Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-252

A Nemzetgyűlés 252.. ülése 1921. oly olcsón jusson a közönség áruhoz, (Helyeslés) különösen a hivatalnok- és munkásosztály, amennyire csak lehetséges. (Élénk helyeslés.) Ha tehát itt egy kis paragrafusmegsértésről van sző, akkor ezt a paragrafust meg kell sérteni, és a kereskedelmi minister van hivatva, hogy engedje ezt a paragrafust megsérteni, mert sokkal fontossabb ennél az, hogy a tél beállta előtt sok szegény ember olcsó cipőhöz jusson. Megjegyzem, — hiszen magam vagyok a kereskedők egyik képviselője, azoknak támogatója vagyok — tudom, hogy azokra kár származik, nem tudok azonban az utolsó két évben attól a gondolattól eltérni, hogy ha volt valamiben uzsora ebben az országban a szénen és a benzinen kivül, akkor a cipőben és^a bőrben voltak ezek az uzsorák, (ügy van!) Es nem történt abban a tekintetben sem a kormány részéről, sem részünkről semmi, hogy ezeket a roppant drága árakat, amelyeket a mi közönségünk megfizetni mindig kevésbbé és kevésbbé tud, lecsökkentsük. Ezen felszólalásommal csak azt akartam, hogy egy nap se vesszen el abban a tekintetben, hogy az ilyen olcsó kiárusítások olyan időben, amikor napról-napra minden drágább és drágább lesz, méltányosságból lehetővé tétessenek. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A kereskedelemügyi minister ur kivan nyilatkozni ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről kijelentem, hogy azt, amit Sándor Pál t. képviselő ur elmondott, hogy a lakosság minden módon olcsó szükségleti cikkekhez juttattassék, nagyon helyesnek tartom. Senki sem akadályozta volna meg a Del-Ka céget abban, hogy a tetszése szerinti olcsó áron eladja azokat a cipőket; van azonban egy rendelet, amely a tisztességtelen verseny szempontjából tiltja azt, hogy valaki ezt reklamirozza és a konkurrenciának kárt okozva, igy hozza forgalomba ezeket a cipőket. Ha a Del-Ka cég leszállította volna a cipők árát, ezt a közönség amúgy is megtudta volna, de nem volt szükség arra, hogy ezt reklamirozza, mert ez beleütközött az érvényben lévő rendeletbe, amely szerint nem szabad reklámszerüen ilyen dolgokat csinálni. Sándor Pál : Csak reklámszerüen ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Ezért a konkurrencia feljelentette a céget az elöljáróságnál és az elöljáróságnak az érvényben lévő rendeleteket respektálnia kell. Ha hibázott a Del-Ka cég, ez abban állott, hogy az újságokban és a. kirakataiban hirdette, hogy ennyivel és ennyivel szállítja le a cipők árát. Itt volt a hiba. (Mozgás.) Különben nem akadályozta volna meg senkisem a céget abban, hogy olcsó áron, vagy ha neki ugy tetszett volna, akár ingyen is odaadja a cipőket. Csodálom, hogy épen Sándor Pál t. képviselő ur most itt magát a Del-Ka cég védőjéül állítja oda, ami igen NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XII. KÖTET. évi aug. hó 18-án, csütörtökön. 553 népszerű dolog, de addig, amig a rendeletek érvényben vannak, azokat tiszteletben is kell tartani. Ezeket akartam megjegyezni. Elnök: T. Nemzetgyűlés! Miután napirend előtti felszólalás tárgyában a házszabályok 206. §-a értelmében sem vitának, sem a határozathozatalnak helye nincs, áttérünk a napirendre. Következik az ingatlanvagyonváltságról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása, és pedig a 2. szakasz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Héj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. szakaszát.) Usetty Ferenc! Usetty Ferenc: T. Nemzetgyűlés! A törvényhatóságok és községek földterületeinek vagyonváltság alá vonását a törvényhatóságok, városok és községek vagyonkezelése, háztartása és hitelképessége szempontjából sérelmesnek és károsnak tartom, mert a városoknak és községeknek nagyrészben évszázadokon át képződött a vagyonuk, másrészről ez olyan nemzeti közvagyont is alkot, amelyet magánszemélyek vagyonával, illetőleg vagyonváltság kötelezettségével azonosan elbírálni nem lehet és nem szabad. (Ugy van.) Az állami és a helyi közigazgatás feladata a mi közigazgatási jogrendszerünkben még nem lévén szorosan elválasztva, a törvényhatóságok, városok és községek olyan feladatokat is végeznek, amelyeket tulajdonképen az államnak kellene végeznie. Ezen feladatok elvégzéséhez nemcsak a szellemi erőknek, hanem a gazdasági javaknak is nagy tömege szükséges. A városi és községi vagyon tehát nemcsak helyi érdekeket szolgál, hanem állami feladatokat is. Milosevics János : Nemzeti közvagyon ! Usetty Ferenc : A törvényhatóságok és községek vagyona célvagyon, amelynek nyerészkedés célzata nélkül a törvényekben és kormányrendeletekben megszabott rendeltetése van és ha ezt a vagyont elvesszük a törvényhatóságoktól, városoktól és községektől, akkor ezek nem lesznek abban a helyzetben, hogy a közegészségügy, közjótékonyság, közoktatás, közművelődés, nemzetvédelem és a nyugellátás terén nagy feladataiknak megfelelhessenek. (Ugy van!) A városi és községi vagyon tehát mintegy végső rezervoárja a nemzeti közvagyonnak és ezért annak megcsonkítása magyar nemzeti szempontból sem engedhető meg. (Ugy van!) Ha a pénzügyminister ur ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelésével — igen helyesen — azt célozza, hogy az államháztartást rendbehozza, egyensúlyba hozza, akkor ezt nem teheti a Nemzetgyűlés akként, hogy a szintén ilyen segítségre szoruló városi és községi háztartásokat lehetetlen helyzetbe sodorja. Miután pedig nemcsak az állam, hanem a törvényhatóságok és községek háztartása egyensúlyának helyreállítása is szükséges, lehetetlen és okszerűtlen volna onnan elvenni, ahol úgyis hiány mutatkozik. Mi volna ennek a következménye? 70