Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-252

A Nemzetgyűlés 252. illése 1921. évi aug. hó 18-án, csütörtökön. 659 ságot. Meztelenül, rongyokban járnak az 1—2—3 holdas gazdák gyermekei, (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Nem kap at. Nemzetgyűlés és a pénmgyminister ur egyetlenegy ötholdas gazdát sem, aki csak a háború alatt is minden nap cipőben'járathatta volna a gyermekeit. Évszázadok óta rongyokban és meztelenül járnak és meztelen lábuk és testük kopásával spórolták össze, hogy megvan még az az 5 hold földecskéjük. (Zaj, Elnök csenget.) Ez olyan téma, hogy nem kell mellette sokáig tartózkodnom. Kérem a t. pénzügyminister urat, jusson eszébe, amit mondott, hogy »ha elm.erülünk, legalább fenntartom a kezemet és fenntartom benne a gyermeket, a jövőt.<< Méltóztassanak módosításomat elfogadni. " (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Héj Imre jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. Nemzetgyűlés! Oly nagy sulyfc helyezek arra, hogy a 2. §. szerint a városok, községek, törvényhatóságok földbirtokai mentesittessenek a vagyonváltság alól, természetesen anélkül, hogy a földreform megfelelő intézkedéseit érintenők, hogy a magam részéről is kötelességemnek tartom kijelenteni azt, hogy ugy én, mint pártom az Usetty t. képviselőtársam által beadott határozati javaslatot a Kószó István t. képviselőtársam által beadott módosítással elfogadjuk és tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy azt elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök : Szólásra következik? Héj Imre jegyző': Zeöke Antal ! Zeőke Antal : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslat első fejezetének 2. §. második bekezdéséhez kérem felvenni a mondat végére a következő két szót »ármentesitő társulat». Azt hiszem, bővebben nem kell indokolnom azt, hogy az ármentesitő társulatok milyen közhasznú tevékenységet fejtenek ki és ezért egyszerűen kérem ezen módositásom elfogadását. Elnök : Felírva senki sincs szólásra. Kérdem a t. házat, kiván-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha senkisem kivan szólni, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A javaslat célja az, hogy egyrészt az államnak pénzt hozzon, másrészt, hogy közmegnyugvást keltsen. Ennélfogva igyekezni fogok lelkiismeretem szerint minden olyan módositást elfogadni, amely egyáltalában összeegyeztethető a javaslattal. Ha azonban lelkiismeretem szerint azt mondom, hogy nem lehet, akkor kegyeskedjenek elhinni, hogy tovább a felelősséget nem vállalhatom. A második dolog, amit megjegyezni kívánok, az, hogy amint én is elmondottam és a kormány is már többizben kifejtette, mi nemcsak pénzügyi reformot akarunk csinálni, hanem egyúttal földbirtokreformot is józanul továbbvinni. E szempontból nagyon kérem, hogy ne méltóztassék olyan lehetetlen követelésekkel előállni, amelyek illuzóriussá teszik az egész sikert és amelyek, mikor itt van egy nagy teher, megakadályozzák, hogy kiemeljük a vizből azt, amit ki akarunk emelni, a magyar állam hajóját és teljesen lehetetlenné teszik, hogy tovább menjünk. Lehet, hogy itt igazságtalanságok vannak, de hogy igazságot tegyek, hozzáteszem azt, hogy nemcsak a végrehajtási utasításban fogok igyekezni azon, hogy ezeket elsimítsam, hanem abban az esetben, ha látni fogjuk, ami ősszel készen lesz, a vagyonváltság egész szerkezetét, belemegyek abba is, hogy utólag még egy olyan novellát alkossunk, amely kiegyenlíti az egészet. (Helyeslés.) Ennélfogva arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a következő szempontok szerint kegyeskedjék bölcs határozatát meghozni, miután sajnos, bár Benkő t. barátom annak nevezett, a Nemzetgyűlés tagja nem vagyok. Ami először is a városok kérdését illeti, ugy Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minister ur, mint igen t. barátom, a minister elnök ur is kijelentette több izben, hogy a fiskus nem akarja a városokat pénzügyileg elrángatni, ellenben azt akarja feltétlenül, •— és ez volt gróf Tisza István egyik utolsó beszéde — hogy a városok is vessék alá magukat a földbirtokpolitikának, mert e nélkül földbirtokpolitikát csinálni nem lehet. Ezért én elfogadom Usetty t. képviselő ur indítványát, aminél fogva elesnek ugy Tankovics, mint Kószó, mint Kolozsi t. barátaim módosításai. Ez a kérdés teljes megoldása. (Helyeslés.) Ez az első pontra vonatkozik. Kérem tehát, hogy kegyeskedjenek az 1. pont helyett Usetty t. képviselő ur javaslatát elfogadni. (Élénk helyeslés.) Ami a 2. pontot illeti, mely az egyházi ala pókra vonatkozik, itt én elfogadom Sokorópátkai Szabó t. barátom javaslatát, valamint a világosság kedvéért Drozdy képviselő úrét is, hiszen ez volt az intenció. Ezek a földek terhelve vannak, amint a kimutatásokból M fog derülni, ahol pedig nincsenek terhelve, ott a vagyonváltságot el lehet fogadni ugy, hogy mindkét javaslatot nyugodtan elfogadhatom. Továbbmenni azonban nem tudok és különösen nem tudom az ármentesitő társulatok minden földjét szabaddá tenni — hiszen ezt már megmagyaráztam. Töltéseket, gátakat senki sem akar vagyonváltság alá venni, ha azonban esetleg földterületük van, ezt igen. Nem fogadhatom el tehát Zeöke t. barátom javaslatát. (Helyeslés.) Az egyházközségekre vonatkozó 3. pontot illetőleg elfogadom Sokorópátkai Szabó t. barátom javaslatát, amelyben minden benne van, sőt ha nagyon szorítanak, hajlandó vagyok Szijj Bálint t. barátom javaslata alapján az 1000 koronáig is elmenni. Ez azonban nagy áldozat volna. Drozdy Győző : A 3. ponthoz beadott módosításomat visszavonom. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Ami a létminimumot illeti, én ezt csak abban a formában tudom felemelni, amint azt Tasnádi Kovács t. barátom ajánlja. Azt elfogadom. Itt van a nagy tévedése azoknak, akik engem szidva dicsérni mél-