Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-252

A Nemzetgyűlés 252. ülése 1921. vázasra feltenni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az 5. §-t eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Miután nemet is hallottam, kérem azokat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani, megjegyezvén, hogy az eredeti szöveg elfogadása nem zárja ki a módosításokat, mert azok külön­2fülön fognak feltétetni. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg elfogadtatott. Most következnek a módositások külön-külön. Először felteszem a kérdést ; elfogadja-e a Nemzet­gyűlés Kolozsi Endre képviselő urnák előbb már felolvasott indítványát, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Igent is hallottam, nemet is. Kérem azokat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Meg­történik.) Kisebbség ! A Nemzetgyűlés nem fogadta el a módosítást. Következik Gunda Jenő képviselő urnák in­dítványa. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés Gunda Jenő képviselő urnák előbb már felolvasott indítványát, igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Igent is hallottam, nemet is. Kérem azokat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani. A Nemzetgyűlés nem fogadja el az indítványt. Következik Tasnádi Kovács József képviselő ur indítványa. Felteszem a kérdést : el méltóztat­nak-e fogadni Tasnádi Kovács József képviselő urnák indítványát, igen vagy nem ? (Igen!) El­fogadtatott. Kimondom határozat képen, hogy az 5. § Tasnádi Kovács József képviselő ur módosí­tásával fogadtatott el. Következik a 6. §. tárgyalása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a szakaszt felolvasni. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 6. %-t). Elnök : Ki van szólásra feljegyezve ? Kontra Aladár jegyző : Sokorópátkai Szabó István ! Szabó István (sokorópátkai) : T. Nemzetgyű­lés ! A 6. § az eredeti javaslatban nem volt még benne. Egyszer egy pártértekezleten az igen t. minister ur ezt a szakaszt szentesi szakasznak nevezte, még pedig azért, mert mikor a vagyon­váltság eredeti tervezete ellen felzúdulást lehetett észlelni, kiment a falvakba a nép hangulatát ki­tapasztalni és ott Szentesen a magyar gazdák járultak elébe ezzel a kérelemmel és igy jött létre a 6. §. Azok a sok baj és sok szenvedés után szeren­csés hadfiak, akik ép lélekkel, ép kézzel és ép lábbal jöhettek vissza a harctérről, elmehettek érdekeiket megvédeni az igen t. pénzügyminist er ur elé, de hiányoztak azok, akik csak vánszorogni tudnak, akik rokkantak, de még jobban hiányoztak azok, akik a csatatereken és Szibéria hómezői alatt alusszák örök álmukat. Ezeknek lelke bizo­nyára ott suhogott és esedezett, hogy légy irgal­mas és ne hagyd családunkat nyomorba jutni, légy velük szemben irgalmas a vagyonváltságnál». Én ezeknek pártjára állok, akik nem tudtak ott megjelenni és kérem a pénzügyminister urat, sziveskedjék ezeket is legalább is olyan elbirálás­NEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — XII. KÖTET évi aug. hő 184n, csütörtökön. 569 ban, olyan elbánásban részesiteni, mint az egész­ségben hazatért, frontszolgálatot teljesített kato­nákat. (Helyeslés.) Sőt én tovább mennék, mert a teljesen sze­gény, az öt kataszteri holdnál nem nagyobb bir­tokkal rendelkező többgyermekes hadiözvegyek és 50%-os rokkantak teljes vált ságmentességét kérem. Miért ? Hiszen öt kataszteri hold oly cse­kély, hogy abból egy rokkant családapa, vagy egy özvegy édesanya gyermekeit sem tudja eltartani, nemhogy még váltságot fizessen. Végrehajtást kellene tehát ellenük vezetni, hogy be lehessen rajtuk hajtani ezt a váltságösszeget, a magyar nemzet szégyenére, hogy az ő hőseinek, illetőleg azoknak, akik legtöbbet áldoztak a hazáért, rá­adásul most még a családjára végrehajtást vezet­nek, hogy elvigyék a télre keservesen beszerzett betevő falatot is. Azért bátor vagyok a 6. §-hoz a következő módosítást beterjeszteni : »Megilleti ez a kedvez­mény az egynél többgyermekes hadiözvegyeket és azokat a volt katonákat, kik nem voltak ugyan egy évig a frontszolgálatban, de sebesülés, vagy hadi- fáradalmak folytán legalább 50%-ig rok­kanttá váltak. Teljesen mentesek a vagyon vált­sa g alól azon egynél többgyermekes hadiözvegyek és 50%-os vagy annál súlyosabb hadirokkantak, akiknek földbirtoka öt kataszteri holdnál nem nagyobb.» Kérem módosításom elfogadását. (Helyeslés jobbfélől.) Kontra Aladár jegyző : Madarász Zsigmond ! Madarász Zsigmond : T. Nemzetgyűlés ! A 6. §. nem felel meg a világháborúban szenvedett katonák kívánalmainak, . . . Szilágyi Lajos : Ugy van ! Ugy van ! Katonai szempontból lehetetlen ! Madarász Zsigmond : ... mert kimaradtak azok, akik egy évnél rövidebb ideig voltak a fron­ton, de rokkantakká váltak. Van rá konkrét eset, hogy a földmives rokkantságát egészen másképen bírálják el, mint a más foglalkozású egyénét. Épen egy választópolgárom panaszkodott, hogy elesett a nyugdijától, kimondták rá, — bár 45%-os rokkant volt, a lábát törte el a gránát, tehát sánta volt •— hogy mivel földmivesniunkás, munka­képes. Ez a földmivesmunkás sem akaszthatja fel rossz lábát a vállára, mikor az ekeszarvát meg kell fognia. (Derültség jobbfélől.) Legalább ennél a szakasznál vegyük tehát tekintetbe ezeket is. Itt már nem számit az, hogy egy évet szo-lgált-e valaki a fronton, mert egy hó­nap alatt is meg lehetett ott koldusodni, meg lehetett ott halni is. (Ugy van !) Ennélfogva azt a módositó indítványt ter­jesztem elő, hogy a 6. §. ezen szavai után »egy évig a harcvonalban szolgált« szúrassanak be ezek a szavak : »vagy egy éven belül megsebesülve rokkanttá vált«. Elnök : Következik ? Kontra Aladár jegyző: Temesváry Imre ! 72

Next

/
Thumbnails
Contents