleg méltók arra, hogy földet kapjanak ? Nekem tehát semmi, de semmi reményem sincs arra, hogy a földmivelésügyi minister ur keresztül tudja vinni azt. hogy a folyó év őszén abba a földbe vessenek az emberek, amelyet a földbirtokreform révén kapnak. Ismétlem tehát, én Madarász képviselő­társam inditványát fogom megszavazni. Néhány rövid szóval kénytelen vagyok még reflektálni Temesváry képviselőtársam indítványára. Temes­váry képviselő ur azt javasolta, hogy a vitézi telkek adományozóinál tudják be a váltságösszeg lerovásába a vitézi telket. Én ezt elvetendőnek tartom, még pedig többféle okból. Ha a t. képviselő urnák ez volt a célzata akkor miért nem állt elő módosítással az 51. § tárgyalásánál? Az 51. § mondja meg ugyanis, hogy mivel fizethető a váltság. Fizethető 1. készpénzzel, 2. záloglevelekkel, 3 földrészlettel, 4. az ingatlanra történő telekkönyvi biztosítással. Miért nem vétette bele ott, hogy vitézi telek adományozá­sával is fizethető a vagy on váltság? (Zaj.) Elnök: Méltóztassék a szónokot csendben meghallgatni. Szilágyi Lajos: Akik a vitézi telkeket adoj mányozták, azokról feltételezem, hogy a vitézi teljesítményektől elragadtatva, a vitézek iránti tisztelet által vezéreltetve, a hálát akarták leróni a magyar nemzet nagy hőseivel szemben s önzet-

Next

/
Thumbnails
Contents