Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-252

56Ö A Nemzetgyűlés 252. illése 1921. tóztatnak. Világosan megmondtam, hogy igenis a gyermekszámot akarom mentesíteni minden évben, nem az egyszeri adózásnál. Tehát október 20-án, ha lesz Nemzetgyűlés, be fogom adni azt a javas­latomat, amely a nagyobb gyermekszáma csalá­dokat minden évben kevesebb jövedelmi adóval sújtja. Ezt a kérdést azonban nemcsak a falu szem­pontjából kell megvizsgálni. Tessék a tisztviselő­gyerekeket is venni és adótechnikailag nem tudom a kérdést addig megoldani, mig a tisztviselők kere­seti adóját bele nem olvasztottam a jövedelmi adóba. A gyermekadómentesség tehát nem ide tar­tozik, hanem a jövedelmi adó kérdéséhez. A terve­zet már majdnem teljesen készen van ; ha a Ház nem volna fáradt, már most is benyújtanám, de tessék elhinni, hogy októberben be fogom nyújtani az erre vonatkozó javaslatot. Sokkal fontosabb, hogy minden évben mentesüljenek az adó alól, mint egyszer a vagyonváltságnál, ha van vagyonuk. Hiszen ha nem lesz semmijük, semmit sem fogok el­venni. A pénzügyministemek lesz minidig annyi esze és a Nemzetgyűlésnek lesz annyi ellenőrző ha­talma, hogy nem fog kegyetlenségeket megengedni. A 4. pontnál tehát csak a Tasnádi Kovács képviselő ur által beadott módosítást fogadhatom el. A 8. pont tekintetében, amennyiben el méltóz­tatik fogadni Usetty barátom javaslatát, elesik a Kolozsi-féle módosítás, erről tehát felesleges nyilat­koznom, hiszen az ő intenciói is teljesen érvénye­sülnek. Arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hegy több pontot bevenni ne méltóztassék, mert akkor az egész javaslat szerkezete összeomlik. Hozzá akarom még tenni — és ez vonatkozik Drozdy t. képviselő ur beszédére, amelyre teg­nap nem illetlenségből a Ház tagjai iránt, hanem az idő előrehaladott volta miatt nem válaszol­hattam — azt mondják, hogy ez a javsalat nem volt eléggé a közvélemény előtt. Soha még javaslat nem volt annyira a közvéleményben, mint ez. (Igaz ! TJgy van !) Hiszen ez nem is az én javas­latom. Mielőtt a Ház elé jöttem volna vele, lelki­ismeretesen, nyolcszor is átdolgoztam. Ez nem az én javaslatom, a pénzügyi eredmény abszolúte nem az, amit akartam. Nagyon szerettem volna, ha más pénzügyi eredményt érhettem volna el vele, de tisztelettel meghajoltam azon nagy érvek előtt, melyeket különösen a Ház mostani t. elnöke a bizottságban óriási munkával pre dukált. (TJgy van! jobb felöl.) Ez a javaslat közös munka. Nem azért mondom ezt, mintha a felelősség mást illet­hetne, mint a ministert, hanem azért, mert az egészben alig van szakasz, melyet át ne dolgozturk volna, ugy hegy a javaslat a pénzügyminister s a magyar mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érde­keltségek közös birkózásának eredménye. Ismét­lem, nem azért mondom ezt, mintha ki akarnék bújni a felelősség alól, de azért, mert elmentem az engedékenység legvégső határáig. És végül — ezt nem önöknek mondom, hanem azoknak, akik­től sorsunk függ — hogy a magyar nemzet eme rettentő kínlódásában mindent megpróbál, amit évi äug. hó 18-án, csütörtökön. tud, de tovább menni nem képes. Kérem ezek alapján a 2. §. elfcgadását. (Helyeslés.) Elnök : Kivan az előadó ur szólani ? Róbert Emil előadó : Nem ! Drozdy Győző: T. Nemzetgyűlés! Elnök : A házszabályok 215.' §-ának d) pontja alapján megadom a szót a képviselő urnák. Drozdy Győző : T. Nemzetgyűlés ! A 3. pont­hoz benyújtott módosításomat visszavonom. Elnök : Drozdy képviselő ur a 3. ponthoz be­nyújtott módosítását visszavonta. A tanácskozást berekesztem. Következik a szavazás. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Minthogy ezen szakaszhoz 17 különböző módosítás nyújtatott be, amelyek egymással részint ellentétesek, részint egymást kiegészítik, méltóztassék megengedni, hegy ezeknek az indítványoknak megfelelő cso­portosítására az ülést 5 percre felfüggess2em. (Helyeslés.) Az ülést öt psrere felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A kérdés feltevésére nézve a következőkép kívánok eljárni : összesen tizenhét módosítás nyújtatott be. Először is szembeállítom a bizott­sági jelentésben foglalt eredeti szöveget a módosí­tásokkal. Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget szemben az összes módosítá­sokkal, akkor pontról-pontra külön fogom a szö­veget kérdésre feltenni s miniden pontnál külön­külön fegom felolvastatni az arra vonatkozó mó­dosításokat. Méltóztatnak a kérdésnek ilyen fel­tevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor felteszem a kérdést : Méltóztatnak-e a törvényjavaslat 2. §-át, szemben az összes módosításokkal, eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem % (Nem !) A Nemzetgyűlés a 2. §-t eredeti szövegében nem fegadja el. Most egyenkint fogom a pontokat szavazásra feltenni. Először is fel fogom tenni a kérdést : Méltóztatnak-e a 2. § első pontját az arra vonat­kozó módosításokkal szemben elfogadni, igen vagy nem ? Mielőtt azonban a kérdést feltenném, fel­olvastatom az első ponthoz beadott összes módo­sításokat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a módosításokat felolvasni. Vasadi Balogh György jegyző (olvassa az Usetty Ferenc, Kószó István és sokorópátkai Szabó István által beterjesztett módosításokat). Hegedüs Loránt pénzügyminister: Sekoró­pátkai Szabó István módosítása nem a 2. szakasz első pontjához, hanem a második pontjához szól. (Felkiáltások : Tévesen van írva !) Szabó István (sokorópátkai) : Módosításom a 2. § másedik pontjához szól. Vasadi Balogh György jegyző: Akkor tessék így beadni ! (Olvassa a Tankovics János és Kolozsi Endre által beadott módositásokat.)

Next

/
Thumbnails
Contents