Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-252

552 A Nemzetgyűlés 252. illése 1921. évi aug. hó 18-án, csütörtökön. megbotozása tárgyában előterjesztett interpellációjára. Tudomásul vétetik. Jelentem, bogy Hornyánszky Zoltán képviselő ur sürgős interpelláció előterjesztésére kért tőlem engedélyt. Én az engedély megadását nem tartottam indokoltnak és miután a házszabályok 204. §-a alapján Horny ánszky képviselő ur azt kivánja, hogy sürgős interpellációja előterjesztésének engedélyezése iránt a t. Nemzetgyűléshez kérdést intézzek, felteszem a kérdést : megengedi-e a t. Nemzetgyűlés, hogy Hornyánszky Zoltán képviselő ur sürgős interpellációját mai ülésünk végén előterjeszthesse? Drozdy Győző : Attól függ, mire vonatkozik ! Hornyánszky Zoltán: A Nép elkobzására. Elnök : A Nép című lapnak elkobzása tárgyában. (Felkiáltások jobb felől: Nem sürgős!) Méltóztatnak a képviselő urnák az engedélyt megadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Miután igent is, nemet is hallottam, méltóztassanak azok, akik az engedélyt megadják felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Eszerint a Nemzetgyűlés Hornyánszky képviselő urnák az engedélyt nem adta meg. Jelentem végül, hogy Sándor Pál képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért és kapott tőlem engedélyt. Mielőtt azonban erre rátérnénk, a pénzügyi bizottság előadója kivan előterjesztést tenni. Róbert Emil előadó : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém tisztelettel beterjeszteni a pénzügyi bizottság jelentését a pénzügyminister urnák a Nemzetgyűléshez az 1921. évi XV. te. 56. §-a alapján az 1921. évi II. negyedévre a vagyonváltság tárgyában beadott jelentésére vonatkozólag. Kérem annak kinyomatását, szétosztását és annak idején napirendre tűzését. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Sándor Pál képviselő urat illeti a szó. Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Csak néhány percre kivánom igénybe venni a Nemzetgyűlés figyelmét. Végtelen örömömre szolgál, hogy a kereskedelmi minister ur véletlenül itt van ennél a felszólalásnál. A tegnapi és a mai napon az újságokat bejárta egy igen furcsa hir, az a hir ugyanis, hogy egy Del-Ka nevű cég — nem tudom, hogy miiyen, magyar, német, vagy akármilyen más cég — az utolsó napokban olcsó cipőket hirdetett. Mindnyájan tudjuk, hogy épen a cipők tekintetében — hisz ezt épen utolsó beszédem alkalmával is aposztrofáltam — milyen viszonyok vannak és milyen drágán kell azokat megfizetni. Ennélfogva azt hiszem, hogy a legnagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy a lakosság, különösen a szegényebb osztály, olcsóbb cipőket kapjon. Ez a Del-Ka cég pedig, amint a Budapesti Hírlapban olvasom, hirdetett egy pár tiszti lakkcipőt 1080 korona helyett 450 koronáért. sárgabetétes francia férficipőt 1300 korona helyett 425 koronáért, fekete sevró félcipőt 1118 korona helyett 425 koronáért, fekete magas box regatta varrott talpú férficipőt 1400 korona helyett 4

15 koronáért, és igy tovább, a női cipőket is sorban felemliti ez a közlemény. Ennek folyamánya az volt, hogy épugy, mint annak idején felálltak nagy sorban kenyérért, most az Erzsébet-körúton egész napon át nagy sorokban állott száz meg száz, ezer meg ezer ember, akiket egész napon át kiszolgáltak ezekkel az olcsó cipőkkel. Legnagyobb meglepetésére ez a cég, amint a Budapesti Hirlap irja, a következő levelet intézte a Budapesti Hírlaphoz (olvassa) : »Néhány konkurrens cég feljelentése folytán a VII. kerületi iparhatóság a visszamaradt évadcikkekből általunk rendezett árusításnál közbelépett és bennünket meg nem engedett kiárusítás címén nagy összeggel megbírságolt, amely bírság a ténylegesen kivetett összeg többszörösére rúgott volna, ha az árusítást, illetve a reklamirozást azonnal be nem szüntetjük. A hatóság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a szóbanforgó esetben kiárusításról van szó, melynek folytán a hivatkozott rendelet folytán a bruttóbevételből 10% kiárusitási díj rovandó le, de ezenfelül minden gyors- és tömegeladásra vonatkozó reklám tilos. Önként értetődik, hogy árucikkeink olcsó eledásából származó igen jelentékeny veszteségünkön kivül még külön 10%-ot nem fizethetünk rá. Kénytelenek voltunk tehát az eladást teljesen megszüntetni és az üzlethelyiségben volt vásárlókat már nem szolgálhattuk ki. Az utóbbi napokban általunk rendezett árusítás azt a célt szolgálta, hogy a raktáron levő különböző cipőfajtáktól, melyekből csak egyes számok és párok vannak készletben és melyeket már nem szándékozunk utánarendelni, megszabaduljunk és hogy az árusítást még az őszi évad beállta előtt siettessük, számos cikk árát 50°/o-kal is olcsóbbra szállítottuk le. Ez az eladás a hatóság közbejötte nélkül a középés munkásosztály számára valósággal jótékonysági akciót jelentett volna, mert az általunk nem is remélt eredmény mutatta, hogy a vevők legnagyobb része ebből a körből való. Hogy mily nagy volt a közönség elkeseredése a hirtelen megszüntetett árusítás folytán, szóval leírni nem lehet.« Koncedálom, hogy a tisztességtelen verseny paragrafusai között megvan ez a klauzula a kiárusítás tekintetében, de számtalanszor láttuk, hogy még kormányhatósági rendeletekkel is megkerülünk bizonyos törvényeket. Ha itt a nagyobb törvény áll előttünk, még pedig az, hogy a szegényebb osztály ezerszámra jusson olcsó cipőhöz, akkor azt hiszem, a hatóságnak az az eljárása, hogy ilyen árusítást beszüntessen, semmiképen sem szolgálja azokat az érdekeket, amelyeket a Nemzetgyűlés magáévá tesz. A Nemzetgyűlés kívánhatja és követelheti, hogy