Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-252

570 A Nemzetgyűlés 252. ülése 1921 Temesváry Imre: T. Nemzetgyűlés! Teljes egészében osztom sokorópátkai Szabó István és Madarász Zsigmond t. képviselőtársaimnak mó­dosító indítványait. Ha azonban a t. Nemzetgyű­lés esetleg nem fogadná el teljes egészében sokoró­pátkai Szabó István képviselőtársam indítványát, arra kérem a t. Nemzetgyűlést, legyen szives az én következő módosításomat elfogadni (olvassa) : »Indítványozom, hogy ezen szakasz második so­rában az »arcvonalban szolgált« szavak után »vagy hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva» sza­vak iktattassanak be. En az egy évi frontszolgálatot, mint Mada­rász képviselőtársam mondotta, nem tartom tel­jesen helytállónak, mert hiszen megtörténhetett az, hogy már a háború kezdetén, talán mindjárt az első napon hadifokkanttá vált az illető szeren­csétlen honfitársunk és akkor a vagyonváltságot kivető bürokrata esetleg nem fogja ugy tekinteni, hogy az illető teljesen nyomerék és mivel nem volt egy esztendeig az arcvonalban, nem adja meg neki ezt a kétharmadrész kedvezményt. Azért tisztelettel kérem, méltóztassék az én közvetítő indítványomat elfogadni. Elnök : Következik ? Kontra Aladár jegyző: Cs. Kovács István! Cs. Kovács István: T. Nemzetgyűlés! Telje­sen osztozom előttem felszólalt t. képviselőtársam módosító indítványában és szeretném kibővíteni, amihez, azt hiszem, ugy a t. Nemzetgyűlés, mint a t. pénzügyminister ur is hozzá fog járulni. Tényleg nagyon helyes a 6. § : nak az a rendel­kezése, hogy azok, alak legalább egy évig front­szolgálatot teljesítettek, csak kétharmad után tartoznak vagyonváltságot fizetni, egyharmadától pedig mentesek. Ez helyes, azonban itt óriási hiba csúszott be és én csodálkozom, hogy a bizottságon átment javaslatban ez a hiba elkerülte a bizottság figyelmét. Mert hogy lehet összeegyeztetni azt, hogy öreg családapáknak, akiknek nevén áll ugyan még a vagyon, de akiknek három gyermekük is kint a fronton tartózkodott, a birtoka nem men­tesittetik az egyharmadával, ellenben a szom­szédé igen. Pedig esetleg három fiuk is, négy, öt évig is vagy a front végső összeomlásáig is ott volt a harctéren, talán fogságba is esett. Eleknek a birtoka nem mentesittetik, mig ellenben azoké, akik csak pár hónapig vagy egy évig voltak a harc­téren és abba a szerencsés vagy szerencsétlen helyzetbe jutottak — ezt nem bírálgatom — hogy az apjuk meghalt és a saját nevükre került a va­gyon, azoknak a birtoka mentesittetik. Én tehát kérem a t. Nemzetgyűlést és a t. pénzügyminister urat, hogy módosító indítványomat elfogadni kegyeskedjék, amelynek értelmében a pénzügy­minister ur javaslatával szemben abban az eset­ben, hogy ha a családból nem is a tulajdonos, ha­nem gyermekei voltak a harcvonalban, ugy az egyharmad vagyonváltság alól azon birtok is men­tesitt essék. Kérem ezen módosító indítványom szives elfogadását. Elnök : Ki következik szólásra ? évi aug. hó I8~án, csütörtökön. Vasadi Balogh György jegyző : Szilágyi Lajos ! Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Én a, tör­vényjavaslatnak ezt a szakaszát már az általános vita során is megtámadtam. Ezt a szakaszt lehe­tetlen dolog megszavazni, mert igazságtalan, mert hiányos és mert keresztülvitele a faluban egysze­rűen lehetetlen. Én azt mondottam, hogy öröm­mel üdvözlök minden olyan törvényjavaslatot, amely a frontkatonát megkülönbözteti attól a polgártól, aki nem volt a fronton, ellenben óva intettem attól a t. Nemzetgyűlést, hogy belemen­jünk abba, hogy a frontkatonát a frontkatonától is megkülönböztessük. (Helyeslés jobbfelöl.) Mert ha ezt tesszük, akkor nagyon óvatosan kell eljár­nunk és az összes katonai szabályok, rendeletek és az egész háború történetének mérlegelése után szabad csak ezt megtennünk, hogy a frontkato­nát a másik frontkatonától ilyen nagy kedvez­ménnyel megkülönböztessük. Én azt mondottam, hogy ha itt egyévi frontszolgálatról beszélünk, az igazságtalan, és azt mondottam, hogy nem tudok megszavazni egy olyan törvényjavaslatot, amely a 365 napos frontkatonát óriási adókedvezmény­ben részesiti, mig a 364 napos frontkatonát ettől az adókedvezménytől teljesen elüti. Én azt mon­dottam, hogy nem lehet megszavazni egy olyan törvényjavaslatot, amely az egyéves frontkato­nát igy jutalmazza, de azt, aki egy éven belül meg­betegedett és emiatt haza küldték vagy megse­besült és emiatt hazaszállították vagy hadifog­ságba került és emiatt az egy évet kitölteni nem tudta, e kedvezménytől elüük. És azután azt mondtam, hogy hiányos a törvényjavaslat azért, mert csak azokról beszél, akik az egy évet a fron­ton kitöltötték, de nem beszél azokról, akik a fron­ton a legnagyobb áldozatot hozták. Nem azok ré­szesitendők a legnagyobb jutalomban, akik oly szerencsések voltak, hogy egy esztendőt a fronton kibírtak tölteni anélkül, hogy megbetegedtek volna, vagy megsebesültek volna, hadifogságba kerültek volna vagy hősi halált haltak volna, ha­nem azok hozták a legnagyobb áldozatot, akik életüket ott hagyták. Ha a nemzeti hálát le akarjuk róni ebben a szakaszban, elsősorban azok előtt kell meghajtanunk a zászlót, akik hősi halált hal­tak. Ezekkel szemben csak ugy tudjuk leróni a hálánkat, ha az illetők hozzátartozóit adókedvez­ményben részesítjük. Vitás megint, kit értsünk hozzátartozó alatt. Én általában azt mondtam az általános vitánál, hogy a hadiözvegyeket és hadiárvákat. Beismerem, hogy beszédemben én is hiányos voltam, mert megfeledkeztem egy nagy csoportjáról azoknak, akikkel szemben még a nemzeti hálát le kell rónunk : ezek azok a kereset­képtelen szülők, (Helyeslés jobbfelöl.) akiknek pl. a családfenntartó gyermeke halt hősi halált. Ha tehát a hősi halált halt katonák iránt le akarjuk róni hálánkat, le kell róni a hadiözvegyekkel, hadi­árvákkal és azokkal a keresetképtelen szülőkkel szemben, akiknek családfenntartó gyermekük a harctéren elesett. En tehát egy más módosítást fogok beadni,

Next

/
Thumbnails
Contents