Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-252
A Nemzetgyűlés 252. ülése 1921. ki, mert a búzamennyiség épen olyan irgadozó értékkel bír, mint maga az az adó. Ez az irgadozó értékmérő nemcsak az adózóval szemben teszi bizonytalanná a helyzetet, hanem magával az állammal szemben is, mert a javaslatból kitünőleg ezen vagyonváltságok legnagyobb része nem lesz készpénzben kifizetve, hanem a legnagyobb részben en gedményezik azokat más pénzcsoportoknak és az engedményezésnél képtelenségnek tartom a fizetés lebonyolítását, na az engedélyezési összeget nem tudjuk a pénzcsoportnak megmondani. Ez a bizonytalanság, ismétlem, különösen az adózóra nézve rendkívül súlyos. Ezt még azért is kifogásolom, mert a javaslat azt mondja, hogy az egy holdat mentesiti a vagyonváltság alól. Az ekként való búzamennyiség megállapítása is szintén nagyon kétes, mert egy hold kataszteri tiszta jövedelmének megállapítása olyan csekély és egy holdnak olyan kevés búzát kell leadnia, hegy ez a váltság összehasonlíthatatlanul kevesebb az olyan hold földnek a váltsa gavai szemben, amely intenzivebb gazdálkodásra, konyha kertészetre használható és így az egyik sokkal nagyobb érték erejéig kap váltságmentességet, mint a másik. Sckkal helyesebbnek tartanám, ha annak a bizonyos ingatlannak, amely a váltság alól mentes, az értékét határoznák meg. Ezekre való tekintettel én a 4. §. helyébe az alábbi szöveggel a következő szakaszt ajánlom elfogadásra (olvassa) : »Mezőgazdasági ingatlanoknál, szántóföldnél, kertnél, rétnél, kaszálónál, legelőnél és nádasnál a vagyonváltságkötelezettnek (a birtokosnak) a 3. §-ban érintett összes földterületei után fizetendő vagyon váltsa g összegét az ingatlanai összértékének 12.000 koronától 60.000 koronáig 10. §-a, 60.000—120.000 koronáig 12%-a, 120.000—600.000 koronáig 14 százaléka, 600.000 3,000.000 koronáig 15%-a, 3,000.000—5,000.000-ig 17%-ban, 5,000.000—10,000.000-i g 18 százaléka, 10,000.000—50,000.000-ig 19 százaléka, 50,000.000 koronától felfelé 20%-a képezi. A fent részletezett mezőgazdasági ingatlanok értéke az évi állami egyenes adójuk százszoros összegében állapítandó meg.« T. Nemzetgyűlés ! A vagyonváltság tételének ily módon való megállapítása teljesen könnyű, azt minden pénzügyi közeg a legegyszerűbb számítási móddal meg tudja állapítani, magát a progreszszivitást pedig nem azért tartom szükségesnek, hogy a nagyobb vagyonok nagyobb váltságokat fizessenek, mert az a progresszivitás a tárgyi adózás elvére van felépítve, hanem, szükségesnek tartom a kulcsokban való emelkedést azért, mert ezzel az emelkedő kulcscsal a kataszter helytelenségét a legkönnyebben ki lehet igazítani és így a nagy vagyonok, amelyek rendszerint kisebb kataszteri tiszta jövedelemmel vannak feltüntetve, nagyrészben azért, mert a kataszter készítésekor ezek legnagyobb része még müvelés alatt nem állott, a várostól és a közlekedési utaktól messze esett, ma azonban már ezek a nagyvagyonok is évi aug. hó 18-án, csütörtökön. 565 művelés alatt állanak, jó közlekedési úttal bírnak, és ha ma állapíttatnák meg kataszteri tiszta jövedelmük, akkor az bizonyosan sokkal nagyobb összegben lenne megállapítva — mondom, így a nagyvagyonoknál is beállana a kiegyenlítődés, miután az állami egyenes adók a kataszteri tiszta jövedelem kétszeresében állapitandók meg, és így az állami adó fokozatosan való alapul vételével teljes mértékben kiigazítva látnám a kataszterben meglévő aránytalanságokat. Mindezek alapján tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék módosító indítványomat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Vasadi Balogh György jegyző: Tasnádi Kovács József ! Tasnádi Kovács József: T. Nemzetgyűlés! A 4. §. 1. pontját nem fogadom el, ezen pont helyett egészen uj szöveget kívánok beállítani és ezért bocsánatot kérek, ha egy kissé hosszasabban beszélek. (Zaj.) Már az általános vitánál megmondottam, hogy az ebben a pontban lévő beosztás sérelmes, mert a 20-tól 50 holdig terjedő birtoknál a földben való adózás 11%, vagyis a 20-tól 30 holdig terjedő birtok is ugyanolyan százalék alá esik, mint az 50 holdas birtok. Továbbá a 100-tól 500 holdig terjedő birtok is, valamint a 2000-től 10000-ig terjedő földbirtok is külön-külön ugyanolyan százalék alá esik, 50000 holdnál, illetőleg jobban mondva 100.000 holdnál pedig teljesen elakad a progreszszió, holott vannak nagybirtokaink 100.000, 200.000 sőt 400.000 holdnyi terjedelemben is, bár ez utóbbi most már késés miatt veszélyeztetve van. A felszólalóktól egynek kivételével azt hallottam, hogy a kataszteri tiszta jövedelem nem bázis, ha mégis annak vesszük, nem igazságos bázis, és ezért elvetendő. De nem láttam, hogy bárki is elvetette volna. Én el akarom vetni ezt az alapot, mert tényleg ugy áll a dolog, hogy maga ez az úgynevezett buzatáblázat egyik kategóriájában az állam percentuális részesedését állapítja meg, tehát egy földkulcsot állapit meg, amihez igazán nem szükséges az a bonyolult és a kataszteri jövedelemmel összekapcsolva tényleg igazságtalan táblázat. E helyett én azon az alapon kívánok egy ujabb táblázatot, helyesebben szólva kimutatást beadni és módosítást javasolni, hogy mindezeket elhagyom, a kataszteri tiszta jövedelmet kikapcsolom és csak a percenteket veszem, még pedig ugy, hogy az úgynevezett mammut birtokok bekapcsolása miatt a kisebb birtokok százalékát 200 holdig kevesebbre veszem. E miatt veszteség nem éri az államkincstárt, mert hiszen a mammutbirtokokból pótolni tudja a különben sem túlságosan nagy számban lévő egészen törpebirtokok igy elmaradó váltságát. Mammutbirtokokról beszélek, mert a csak nagybirtokokat nem akarom túlságosan bántani. Módositásom ugy szól, hogy a 4. §-nak egészen a 2. pontjáig terjedő része helyett vétessék
