Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-249

A Nemzetgyűlés 249. ülése 1921. évi augusztus hő 13-án, szombaton. 471 pénzügyministerünk ilyen gyönyörű adatokat ad az entente-nak, a nagy német birodalom pénzügyministere kisebb össszegben állapítja meg a német birodalom összes vagyonát, mint a mi pénzügyministerünk. Ebből látható, hogy a pénzügyminister ur roppant splendid számokkal operál. Ha az entente ezeket előszedi, már megvan a lehetőség arra, hogy a fejünkre olvassa azt, hogy több vagyonunk van. A másik számadatcsoport az, amely azt mondja, hogy 150 milliárd adósságunk van. Ezt meg tudom cáfolni. Nincs nekünk annyi ; hiszen bár ugy meg tudnám ezt cáfolni, hogy semmi se maradjon belőle. De hát báró Korányi Frigyes volt pénzügyminister a múlt évi március 17-én kiadott egy jelentést, —-all. számú nyomtatványt, akik kíváncsiak, nézzék meg — amelyben le van irva az, hogy Magyarország összes államadóssága 45 milliárd, amelyből a francia valuta szerint van 500 millió, angol valutában 12 millió font, belga valutában 100 millió forint, úgyhogy ha a három tételt — a legrosszabb magyar koronaértékkel számítva — vesszük, ez kitesz 45 milliárdot. Ehhez hozzájárul másik 55 milliárd, úgyhogy az egész 100 milliárdot tesz ki. En tehát 100 milliárdot látok. A többi, ami hozzájön, ugy jön létre, hogy a pénzügyminister urnák kedvelt nagybankjainak pénzintézeti meg kereskedői adósságait szintén hozzá méltóztatott számítani. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Dehogy számítottam ! Ereky Károiy: Összesen 150 milliárdot méltóztatott megállapítani. Én kimutattam, hogy ez nem lehet, mert vagy Koráoyi pénzügyminister hivatalos jelentése rossz, vagy a t. pénzügyminister uré. Végre is én két pénzügyminister vitáját látom ebben, ne velem méltóztassék tehát vitatkozni. Azt látom, hogy túlságosan ugy van beállítva a dolog, hogy ezeknek a vállalatoknak békebeli adósságát a magyar népnek, a falunak kellene megfizetni. Rupert Rezső : A városoknak is ! Ereky Károly: Igen, a városoknak is; szóval a cél az, hogy apróbb emberek fizessék meg a százmilliós társaságok adósságát. Kérem, hogy ez meg ne történhessék, a következő tiszteletteljes indítványt terjesztem a Nemzetgyűlés elé (Halljuh! Halljuk! Olvassa.): »Utasítsa a Nemzetgyűlés a pénzügyminister urat, hogy hatvan napon belül« — tehát a vakáció végén — »tegyen részletes jelentést a Nemzetgyűlésnek a győztes hatalmak állampolgáraival szemben fennálló és a trianoni békeszerződés 231. cikke alá tartozó magyar tartozásokról, felsorolván névszerint és összegszerűen mindazokat a természetes és jogi személyeket, akiket ily adósságok terhelnek.« Kérem, én látni akarom, hogy ki helyett fizet a magyar nép. Ne azt mondja a t. pénzügyminister ur, hogy sokba kerül a papir, ötven millió elszámolásánál ®gy milliót ad ki arra a papírra és igy megspórol egy nagy összeget. Ne menjünk annyira, hogy költségvetést sem kapjuk meg, arra való hivatkozással, hogy drága a papir. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Hol a költségvetés?) Igen, hol a költségvetés? Berki Gyula (közbeszól). Ereky Károly: Berky képviselő ur bizonyára nem volt jelen, amikor a pénzügyminister ur kijelentette, hogy azért nincs meg a költségvetés, mert az egy millióval több kiadást jelentett volna., En itt voltam ; a naplóban is benne van. En tehát arra kérem, a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni és a kifejtettek alapján ezt a törvényjavaslatot visszaadni azzal, hogy jobban dolgozzuk ki. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Az idő előrehaladott voltára való tekintettel napirendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy legközelebbi ülését folyó évi augusztus hó 16-án, kedden délelőtt 10 órakor tartsa a következő napirenddel : a vagyonváltságról szóló törvény folytatólagos tárgyalása. A mai ülés jegyzőkönyve az ülés végén fog hitelesíttetni. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következnek az interpellációk. Forgács Miklós jegyző : Somogyi István ! (Felkiáltások ! Nincs itt !) Ismét Somogyi István ! (Felkiáltások : Megint nincs itt !) Elnök : Az interpellációk töröltetnek ! Következik ? Forgách Miklós jegyző : Paczek Géza ! (Felkiáltások jobbfelöl : Megjött!) Orbók Attila: Megint itt van! (Derültség jobbfelöl) Benkő Gábor : Szegény belügyminister ! (Derültség. Mozgás.) Paczek Géza : T. Nemzetgyűlés ! A tegnapelőtti nap folyamán véletlenül megjelent nálam Kunmadarasról a községi képviselőtestület egy küldöttsége egy aláírási ívvel. Ahogy reggel 9 órakor megjelentek, az volt az első szavam a küldöttséghez, hogy vájjon melyik minister úrhoz akarják, hogy elővezessem őket, hogy a panaszukat, óhajukat előadhassák. Mert ha az igen tisztelt pénzügyminister úrhoz óhajtanának menni, akkor nem tudunk olyan korán menni, hogy őt ott találjuk; (Derültség jobbfelöl.) ha pedig a belügyminister úrhoz óhajtanak menni, akkor igen nagyon ráérünk, mert nem tudunk olyan későn menni, hogy őfc a hivatalában találjuk. (Mozgás.) így tehát a küldöttséget nyugalomra intettem, aztán féltizenegy óra körül felmentünk a belügyministeri hivatalba és tényleg meggyőződtünk arról, — ahogy a titkárnál is jelentkez~ tünk, — hogy a mai nap folyamán kihallgatásra mi nehezen jutunk. Ennélfogva az egész dolgot töröltettem és feljegyeztettem magamat interpellációra.